192324. lajstromszámú szabadalom • Tágulásfelvevő szerkezet, -kompenzátor- különösen hőmérsékletváltozás miatt bekövetkező tágulási mozgásainak kiegyenlítésére

1 192.3Z4 2 előnyösen kereszt alakú keresztmetszetű - hosszirá­nyú merevítőtest alkotja. A turbulencia csökkentése és a larakódások kikü­szöbölése céljából a hullámtesteket az átömlőcsatorna felől az áramló közegnek a hullámtestekhez jutását le­hetővé tevő hézagokkal elrendezett takarólemezek ha­tárolják. Annak érdekében, hogy a csővezeték fixpontjaira ható, a tágulási mozgásokból származó erőket kiegyen­lítsük, egy előnyös kiviteli példa szerint valamennyi hullámtest mind az alakját, mind a méreteit, mind pe­dig a hullámok számát tekintve azonos kialakítású, hosszanti geometriai középtengelyük azonos a csőve­zeték hosszanti geometriai középtengelyével, és közös geometriai burkolóhenger-palástjuk van. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajz alapján ismertetjük részletesen, amely a kompenzátor egy elő­nyös kiviteli alakját tartalmazza. A rajzon az 1. ábrán a kompenzátor hosszmetszetben látható; a 2. ábra az 1. ábrán bejelölt A - A vonal mentén vett metszet; a 3. ábra az 1. ábrán bejelölt B - B vonal mentén vett metszet. Az 1. ábrán egészében 1 hivatkozási számmal je­lölt kompenzátor a pl. fűtőközeg továbbítására szol­gáló, acél anyagú 2 csővezetékbe van beiktatva, amely nek hőszigetelő burkolatát a jobb áttekinthetőség ér­dekében a rajzon nem tüntettük fel. Az 1 kompenzá­tornak hengeres 3 külső háza, és azon belül, attól a távközzel elhelyezkedő, ugyancsak hengeres belső há­za van. A 2 csővezeték és a 3 külső ház, valamint 4 belső ház közös hosszanti geometriai középtengelyét y hivatkozási betűvel jelöltük. A 2 csővezeték és a 4 belső ház azonos belső dj átmérője értelemszerűen kisebb, mint a 3 külső ház d2 belső átmérője. A fen­ti elrendezésből, illetve szerkezeti kialakításból követ­kezően a 3 külső ház és a 4 belső ház között gyűrű alakú keresztmetszetű 5 átömlőcsatorna van, amely a 2 csővezetékben a b nyilaknak megfelelően áramló közegnek az 1 kompenzátoron való átvezetését bizto­sítja. A közbenső, D[ átmérőjű hengeres résszel rendel­kező 3 külső ház a két átellenes végén egy-egy fix 6b, 7b csőcsonkban végződik, amelynek dj belső átmérő­je azonos a 2 csővezeték belső átmérőjével. Ezeket a fix 6b, 7b csőcsonkokat kifelé, a 2 vezeték végei felé haladva egy-egy 11, 12 hullámtest köveii. A 11 hullámtest az egyik végével a fix 6b csőcsonkhoz, a másik végével pedig a 2 csővezetékhez szilárdan, pl. hegesztéssel rögzített, és így a hőváltozás miatt bekö­vetkező axiális mozgás során azzal együtt elmozduló 6a csőcsonkhoz van rögzítve. A rögzítés eszközéül a jelen kiviteli példa esetében az acélanyagú 18 rögzítő­gyűrűk szolgálnak, amelyek külső peremeik mentén a 6a, illetve 6b csőcsonkhoz, valamint magához az egyébként önmagában ismert fémanyagú 11 hullám­testhez vannak hegesztve. Hasonló módon, vagyis he­gesztett 18 rögzítőgyűrűk segítségével van a 12 hul­lámtest is a 7b, illetve 7a csőcsonkokhoz csatlakoztat­va. A 11 és 12 hullámtestek az 1 kompenzátort kö­rülvevő T tér p0 nyomásának - általában atmoszfé­rikus nyomás - vannak kívül kitéve. Belülről a 22 takarólemezek védik a 11, 12 hullámtesteket a 2 cső­vezetékben szállított közegből bekövetkezhető anyag­lerakódásoktól, másrészt gátolják a turbulencia kiala­kulását az 5 átömlőcsatomában a hullámos szakaszok tartományában. All, 12 hullámtestek belső felületé­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 6C re - vagyis a hullámtestekre belülről - a szállított kö­zeg pi nyomása hat, mivel a közeg a 23 nyílásokon keresztül a 22 takarólemezek mögé tud hatolni, és ott a pj nyomása - amely a környezeti p0 nyomásnál na­gyobb - érvényesülni tud. A 4 belső ház ívesen lekerekített 15 és 16 vég-ré­szei, valamint a hengeres 17 közbenső összekötőcsonk­ja közé egy-egy 13, 14 hullámtest van beiktatva. Ezek rögzítése a 15, 16 végrészekhez, illetve a 17 közbenső összekötőcsonkhoz a 11 és 12 hullámtestek ismerteté­sével kapcsolatban már leírt módon, a hegesztett 18 rögzítőgyűrűk segítségével történik. A 13 és 14 hul­lámtesteket kívülről — vagyis az 5 átömlőcsatorna fe­lől — a 21a, 21b takarólemezek fedik le, amelyek egyrészt meggátolják a turbulencia kialakulását, más­részt védik a hullámokat a lerakódásoktól. A 2 cső­vezetékben és 5 átömlőcsatomában uralkodó p, kö­zegnyomás azonban kívülről hat a 13, 14 hullámtes­tekre, mert az egymást átfedő 21 a, 21b takaróleme­zek közötti 24 hézagon keresztül a közeg kívülről a hullámtestekhez juthat. Ugyanakkor a 13,14 hullám­testekre belülről, vagyis a 4 belső ház 19 belső tere fe­lől a Pq környezeti nyomás hat, mert ez a 19 belső tér a 20 nyomáskiegyenlítő csatorna (általában leve­gőcsatorna) útján a 3 külső házat körülvevő T térrel össze van kötve. A 4 belső ház centrális helyzetének a rögzítése a 3 külső házban kétoldalt a merev, egészében 8 hivatko­zási számmal jelölt tartószerkezetek segítségével tör­ténik. A 8 tartószerkezeteket egy-egy, keresztmet­szetben kereszt alakú hosszirányú 9 merevítőtest, valamint egy-egy, ugyancsak keresztirányú 10 mere­vítőtag alkotja (lásd a 2. és 3. ábrákat is). A 10 mere­vítőtagok a 6a, illetve 7a csőcsonkhoz vannak pl. he­gesztéssel rögzítve, míg a 9 merevítőtestek egyik vé­gükkel egy 10 tartótaghoz, a másik végükkel pedig a 4 belső ház 15, illetve 16 vég-részéhez vannak — célsze­rűen ugyancsak hegesztéssel — csatlakoztatva. Valamennyi 11-14 hullámtest mind az anyagát, mind a méreteit, valamint a hullámok számát tekint­ve, vagyis minden vonatkozásban, így a felület-mé­retekben is teljesen azonos kialakítású. Hosszanti ge­ometriai középtengelyük a 2 csővezeték y tengelye, vagyis hosszirányban egyvonalban helyzkednek el, és x geometriai burkoló hengerpalástjuk azonos; ezt x hivatkozási betűvel jelöltük. Ebben a rendszerben a fent részletezett konstrukció eredményeként a 11 és 12 hullámtestek egymással sorba vannak kapcsolva, és ezekre belülről hat a közeg p( üzemi nyomása. A 13 és 14 hullámtestek ugyancsak sorba vannak kap­csolva egymással, ezekre azonban kívülrő hat a Pi üzemi nyomás. A sorba kötött 11, 12 és 13,14 hul­­lámtest-párok egymással párhuzamosan vannak kap­csolva. A 20 nyomáskiegyenlítő vezeték jelenlétéből következően a pj nyomással kívülről igénybevett 13 és 14 hullámtestekre ugyanaz a p„ környezeti nyomás hat, mint a 11 és 12 hullámtestekre kívülről, a T kül­ső tér felől. Az 1-3. ábrák szerinti kompenzátor a következő­képpen működik: amikor a 2 csővezetékben és az 1 kompenzátor 5 átömlőcsatornáján a fűtőközeg, pl. melegvíz átáram­­lik, a pi közegnyomás hatására a belülről nyomott 11 és 12 hullámtestekben húzóerő ébred, amely e hullámtesteket ki akaria nyújtani. Ugyanekkor a két, a pi közegnyomással kívülről nyomott 13 és 14 hul­lámtestben nyomóerő ébred, amely ezeket a hullám­testeket összepréselni igyekszik. Mivel valamennyi 11-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom