192375. lajstromszámú szabadalom • Eljárás természetes vagy mesterségesen keltett földrengések előrejelzésére, illetve észlelésére, valamint teljesítmények preventív védelmére

1 192.375 2 A találmány tárgya eljárás természetes és/vagy mester­ségesen - például bányaművelés, magas gáttal lezárt víztározók építése által - keltett földrengések (bánya­omlások) előrejelzésére, illetve észlelésére, valamint a nagyértékű és/vagy különlegesen veszélyes üzemű létesítmények, pl. erőművek, bányák, vegyi üzemek preventív védelmére. A földrengések megbízható előrejelzése napjaink­ban egyre növekvő igényként jelentkezik, ennek fon­tosságára a közelműlt katasztrófális eseményei is rá­mutatnak. A földrengés előrejelzés mindeddig elsődlegesen magának a szeizmológiai effektusnak az észlelésére szorítkozott, így a mérések jellegéből következően prognózist (előrejelzést) a rezgési-rengési effektus kialakult fázisában tudott nyújtani, továbbá arra vonatkozóan, hogy valamely lokálisan mért rengési értékekből mely földrajzi irányokban és várhatóan milyen erősséggel várható további rétegmozgás. Legújabban a felszíni méréseken túlmenően a fel­szín alatt, annak közelében is végeztek szeizmikus illetve szeizmológiai méréseket, s mérték a rengések néhány járulékos paraméterét is, így például a nyomás és termikus értékek változását. A felszíni mérések során alkalmaztak továbbá dő­lésmérőket, s az elmozdulások érzékelésére lézeres strain mérőket. Az elmúlt évek sajnálatos tapasztalatai alapján azonban elmondható, hogy a felsorolt eljárások, illet­ve mérőműszerek alkalmazása külön-külön csekély eredménnyel járt. Mindezideig hiányzott egy olyan komplex mérési eljárás, amellyel a fizikai, geofizikai, geokémiai, geodéziai és biológiai paraméterek alkal­masan megválasztott körének, azok abszolút, illetve relatív értékeinek és a változások idősorainak mérése és feldolgozása, valamint értékelése alapján a talál­mányi célkitűzés, tehát a természetes és/vagy mester­ségesen keltett földrengések előrejelzése, s e jelzés alapján a szükséges intézkedések megtétele kellő biz­tonsággal megtörténhetett volna. Általánosan elteijedtnek, s a technikai színvonalat Íellemző megoldásnak a rengésjelző obszervatóriumok íálózatát tekinthetjük, ezen obszervatóriumok mérési adatai - amint azt az előzőekben elmondtuk - szinte kizárólagosan a szeizmológiai mérésekből és felszíni geodéziai mérésekből származnak. Megállapításunk alapjául a következő publikációk szolgáltak: — P. Rikitake: Earthaquake prediction, 357 p. Elsevier, 1976;- Earthquake prediction Proceedings of the international symposium on earthquake prediction — Terra Scientific Publishing Company, 995 p. (TERRAPUB), Tokyo, UNESCO, Paris, 1984. Az előző publikációk beszámolnak olyan kísérleti jellegű mérési módszerekről is, amelyek sokoldalúan célozzák a földrengés előrejelzést. A találmány alapját az a felismerés képezi, hogy a találmányi célkitűzés akkor valósítható meg, ha nem csupán a rengési effektust, hanem az azt időben meg­előző rugalmas rétegdeformációt is értékeljük. Az egyes lokálisan és időben is elkülönülő földrengési te­vékenység a kéregben és a köpenyben végbemenő folyamatokra vezethető vissza, A találmány szerinti eljárás lényege e felismerés alapján az, hogy a földfelszínen, illetve a földfelszín alatt végzett szeizmológiai méréseken túlmenően, azokkal egyidőben a vizsgált területen a földfelszín alatt, a földfelszínen és a földfelszín feletti szinten végzünk egyidejűleg és folyamatosan - illetve a mé­rések jellegéből adódó mintavételezési gyakorisággal - további megfigyeléseket és méréseket. Ennek során érzékeljük, és mérjük a fizikai, geofizikai, geokémiai, geodéziai, valamint mikrobiológiai paraméterek együt­tesét. amelyek közül legalább egy paraméter érzéke­lését a földfelszín alatt foganatosítjuk. Méljük továb­bá ezen paraméterek változását térben és időben egy­aránt, s a mérésekkel egyidőben a mért értékeket távjelezzük, regisztráljuk és tároljuk, valamint számi­tógépes úton feldolgozzuk és értékeljük. A feldolgozás során nyert mérési adatokból megha­tározzuk az egyes paraméter értékek időbeni függvé­nyét, valamint első és második differenciálhányado­saikat. Meghatározzuk továbbá ezen értékek viszonyát egy­azon paraméter és egy, illetve több másik paraméter értékeihez viszonyítva. Az egyes paraméterértékek, paramétercsoportok, va­lamint növekményeik és viszonylagos intenzitásaik időfüggvényeit megállapítva, figyelembe véve a vizs­gált földterület konkrét földtani és kőzetfizikai adott­ságait is. extrapolációs függvényértékelést végzünk, és földrengési veszélyhelyzetet jelzünk minden olyan esetben, amikor legalább két, egymástól független pa­raméter vonatkozásában - az előzetesen tapasztalati úton megállapított - kritikus értéket nyeljük az extra­poláció eredményeként. A találmány szerinti eljárás során a földfelszín fe­lett az ismert távérzékelési mérőrendszerek, például sztereo légifelvételek, mesterséges holdak által szol­gáltatott - egyéb, például meteorológiai célokra már elteijedten alkalmazott - mérési eredményeket dol­gozunk fel. különösen a terület infravörös képének időbeli változását, és/vagy természetes gamma-, ter­mészetes rádióaktív sugárzását, illetve ezek egyes spektrális értékeit, továbbá az észlelt gravimetrikus változásokat. A felszíni mérések során alapvetően támaszkodunk a rengésjelző obszervatóriumok szeizmológiai mérési adataira, s ezt egészítjük ki további, a vizsgált körzet­be telepített fizikai, geofizikai, geodéziai és geokémiai mérésekkel. Ennek megfelelően egyidőben és folyama­tosan méljük (valamint regisztráljuk a geomágneses értékeket (pl. érzékeny mágneses variométerekkel és protonprecessziós műszerrel), a geoelektromos értéke­ket mesterséges térrel és természetes térrel (pl. mag­­netotellurikus, audiomagnetotellurikus, tellurikus térrel, továbbá elektromos ellenállás és elektromos áram mérésével) a geodéziai értékeket (pl. kőzet nyú­lás mérésekkel, lézeres strain mérésekkel a horizon­tális és vertikális elmozdulások értékelésével, dőlés­mérésekkel), gravitációs méréseket végzünk, továbbá kis átmérőjű array-vel meghatározzuk a földrengések keletkezési helyét, és mérjük az esetleges földrengés­­hullámok sebességét és a mikrorezgések gyakoriságát. A felszíni méréseket célszerűen biológiai megfigyelé­sekkel is kiegészítjük. Ezen mérési eljárások önmagukban ugyancsak is­mertek, és rendelkezésre állnak a megfeleld technikai színvonalú mérőberendezések is. újdonságot a talál* 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom