192342. lajstromszámú szabadalom • Eljárás előkezelt növényi magvak előállítására

1 192.342 2 A találmány tárgya eljárás kezelt növényi magvak elő­állítására, melynek során az alapanyagot először lega­lább két, célszerűen vizes oldatban feltárjuk, majd az így előkezelt anyagot megfelelő hőkezelésnek vetjük alá. Az élelmiszerek előállítására régóra alkalmaznak növényi magvakat. Élelmi célra főleg olyan jellegű magvak alkalmasak, amelyek eredeti összetételben és megjelenésük következtében lényeges változtatás cél­­kül felhasználhatók. Ilyen például a mogyoró, mandu­la, dió, mák, stb. E magvakban a zsír- vagy olaj-tarta­lom, a fehérjék és szénhidrátok általában hannonikus arányban vannak jelen és jellemző aromával rendel­keznek, amelyek az élelmiszeripari technológia során nem változnak jelentősen, és nem feltétlen követel­mény azok változtatása. Ezen az alapon e magvak önálló termékként is megjelenhetnek (például pörkölt mogyoró és naprafor­gó mag, stb.). Alkalmazhatók növényi magvak adott esetben elő­kezelés után is, élelmiszerek előállításához. Ezen elő­kezelésnek célja, hogy a magvak eredeti tulajdonsága­it, például ízét, színét konzisztenciáját, stb. kedvező irányba változtassák. így ezen magvak felhasználható­ságának köre bővíthető, ugyanakkor az eredeti megje­lenés esetleg hátrányos tulajdonságai kiküszöbölhetők Ilyen előkezelési eljárás például a pirítás, sütés, pörkö­lés, stb. Számos olyan növényi mag létezik, mely antinutri­­tív, illetve nagyobb mennyiségű szénhidrát-jellegű ve­­gyületet is tartalmaz. A szénhidrát-tartalom káros lehet, mivel hőkezelé­si folyamatban Maillad és egyéb kémiai mellékhatá­sok, például szinromlás, keseredés, keményedés, stb. léphet fel. Badenhop A.F. és munkatársai: „Roasting of Soy­beans os a Processing Technique”, Proc. of the Sym­posium-Fronters in Food Research, New York State Agricultural Experiment Station, Correll Univ. Gene­ve, New York, USA kiadványa és az „Intsoy Series” 14. évf. 1978. májusi száma ismerteti szója pörkölé­sét illetve vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal történő áztatását. Az egyszeri áztatást a magvak fűz­hetőségének elősegítésére alkalmazzák. Ezen eljárások hiányossága, hogy az olajos mag­vak tárolás alatti avasodását nem sikerül meggátol­ni, így a késztermékekhez antioxidánst kell adagol­ni. A találmány célkitűzése olyan eljárás kidolgozása melynek során antioxidáns adagolása nem szükséges, és olyan termék nyerhető, melynek forgalomban tar­tási ideje jelentősen nő. A találmány célkitűzése tehát olyan technológia kidolgozása, mely egyrészt a már eddig is használt magvak ízét és tápanyag-összetételét kedvező arány­ban változtatja, másrészt olyan növényi magvakat tesz fogyaszthatóvá, vagy felhasználhatóvá, melyeket eddig nem tudtak megfelelően alkalmazni az élelmi­szeriparban. A találmány szerint úgy járunk el, hogy a teljes növényi magvakat vagy magrészeket legalább két, egymástól eltérő vizes oldattal kezeljük, melyek kö­zül legalább egy lúgos kémhatású anyagot és legalább egy savas kémhatású anyagot tartalmaz, majd az így előkezelt anyagot hőkezelésnek vetjük alá. A találmány szerinti eljárás első lépésében lúgos és savas kéinhatású oldatok kombinált alkalmazásá­val a további felhasználást akadályozó komponensek hatását csökkentjük vagy megszüntetjük. Erre a célra célszerűen vizes oldatokat alkalma­zunk, előnyösen az élelmiszerek előállítása során ál­talában alkalmazott szerves és szervetlen anyagok vi­zes oldatait. Az oldatok összetételét általában az adott magvak határozzák meg. Savként előnyös a citromsav, borkősav, tejsav, esetsav, aszkorbinsav, lúgos anyagként a nátrium­­-hidrogén-karbonát, nátrium-karbonát, nátrium-hid­­roxid, kálium-hidroxid és hasonlók alkalmazása. A kezelést célszerűen 90 és 105 °C között, előnyösen az oldat forráspontján végezzük. Az oldatokkal történő kezelés egyrészt a szénhid­rát-jellegű vegyiiletek mennyiségét csökkenti, más­részt átjárhatóbbá teszi a növényi szöveteket más komponensek befogadására, és egyúttal javul a fe­hérjék emészthetősége. A találmány szerinti eljárás előnye, hogy techno­lógiailag és technikailag könnyen megvalósítható, és nem igényel komplikált berendezéseket. Az eljárás kis- és nagymennyiségben szakaszosan, továbbá fo­lyamatos jelleggel iparilag is megvalósítható. A mag­vak kezelésével az olajtartalom kémiailag stabilizáló­dik, és jelentősen nő a tárolhatóság időtartama. Az így előkezelt magvakat ezután hőkezelésnek vetjük alá, célszerűen folyékony vagy légnemű köz­vetítő közeg alkalmazásával. Dyen kezelés a pörkö­lés, sütés, stb. Alkalmas közegek célszerűen a zsírok, olajok és a levegő. A kezelés hőmérséklete az alkal­mazott közegtől és a magtól függ, előnyösen 180— 250 °C. A találmány szerint előállított magok az élelmi­szeriparban és kisfogyasztók körében egyaránt fel­­használhatók. Használhatók közvetlen fogyasztásra, sűrítmények, krémek, töltelékek, mártások, stb. készítésére. Ugyanakkor az élelmiszeripar számos ágában — például édesiparban, sütőiparban, cuk­rásziparban, konzerviparban, stb. — egyaránt alkal­mazhatók. A találmány szerinti eljárását a következő pél­dákkal szemléltetjük. 1. példa 500 g hántolt feles szójababot vízsugárral leöb­lítjük. 4 liter 0,5 %-os nátrium-hidrogén-karbonát­­-oldathoz 50—100 cm3 étolajat adunk és forrásig hevítjük. A forrásban levő oldatba helyezzük a le­öblített kezelendő növényi magot - jelen esetben a hántolt feles szójababot —, és 20 percig előkezel­jük a forrásban levő oldatban (95—97°C hőmérsék­let biztosítása mellett). Ezután a magot az oldatból kivéve lecsöpögtet­­jük, vízzel öblítjük, majd 4 liter 0,5 %-os ccetsav­­oldattal 10 percen át forraljuk. Az előkezelési idő lejártakor a magot az oldat­ból kivéve lecsöpögetjük és hidegvizes öblítést al­kalmazunk, A leöblített mag felületét vízmente­sítjük (például szűrőpapíron, szétterítve; vagy meleg levegőáramlás biztosításával). Az előkezelt növényi mag 200°C-ra hevített növényi olajban nyeri el vég­ső formáját, az ehhez szükséges idő kb. 2-3 perc. Az olajban kezelt magról a maradék olajat lecsö­pögetjük és hűtjük. Az így nyert termék semleges ízű, szárazon pergő, melyet tetszés szerint ízesít­hetünk sóval vagy egyéb ízesítőanyagokkal, és köz­vetlenül fogyasztható. Más esetben a semleges ízű szójatermék az élelmiszeripari különböző ágazatai-6 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom