192377. lajstromszámú szabadalom • Berendezés talaj porozitásának javítására
1 192.377 2 A találmány tárgya talaj porozitására szolgáló a növénytermelést megelőző előkészítésére szántást nem igénylő vetéshez. A mezőgazdasági földterületek évszázadok óta szántással készítik elő a magvak elvetését. A szántás elsődleges funkciója az, hogy elpusztítsa a gyomnövényeket, a szántással továbbá feltörik a talajt, csökkentik a talaj tömörségét, és magágyakat képeznek az elvetendő magvak számára. A felszántott talaj tömörségét a magvak elvetése előtt rendszerint további műveletekkel, például tárcsázással és boronálással csökkentik. A szántás azonban rendkívül energiaigényes művelet, és a talaj forgatására felhasznált energia feleslegesen megy veszendőbe. A szántás során évenként többmillió tonna földet forgatnak át, amihez csaknem minden esetben kőolaj-alapú (tehát nem regenerálható) üzemanyagokkal működtetett traktorokat használnak fel. Az 1950-es években a paraquat nevű herbicid hatóanyag felfedezése új lehetőségeket nyitott a növénytermelés vonalán, szántás alkalmazása nélkül. A paraquat volt az első olyan - minden zöld növényt kipusztító - herbicid hatóanyag, amely a talajjal érintkezésbe kerülve teljes mértékben elveszíti aktivitását. Az újonnan felfedezett herbicid hatóanyaggal végzett kísérletek azt mutatták, hogy ez a vegyület pótolhatja a szántás gyomirtó hatását: a tarló vagy füves földterület röviddel a paraquattal végzett permetezés után közvetlenül (tehát bármiféle egyéb előkezelés nélkül) bevethető, és megfelelő körülmények között az elvezetett magvak ugyanolyan jól, sőt esetenként még jobban csíráznak az előkczeletlen talajon, mint a hagyományos felszántott talaj barázdáiban vetett magvak. Az 1960-as években fejlesztették ki általános mezőgazdasági alkalmazásra a fenti úgynevezett közvetlen vetési módszert. Számos magvető gépet szerkesztettek barázdák kialakítására felszántatlan talajokban (lásd például az 1 150 723 és 1 274 219 sz. nagy-britanniai szabadalmi leírást), és a közvetlen vetési módszer alkalmazhatóságának határait is feltárták; így előre meg lehet állapítani azt, hogy milyen esetekben alkalmazható az új technika, illetve milyen esetekben nem vezet eredményre. Az 1970-es évektől kezdve egyre szélesebb körben alkalmazzák a közvetlen vetési módszert, ami a gazdálkodóknál jelentős energia-, élőmunka- és időmegtakarítást eredményezett. A közvetlen vetési módszer alkalmazhatóságának többek között határt szab a bevetendő talaj szerkezete. A közvetlen vetési módszer csak vízelvezetésre képes, jó szerkezetű, nem tömör talajokon alkalmazható sikerrel. Kötött talajokon a vetőgép által vágott barázdák gyakran vízzel telítődnek, amelyekből a víz nem képes clszivárogni, és a magvak környezeti feltételei egyenetlenné válnak. Sok mezőgazdasági termőterület (így például a nagy-britannial megművelt területek több mint 50%-a) nem alkalmas a közvetlen vetési módszerrel történő megmunkálásra. A termőföldeken közlekedő nehéz mezőgazdasági gépek túl tömörré tehetik a talajt ahhoz, hogy közvetlen vetési módszerrel megmunkálható legyen. Célul tűztük ki, hogy találmányunkkal olyan talajlazítási módszert biztosítunk, amellyel a közvetlen vetésre eddig alkalmatlannak tartott talajok szántás nélkül megfelelően fellazíthatók. Célunk olyan berendezés kialakítására vonatkozik, amely alkalmas ilyen eljárásnál történő használatra. A találmány azt a művelési módot szolgálja haszonnövények