192358. lajstromszámú szabadalom • Hőátszármaztató főként gáz- vagy olajfűtésű vízmelegítőhöz
1 192.358 2 A találmány tárgya hőátszármaztató főként gáz- vagy olajtüzelésű vízmelegítőhöz, amelynek vízzel szemben korróciónak ellenálló anyagból levő, vízvezető csövei és a csövek kerületére erősített, ötvözött acélból levő lamellái vannak. Egy ilyen típusú, ismert hőátszármaztatónál (2 809 447 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli leírás) a vizet vezető csövek a lamelláknak fölerősítési helyein egy szilárd és a kerületen egyenletesen elosztott, rézbronz anyagú forraszréteggel vannak ellátva, amelyen keresztül az ötvözött acélból levő lamellák a réz csövekre vannak erősítve. Ez a kialakítás minden olyan szekunder hőátszármaztatóhoz alkalmatlan, amelyekben a füstgázok a harmatpont alá hűlnek és nagyobb mennyiségű kondenzátum csapódik ki. A forraszrétegként szolgáló rézbronz réteg a kondenzátumban levő, savképző NO^, S02 és C02 anyagokkal szemben nem saválló, úgyhogy a vizet vezető csövek a lamellák átal nem fedett felület szakaszaikon aránylag rövid idő alatt korrodeálnak. Ismert továbbá a lamellák vizet vezető csöveken való kötő illesztésének azáltal való előállítása, hogy a csöveket az előkészített lamellakötegbe való betolás után egy bélyeggel fölbővítik. Ennél a módszernél a vizet vezető csövek felületi bevonat nélküli rézcsövek, amelyek szintén nem állnak ellen az égésgázokból, füstgázokból kicsapódó kondenzátumnak. A találmány szerinti, a főigénypont jellemzői révén meghatározott hőátszármaztató előnyös tulajdonsága, hogy nagy kalóriamennyiségeket leadó készülékeknél is alkalmazható anélkül, hogy az előnyösen rézből levő, vizet vezető csövek korrózió következtében megsérülnének, használhatatlanná válnának. Az aligénypontokban levő jellemzők a főigénypont ban meghatározott hőátszármaztató előnyös továbbfejlesztéseit ismertetik. A védőréteg célszerűen lakk- vagy gyantaréteg, galvanikusan fölvitt réteg, előnyösen szulfamát-nikkel réteg révén alakítható ki. Mindezekben az esetekben a vizet vezető csövek a lamellákkal azáltal köthetők össze, hogy a csöveket az előkészített lamellakötegbe való betolása után egy bélyeg révén fölbővítjük. Ha ezt a műveletet a védőréteg fölvitele után hajtjuk végre, ügyelnünk kell arra, hogy a védőréteg követni tudja a felbővítésnél fellépő kerületi irányú nyúlást anélkül, hogy benne repedések vagy hasonló hibák keletkeznének. Teljesen tömör védőréteget nyerünk, ha a találmány egy további javaslatának megfelelően ötvözött acélból levő csőalakú testet alkalmazunk, amely a csövet a köpenyfelületén burkolja. A csőalakú testek előnyösen ötvözött acél fóliából képezhetők, amelyeknek hosszirányú szélei gőztömören vannak egymással összeerősítve. Ez a javaslat azt a felismerést is hasznosítja, hogy nagy kalóriamennyiséget adó készülékek szekunder hőátszármaztatóiban az aránylag kis hőmérsékletnívó következtében nem szükséges a lamellákat a vizet vezető csőhöz hegeszteni. A csőalakú védőtestek, előnyösen fóliák alkalmazásánál először ezeket a csövekre toljuk, illetve fölcsavaijuk, és fóliák esetében ezek széleit mintegy hosszirányú varrat mentén gőztömören összeerősítjük. Az így előkészített csöveket ismert módon az előkészített lamellakötegbe toljuk és ezt követően egy bélyeggel fölbővítjük. Ezután már a csövek, a csőalakú védőtestek (előnyösen fóliák) és a lemellák gallérjai mechanikai feszültség alatt résmentesen feküdnek egymáshoz, minek eredménye ként a lamellák és a csövek között megfelelő hőátszármaztatás jön létre. A csőalakú védőtesteknek, fóliáknak olyannak kell lenni, hogy ezek fölbővítésnél tudják követni a kerületi irányú nyúlást anélkül, hogy nyúlás közben megrepednének. Annak érdekében, hogy a vizet vezető csöveknek lamellakötegbe való betolásakor a csőalakú védőtestek, illetve fóliák megcsúszását megakadályozzuk, a védőtestek, illetve fóliák előnyösen hegesztési pontokkal hozzá vannak kötve a csöveknek a betolási irányban elülső homlokvégeihez. A vízoldali csatlakozórészeknek vizet vezető csőhöz való forrasztásánál a fóliák széleit védeni kell a forrasztó láng közvetlen behatásától, mert ezek védelem nélkül a kis hőkapacitásuk következtében megolvadhatnak. Ilyen esetekben a csövek és a fóliák között határozatlan vonalú és minőségű élek jönnek létre, amelyek a kondenzátum behatolása ellen csak nehezen tömíthetó'k. Ennek a problémának kiküszöbölésére a cső fölbővítése előtt a fólia oldalfal részei fölé tömítőgallérokat tolunk, amelyek a cső fölbővítése folyamán a fóliát maguk és a cső között szorosan befogják. A vízoldali csat’akozó alkatrészek összeforrasztásakor a tömítőgallerok hőpufferként szolgálnak és így védik a fóliát. A vízoldali alkatrészek nem állnak ellen a füstgázokból kicsapódó savas kondenzátumnak akkor, ha rézből vannak. Ugyanígy a rézből levő tömítőgallérok sem ellenállók. Javasoljuk, hogy ezeket az alkatrészeket és tömítőgallérokat a kondenzátumnak ellenálló réteggel, például lakkréteggel vonjuk be. A lamelláknak a vizet vezető csövekhez való kötő illesztése a védőréteggel ellátott csövek fölbővítése révén, ezeknek lamellakötegbe való betolása után hozhat') létre. A találmány szerinti hőátszármaztatót részleteiben a rajzon vázolt példaképpeni kiviteli alakjaival kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra fölső fele egy első példaképpeni kiviteli alak metszete, az ábra alsó fele pedig egy második kiviteli alak metszete. \ 2. ábra egy harmadik kiviteli alak csövét oldalnézetben mutatja, amely cső elő van készítve a lamellakötegbe való beépítéshez. A 3. ábra a 2. ábrán látható cső nagyított méretű előlnézete, illetve homlokoldali nézete, amely ábra a csövet egy további munkaművelet elvégzése utáni állapotában mutatja. A 4. ábra a harmadik példaképpeni kiviteli alak egy részletének metszete, amely a hőátszármaztatót készre alakítása utáni állapotában szemlélteti. Mindhárom példaképpeni kiviteli alaknál a vizet vezető 10 csövek rézből vannak és ezekre ötvözött acélból készített 12 lamellák vannak fölerősítve. A 12 lamellákon a belső lyuk mentén 14 gallér van kiképezve, amelyek a 10 csöveket körülfogják. A 12 lamelláknak 10 csöveken való kötő illesztése a 10 csöveknek 12 lamellák felhelyezése utáni fölbővítése révén hozható létre. Az első példaképpeni kiviteli alaknál a 10 csöveknek a 12 lamellák 14 gallérjai révén nem fedett felületi szakaszai 16 védőréteggel vannak fedve, amely védőréteg gyantaréteg vagy lakkréteg. A 16 védőréteg a füstgázokból kicsapódó kondenzátumnak ellenálló és így a csöveket a korróziótól védi. A 16 védőréteg anyaga először folyós vagy kenőcsszerű állapotban van, ilyen állapotban juttatjuk a lamellák közötti ré-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
