192343. lajstromszámú szabadalom • Behajtó készülék szegekhez és hasonló rögzítőelemekhez
1 192.343 2 egy kis szögben el tud fordulni. Ez a kismértékű elfordulás például a visszatérítő löket végén, a behajtási folyamatban résztvevő alkatrészek tömegtehetetlensége révén jön létre és a tekercstömb átmérőjének megnagyobbodását okozza, úgy hogy az agyrészeknek körülfogó rugóhoz viszonyított súrlódásmentes elfordíthatóságát érjük el. A találmánynál a körülfogó rugónak kioldó szerkezethez tartozó vége egy kapcsológyűrűvel van öszszekötve, amely kapcsológyűrűn a kioldó szerkezet egy kapcsolóujjához fekvő támadási felület van. A körülfogó rugónak említett vége sugárirányban el van hajlítva és az együttforgási kapcsolat létrehozásához a kapcsológyűrű egy mélyedésébe nyúlik. Hä egyfordulatú tengelykapcsolónk van, akkor a kapcsológyűrű kerületén csak egy kioldó szerkezethez tartozó egy támadási fogó felület van. A kapcsológyűrű egy körülfordulása után a fogó felület a kapcsolódhoz fut azért, hogy a kapcsológyűrűt megállítsa és ezáltal kiváltsa a hajtó rész és lehajtó rész szétkapcsolását, A lehajtó résznek egy rögzítő retesszel kapcsolódásba hozható ütköző felületei vannak. Az ilyen ütköző felületek száma azonos a kapcsológyűrűn levő fogó felületek számával. Például egy ütköző felülettel azt érjük el, hogy a lehajtó rész egy körülfordulása és ennek következtében a lökőrúd egy behajtó és visszatérő lökete után a lehajtó rész pontosan egy meghatározott elfordulási helyzetben kerül nyugalomba. Az ütköző felületek és a fogó felületek a lehajtó rész és a kapcsológyűrű külső felületén levő váltakként is kialakíthatók. Arra is van lehető&g, hogy az ütköző felületeket és a fogó felületeket ldnyúló csapok vagy hasonló révén hozzuk létre. Egy további javaslat szerint a kapcsolóujj a rögzítő retesszel van kapcsolatban. Egy ilyen egyrészes egység konstrukciós és működési szempontokból előnyös. Annak érdekében, hogy a tengelykapcsoló szerkezet kikapcsolt állapotban teljesen kopásmentes legyen és ezáltal kiküszöbölhessük az energiaveszteségeket, a tekercstömb és az agyrészek között egy kisjátékot, rést hozunk létre és tartunk. Ezt egy további javaslat szerint azáltal érjük el, hogy a lehajtó részen a rögzítő retesz részére egy reteszvállat alakítunk ki. A visszatérítő löket végén a rögzítő retesz a reteszvállhoz fekszik a lehajtó -részek abban az elfordulási helyzetében, amely helyzetben a körülfogó rugó a tekercseléssel ellentétes irányban feszítve van és ezért tekercstömjének átmérője meg van nagyobbodva. Ekkor a hajtó rész szabadon forgatható. Ebben a helyzetben, azaz a lehajtó résznek a rögzítő retesz révén meghatározott elfordulási helyzetében a forgó mozgást a lökőrúd egyenes vonalú mozgásával átalakító szerkezetrész, például hajtókar a lökőrudat leghátsó helyzetében tartja. A kioldó szerkezet működtetése sokféle módon, például tisztán mechanikusan is végezhető. A kioldó szerkezet egyszerűen, megbízhatóan és kényelmesen működtethető rugó vagy elektromágnes révén. Míg a rugó például a kioldó szerkezetnek a fogó felületek hatásterében való benyomására, addig az elektromágnes az impulzusszerű kioldásra és ezáltal a behelyezést folyamat leállítására használható. A találmány szerinti, szegekhez és hasonló rögzítő elemekhez használható behajtó készüléket részleteiben egy a rajzokon vázolt példaképpeni kiviteli alakjával kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra a behajtó készülék egy példaképpeni kiviteli alakjának hosszemetszete, részben nézete. A 2. ábra az 1. ábrán látható behajtó készülék egy részének a homloklap levétele után, balról tárható nézete, amely a készüléket a behajtó löket kezdetének megfelelő helyzetben mutatja, A 3a. ábra az 1. ábrán feltüntetett III-H1 vonal menti nyitott méretű és egyszerűsített metszet, amely a behajtó készüléket működtetésre kész állapotban mutatja. / A 3b. ábra az 1. ábrán feltüntetett 1II-III vonal menti nyitott méretű és egyszerűsített metszet, amely a behajtó készüléket a behajtó löket kioldása után szemlélteti. A 4a. ábra az 1. ábrán feltüntetett IV-IV vonal menti nagyított méretű és egyszerűsített metszet, amely a behajtó készüléket működtetésre kész állapotban mutatja. A 4b. ábra az 1, ábrán feltüntetett IV-IV vonal menti nagyított méretű és egyszerűsített metszet, amely a behajtó készüléket a behajtó löket kioldása után szemlélteti. A behajtó készüléknek 1 háza van, amelyhez 2 magazincsatoma van erősítve. A 2 magazincsatomában vannak a behajtani kívánt 3 kapcsok elhelyezve. Az 1 házban 4 villamosmotor van ágyazva, amelynek 5 ventilátorkeréken és 6 forgórésztengelyen túl, a forgórésztengely végén kialakított kis 7 fogaskereke van. A 7 fogaskerék 9 hajtó rész 8 fogaskerekével kapcsolódik. A 9 hajtó résznek 11 agyrésze van és 12,13 csapágyak révén 14 tengelyen forgathatóan van ágyazva. A 14 tengely 15 motorházban van rögzítve. A 14 tengelyen további 16 csapágyon keresitüM'7 lehajtó rész is van forgathatóan elhelyezve. A 17 lehajtó rész további ág- ására az 1 házban tartott külső 18 csapágy szolgál. A 17 lehajtó résznek 19 agyrésze van, amelynek ugyanolyan hengeres palástfelülete van, mint all agyrésznek. A 12, 13, 16 csapágyak közötti távolságok tartására 20, 21, 22 perselyek, valamint 23, 24 biztosítógyűrűk szolgálnak. A 14 tengelyen az egész ágyazó egységet 25 csavar tartja. A 9 hajtó rész és a 17 lehajtó rész egy tengelykapcsoló révén együttforgóan köthető össze egymással; amely tengelykapcsoló lényegében csavarrugó alakú 26 körülfogó rugó. A 26 kör ülfogó rugó egyik, 28 vége a 17 lehajtó rész tengelyirányú 29 furatába nyúlik, a másik, 31 vége egy a 17 lehajtó részen egytengelyűén és elfordfthatőan elhelyezett 32 kapcsológyűrűvel van együttforgó kapcsolódásban. A 17 lehajtó résznek 3>3 forgattyúcsapja van, amelyre 34 hajtókar van csuklósán elfordithatóan erősítve. A 34 hajtókamak 33 forgattyúcsappal ellentétes végén 35 vivőcsap nyúlikkensztüí,amely 36 lökőrúdba van erősítve. A 35 vivőcsspnak 34 hajtókaron túlnyúló 37 végrésze ez 1 ház 33 homloklapjában kiképzett 39 horonyban csúsztatható, egyenes vonal mentén vezethető. A 17 lehajtó rész forgatásakor ezzel együtt fut a 33 forgattyúcsap is, amint a 2. ábrán látható nyű mutatja, és eközben magával viszi a 34 hajtókart. Ez a 33 forgattyúcsap forgó mozgását a 36 lökőrúd behajtó és visszavezető löketeihez egyenesvonalú mozgássá alakítja át. A 17 lehajtó rész a 3a. ábrán látható módon a külső kerületén egy a 26 körülfogó rugó tekercselése irányában szabadon levő 41 ütköző felülettel van kiképezve. Ezenkívül a 41 ütköző felület terében egy sugárirányú furat révén képzett 42 reteszváll van. A 41 ütköző felülethez körben futó 43 kulisszapálya, 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
