192372. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szterán-vázas vegyületek szimultán oximálására és/vagy trimetil-szililezésére
1 2 3 órán át reagálni hagyjuk. A találmány szerinti eljárás során kapott oximált és/vagy trimetil-szililezett szterán-vázas vegyületek analízise céljából közvetlenül a reakcióelegyből vett aliquot mintákat adagolhatjuk a gázkromatográfba, tömegspektrométerbe vagy kombinált gázkromatográf-tömegspektrométerbe. Kívánt esetben — például standard származékok előállítása céljából — az oximált és/vagy trimetil-szililezett szterán-vázas vegyületeket a reakcióelegyből elkülönítjük és tisztán kinyerhetjük. Az eljárás nemcsak a két különfajta funkciós csoportot, azaz az oxo- és hidroxi-csoportot tartalmazó vegyületek oximálására és trimetil-szililezésére alkalmas, hanem egyúttal az egyfajta funkciós csoportot, azaz egy vagy több oxo- vagy hidroxi-csoportot tartalmazó vegyületek oximálására vagy trimetil-szililezésére is. A találmányunk szerinti eljárást az 1—12. példákon mutatjuk be, anélkül azonban, hogy oltalmi igényünket ezekre korlátoznánk. 1. példa Androszteron (5-aH androsztán, 30-hidroxi, 17-on) származékképzése 50 mg szubsztrátot (androszteront) 5 ml-es normállombikban analitikai mérlegen bemérünk. Analitikai tisztaságú piridinnel jelig töltve feloldjuk. Az oldatból 125 /ül aliquotot bemérünk átszúrható gumikupakkal ellátott Pierce-reakcióedénybe (5xl0~ mmól szubsztrát) és 75 ni reagenst fN-metil-N,0-bisz-trimetil-szilil-karbamát, = 280x10'3 mmól) adagolunk hozzá. Ezután 7,5 ni trifluor-ecetsavat (a=66xl0'3 mmól) adagolunk a reakcióelegybe, ezzel indítva a reakciót. A származékképzést szobahőmérsékleten hajtjuk végre. (Az adagolások Hamilton-fecskendővel történnek.) A származékképzési folyamat elején és végén felvett gázkromatogrammok az 1. ábrán láthatók. Reakcióidők: A-kromatogram 5 perc B-kromatogram 25 perc Csúcsok: 1, Végtermék (androszteron-17-metoxim, 3-0-trimetil-szilil származék) 2, Részlegesen átalakult kiindulási anyag (androszteron 3-0-trimetil-szilil származék) Gázkromatográfiás paraméterek: oszloptöltet: 3% OV-210-el nedvesített Gas Chrom O, hordozó, amelynek szemcsemérete 0,149—0,177 mm (80/100 mesh) (szitaszabvány) 2mx2mm szilanizált oszlop (üveg) termosztáthőmérséklet: 262 °C injektor/detektor: 275 °C nitrogén vivőgáz: 20 ml/p detektor: lángionizációs, készülék: JEOL1100 Az ábrán megfigyelhető, hogy a szubsztrát 25 p alatt alakul át teljesen a származékká. A származékképzési reakció körülményeit az 1. táblázat foglalja össze, melyben a többi példára vonatkozó adatok is megtalálhatók. A végtermék azonosítása GC-MS mérésekkel történt. A jellemző tömegszámok — a többi példák tömegspektrometriás adataival együtt — a 2. táblázatban láthatók. 2. példa 17a-Hidroxi-progeszteron (17a-hidroxi-pregn-4-én, 3-on) származékképzése 50 mg szubsztrátot 5 ml-es normállpmbikban analitikai mérlegen bemérünk. Analitikai tisztaságú piridinnel jelig töltve feloldjuk. Az oldatbón 125 ni aliquitot bemérünk átszúrható gumikupakkal ellátott Pierce-reakcióedénybe. (as5xlQ''5 mmól szubsztrát) és 75 pl reagenst (N-metoxi-N.O-bisz-trimetil-szilil-karbamát, ^280xl0'3 mmól) adagolunk hozzá. A reakcióelegyet 90 °C-on temperáljuk. Ezután 10,0 pl trifluor-ecetsavat adunk a reakcióelegybe (s89xl0'J mmól) ezzel indítva a reakciót. A származékképzés három különböző fázisában felvett gázkromatogramok a 2. ábrán láthatók. Reakcióidők: A-kromatogram 10 perc B-kromatogram 15 perc C-kromatogram 90 perc Csúcsok: 1. Végtermék (17a-0-trimetil-szilil progeszteron-3,20-bisz-metoxim származék) 2. Részlegesen átalakult kiindulási anyag (17a-hidroxi-progeszteron-3,20-bisz-metoxi származék) Gázkromatográfiás paraméterek: mini 1. példában, kivéte termosztáthőmérséklet: 272QC. Az ábrán megfigyelhető, hogy a származékképzés 90 perc alatt közel teljesen (97%-os konverzió) végbemegy. A származék tömegspektrumában jelentkező jellemzőionokat a 2. táblázat tartalmazza. 3-13. példa A 3-13. példa jellemző adatait, az előbbiekben részletezett két példa adataival együtt, az 1. és 2. táblázat mutatja be. Az l. táblázatban az optimális reagens/savkatalízátor mólarányokat és a teljes származékképzéshez (96—100%-os konverzió) szükséges reakcióidőket és reakcióhőmérsékleteket találjuk. Az itt felsorolt reakciókat piridin oldószerben, trifluor-ecetsav katalizátor jelenlétében, N-metoxi-N,0-bisz-trimetil-szilil-karbamát reagenssel hajtottuk végre. A szteránvázas szubsztrátkoncentrációk: 0,1-1,0 g/1. A 2. táblázat a tömegspektrometriás jellemző adatoka és a gázkrometográfiás retenciós indexeket tartalmazza. A 2. táblázatban M: a származék molekulatömege, mje: az ion fajlagos tömege, a x-gal jelölt indexértékek 272 °C-ra vonatkoznak, OV-210 ill. SE-54: gázkromatográfiás folyadékfázison. A származékokban az alapmolekulák funkciós csoportjai teljesen átalakultak O-metoxim, illetve O-trimetil-szilil csoportokká. A 2. táblázat tömegspektrometriás adatainak mérési körülményei: VG micromass 12F-1A gázkromatográf-tömegspektrométer, elektronbombázási energia 70 eV, oszloptöltet 3% OV-210-el nedvesített Gas Chrom Ú hordozó, mely 0,149—0,177 mm 80/100 mesh szemcsernéretű^ oszlop 2mx2mm üveg, termosztáthőmérséklet 250 °C: He vivőgáz áramlási sebessége 20 ml/perc. A gázkromatográfiás vizsgálatok során a példákban szereplő ill. egyéb szteroid-szubsztrátok esetén, a koleszterin-propíonát belső standardra vonatkoztatott csúcsterületarányok ± 2,5%-os szóráson belül reprodukálhatók voltak. Ezen reprodukálhatóság a gázkromatográfiás kvantitatív meghatározást biztosítja. Megjegyzendő, hogyha a szubsztrát csak egyféle funkciós csoporto(ka)t tartalmaz (H vagy oxo), mint pl. a progeszteron (8. sz. példa, 2 keto-íunkció), illetve ösztradiol (10.sz.példa, 2-hidroxi-funkció), a reagens hatására az oximált termék (lásd progeszteron, 1. és 2. táblázat), illetve a trimetil-szililezett származék (lásd ösztradiol, 1. és 2. táblázat) képződik. 14. példa Szteroidelegy származékképzése 192.372 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
