192378. lajstromszámú szabadalom • Javított véglezárású nagynyomású kisülő lámpa és eljárás annak előállítására
1 A találmány tárgya nagynyomású kisülő lámpa, amelynek egy kisülő teret körülzáró kisülő csöve, és ennek kerámia fala van, a kisülő cső legalább egyik vé. gén egy kerámia dugóval van lezárva, amelybe egy főelektróda árambevezetője van tömítő kerámia kötéssel gázzáróan behelyezve, a dugó szinterkötéssel csatlakozik a kisülő cső falához a kisülő cső végéhez képest süllyesztett helyzetben, a dugó és a kisülő cső fala közötti szinterkölés a kisülő cső vége felőli oldalon tömítő kerámiával van borítva. A találmány tárgya továbbá ezen lámpa előállítására szolgáló eljárás is. A következőkben használt kerámia fal, kerámia dugó vagy kerámia kitöltő idom kifejezés alatt mind polikristáíyos fémoxidból álló anyagot értünk, mint például tömören színtereit alumínium-oxidot, mind monokristályos fémoxidot, mind például zafírt. A kisülő cső falaként használt kerámia anyag átlátszó. Tömítő kerámia alatt ebben a leírásban és az igénypontokban cg}' olyan összekötő anyagot értünk, amelynek a lágyulási hőmérséklete: alacsonyabb, mint a kisülő cső faláé. Ez. a tömítő kerámia üvegfázisban vagy kris/talíin fázisban, vagy ezek kombinációjában lehet jelen. A kisülő csőnek ionizálható töltése van, ami áltaiában nátriumot, lúganyt és nemesgázt, vagy fémhalogént, higanyt és nemesgázt tartalmaz. A bevezetőben körülírt lámpa megismerhető a 7 704 135 számú NL szabadalmi bejelentésből. Ezt az. ismert lámpát széles körben alkalmazzák, és a kisülő csövének megfelelően gyártható gáztömör szerkezeti kialakítása van. Annak érdekében azonban, hogy megfelelő gáztömör lezárást érjünk el, a kisülő cső vége, a dugó és az árambevezető által meghatározott kisülő téren kívüli tér részben ki van töltve olymódon, hogy a kisülő cső fala is a dugó közötti szinterkötés tömítő kerámiával van borítva. A gyakorlatban viszonylag nagy mennyiségű tömítő kerámiának a használata azt eredményei, hogy a tönútő kerámia a dugó és az áramátvezető közötti téren keresztül behatol a kisülő cső által körülzárt kisülő térbe is. A tömítő kerámiának a kisülő térbe való bejutása hátrányos, mivel a lámpában a működés közben fennálló hőmérsékleten a kisülő cső töltésének alkotórészei a tömítő kerámival reakcióba lépnek. Az ilyen reakcióknak a fellépése általában a lámpa élettartamát lerövidíti. A találmány elé cálul tűztük ki egy olyan intézkedésnek a kidolgozását, amelynek segítségével megakadályozhatjuk, hogy a tömítő kerámia a kisülő térbe bejusson. Ezt a célt a bevezetőben körülírt lámpánál a találmány szerint úgy értük el, hogy a kisülő csőben, a kisülő téren kívül egy kitöltő idom van, amely közbenső kapilláris téren keresztül csatlakozik a kisülő cső falához, a dugóhoz és az árambevezetőhöz, amely kapilláris tér lényegében teljesen ki van töltve tömítő kerámiával. Egy olyan kialakítás, amelynél a kisülő cső fala, a dugó és az árarnbevezető, valamint egy kitöltő idom között levő kapilláris tér van, meglepő módon azt eredményezte, hogy lehetőség van a kisülő cső fala és a dugó közötti színtereit kötés teljes lefedésére a tömítő kerámival, és ugyanakkor megakadályozható, hogy a tömítő kerámia bejusson a kisülő térbe. Olyan lámpa ismeretes, amelynél a kisülő cső végén egy be nem süllyesztett dugó van, és amelyen egy tömítő kerámiával felvitt kerámia rész van, amely a kisülő cső falán túlnyúlik (lásd a 154 865 számú NL szabadalmi leírást). Jóllehet, ebben az esetben is fenn2 áll az, hölgy a kisülő cső fala és a dugó közötti színtereit kötés tömítő kerámiával van lefedve, azonban ebben az esetben ez csak úgy lehetséges, ha viszonylag nagy mennyiségű tömítő kerámiát használunk annak biztosítása érdekében, hogy a szintereit kötés jól ismételhető módon befedhető legyen tömítő kerámiával. Ez a megoldás azonban határozottan ahhoz vezet, hogy a tömítő kerámia ebben az esetben is bejut a kisülő térbe. Az említett 154 865 számú NL szabadalmi leírás szerinti szerkezeti kialakítás és a találmányunk szerinti megoldás esetén a tömítő kerámia eltérő viselkedésére a kiterjedt kutatómunka ellenére sem tudunk kellő magyarázatot adni. A találmány szerinti lámpa egy előnyös kiviteli alakjánál a kerámia kitöltő idom a dugó felől nézve a kisülő cső végén túlnyúlik. Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy a tömítő kerámia az egész hossz mentén lefedést biztosít, amelyen a dugó be van süllyesztve; ennek eredményeképpen a kisülő cső fala mentén levő bármilyen szivárgási út a lehető legnagyobb mértékben meghosszabbodik. A találmány szerinti lámpa egy további kiviteli alakjánál a kisülő cső fala, a dugó és az árambevezető, valamint a kerámia kitöltő idom közötti kapilláris tér szélessége legfeljebb 300 /üti. Azt találtuk, hogy a kapilláris tér széíességéenek legfelejebb 300 /zm-es szélessége esetén az teljesen kitöltődik tömítő kerámiával. Abban az, esetben, ha a kapilláris térnek akárcsak helyileg is nagyobb a szélessége, mint 300 /um, akkor azt találtuk, hogy a kapilláris tér nagy valószínűséggel nem lesz kitöltve teljesen még akkor sem, ha a tömítő kerámiát fölös mennyiségben adagoljuk. Ha a tömítő kerámia adagolását olyan mértékben növeljük, bogy a kapilláris tér valójában teljesen ki legyen töltve, akkor ez althoz vezet, hogy a tömítő kerámia ebben az esetben is bejut a kisülő térbe. A találmány szerinti lámpát előnyösen egy olyan eljárás segítségével állíthatjuk elő, amelyben egy kerámia falú kisülő csőben, annak végéhez képest süllyesztett helyzetben dugó van, amely szinterkötéssel van a falhoz kötve, a dugóban egy nyílás van kialakítva, amelyen az árambevezető nyúlik keresztül, és az árambevezetőt gázzáróan kell a dugóhoz kötni tömítő kerámival, a kisülő cső továbbá egy kitöltő idommal van ellátva, amely közbenső kapilláris téren keresztül csatlakozik a kisülő cső falához, a dugóhoz és az áram bevezetőhöz, és amelyet az jellemez, hogy az árambevezető köré tömítő kerámiát helyezünk, majd hevítjük, aminek hatására a tömítő kerámia a közbenső kapilláris térbe folyik, amelyet lényegében teljes mértékben kitölt a tömítő kerámia. A tömítő kerámia különböző alakokban vihető fel: például préselt alátétként vagy pro vagy paszta alakjában. Ekkor a tömítő kerámia teljesen körülveszi az árambevezetőt. Az is lehetséges, hogy a tömítő kerámia egy részét máshová, például a kisülő cső végéhez helyezzük el. Azt találtuk, hogy a megfolyósodott tömítő kerámia az árambevezető fémfelületével érintkezve sokkal gyorsabban folyik szét, mint azokon a részeken, ahol csak kerámia anyaggal érintkezik, aminek következtében biztosítható, hogy a közbenső kapilláris tér teljes mértékben kitöltődik tömítő kerámiával akkor is, ha a tömítő kerámiának csak egy részét visszük fel az áram bevezető köré. A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosf tási módja szerint a tömítő kerámiát egy tömítő kerámiából levő alátét alakjában helyezzük a kerámia ki-192.378 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