vetésére kötött vagy tömör talajokba, amelyek során a vetendő területet a területen növekedő gyomnövények kiirtásához elegendő mennyiségű, a talajban inaktiválódó, totális hatású herbicid hatóanyaggal kezeljük, majd a lényegében érintetlen talajfelületbe magvakat vetünk. A találmány szerint a magvak elvetése előtt a talaj porozitását azáltal javítjuk, hogy a talajba függőleges síkokban egymás mellett elhelyezkedő, egymással lényegében párhuzamos ferde bevágásokat vágunk. Ezzel a művelettel a talajt megfelelő mértékben felhasogatjuk, anélkül azonban, hogy a talaj felszínét lényegesen megváltoztatnánk. A szomszédos bevágások között elhelyezkedő talajfelületet adott esetben - például morzsoló hengerléssel - ütközéses törésnek vagy nyomásnak vethetjük alá, és így tovább lazítjuk a talajszerkezetet. Morzsoló hengerlés helyett a talajfelületbe egymással váltakozó szögeket bezáró bevágásokat is vághatunk például forgó tengelyeken rögzített kések segítségével. \ herbicid hatóanyag felvitele és a magvak vetése ismert módon történik. Talajban inaktiválódó, totális hatású herbicid anyagként előnyösen paraquatot használunk fel, ez a vegyület ugyanis ellenáll az esővíz hatásának, és gyorsan pusztítja a gyomnövényeket. A paiaquatot előnyösen traktorra szerelt lapról szórjuk a talajra a gyomborítottságtól függően körülbelül 0,75-1,5 kg/hektár mennyiségben. Talajban inaktiválódó, totális hatású herbicid anyagként glüfozátot is felhasználhatunk az előzőekhez hasonló mennyiségben; továbbá egyéb totális herbicid hatóanyagot is alkalmazhatunk ugyenerre a célra. A vetéshez különféle speciális tervezésű vetogépeket használhatunk, amelyek közül példaként az 1 274 219 sz, nagy-britanniai szabadalmi leírásban ismertetett ún. "háromtá'csás" vetőgépet említjük meg. A magvakat a talaj herbicid hatóanyaggal végzett kezelése után tetszés szerinti időpontban - így például néhány órával vagy néhány héttel a kezelés után - elvethetjük. Ezt a megoldást az. ismert módszerektől az különbözteti meg, hogy vetés előtt a talaj porozitásának javítása céljából a talajban függőleges síkokban ferde bevágásokat alakítunk ki a talaj felületének lényeges megváltoztatása nélkül. Szükség esetén a kések által ideiglenesen a felszínre hozott talajt ütközéses töréssel vagy nyomással tovább lazíthatjuk. A törő- illetve nyomóhatást például úgy biztosíthatjuk, hogy a szomszédos kések között morzsolóhengert helyezünk el. A morzsolóhengert előnyösen közvetlenül a kések hátsó szélénél helyzzük el; ekkor a morzsolóhenger törőrúdjai - a talaj adottságaitól függően - közvetlenül a kések hátsó szélénél vagy közvetlenül a hátsó szélek fölött gyakorolnak nyomást a talajra. A talaj további lazítására a nyomás vagy az ütköztetéses törés helyett lefelé irányuló további bevágásokat is alkalmazhatunk; ezeket például forgó hengerekre szerelt, szögben elhajló hasító késekkel hozhatjuk létre, A kezelést a vetést megelőzően bármikor — tehát akár a, gyomirtószer kiszórása előtt, akár azután - végrehajtjuk. A kezelés hatása viszonylag hosszú időn (például több hónapon, sőt egyes esetekben éveken keiésztül) fennmarad, és egyes esetekben kiugró eredményekhez vezethet. Így például az általunk vizsgált egyik esetben, amikor a talaj közvetenül a vetés előtt kezeltük a fentiek szerint, a szomszédos, kezeletlen parcellán elért terméshozamhoz viszonyítva 60%-os gabona-terméshozam növekedést értünk el. Kívánt 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
