192310. lajstromszámú szabadalom • Tökéletesített aprító örvényszivattyú

1 A találmány tárgya tökéletesített aprító-örvény­­szivattyú, A műszaki élet számos területén a technika fejlő­désével számos olyan területen, ahol darabos, szálas és egyéb határozatlan formájú szilárd anyagokat kell folyadékokban keverve továbbítani, és egyidejűleg ezen szilárd anyagokat aprítani is, különféle eljárások és szerkezeti megoldások váltak ismeretessé. Ezeknek közös jellemzője, hogy a megoldanak két legfonto­sabb szempont alapján kell kielégítőnek lennie: a folyadék jó hatásfokú továbbítása, valamint egyidejű­leg a szilárd anyagok hatékony darabolása. Az ismert megoldásoknál általában kompromisszumot alkalmaz­nak, a két feladat közül az egyiket jó hatásfokkal old­ják meg, a másikat kevésbé kielégítően. A fent vázolt műszaki probléma megoldására ismertté vált eljárások és berendezések közül példa­képpen az állattartó telepek szennyvizének eltávolí­tására az NDK gyártmányú GK típusú szivattyúját említjük, amelynek legfontosabb jellemzője, hogy já­rókerekének szívóélét a szívócsonk nyílásába helyez­ték a járókerék elé, és a szívócsonkban excentrikusán, azjz a forgástengelyre merőleges (radiális) síkban el­helyezett egyenes kés feladata a beszívott szivattyú­zó hatása jónak mondható, de az excentrikusán elhe­lyezett késeknek a szívócsonk falához közelebb eső oldalán gyakran akad fenn a szennyeződés, minek kö­vetkeztében a járókerék tere beboltozódik, ami - ké­sőbb átterjedve a járókerék terének másik oldalára is - az eltömődés következtében a folyadékszállítás le­állásához vezet. Ugyancsak a technika állásához tartozó megoldás­ként említjük a 159.932 sz, magyar szabadalom sze­rinti megoldást. Ennek lényege, hogy a szivattyú járókerekének belépő élénél az aprítás kedvezően ala­kul, de az ennek érdekében szög alakban megtört vonalú járókerék lapátjának szivattyúzó hatásfoka ki­sebb. A magyar 168,334 sz, szabadalom szerinti megol­dásnál a még kedvezőbb aprítás érdekében a vágó­késeket a szivattyú nyomó oldalára helyezték át. A járókerék belépő élét szállítócsiga-szerűen képezték ki, amely a szilárd anyagot az aprítókések teréhez to­vábbítja. A berendezés szivattyú-hatásfoka fenti okok miatt mérsékeltebbnek nevezhető. Ismeretes többek között a Flygt cég MF 3085 típusú aprító örvényszivattyúja, ahol a járókeréklapát­­pár oldalélé a teljes kerületre elosztott fixen rögzí­tett kés sorral szemben forog. Annak érdekében, hogy a járókerék homlokélére fennakadó szálas anyag a da­rabolókéshez kerüljön, viszonylag kicsi a hézag a járó­kerék beszívó terének külső és belső átmérője, vala­mint a daraboiókések között. Ez a méretezés gátolja, hogy nagyobb méretű szemcsék jussanak be a darabo­lótérbe. A darabolt szennyezést a jó hatásfokú szi­vattyúrész szállítja tovább. Az aprító szivattyúkkal szemben egyre inkább azt az igényt támasztják, hogy a beléjük kerülő különbö­ző féle szilárd és rugalmasan szilárd (például gumi jellegű) anyagokat is fel lehessen aprítani, ugyanakkor a szivattyúzási hatásfokuk is közelítse meg a tiszta folyadékokat szállító szivattyúk hatásfokát. Tanulmányozva fenti célkitűzést a technika állásá­hoz tartozó megoldások tükrében, rájöttünk arra, hogy a darabolást mindenképpen a szivattyúzás előtt kell végrehajtani, hogy ezáltal fennttarthassuk a jó szivattyúzási teljesítményt adó járókeréklapát és a spi­rálház bevált kialakítási formákat, ugyanakkor a 2 , 2 különféle szilárd szennyeződések darabolására külön­bözőképpen elrendezett késrendszereket szükséges al­kalmazni, hogy ezáltal az eddigi megoldásoknál egyet­len irányban elrendezett késrendszerrel szemben ne­­csak egyféle, például darabos, amorf szennyeződé­seket, hanem például szálas anyagokat is darabolni tudjunk. Minthogy akkor válik hatékonnyá, ha a darabo­landó szilárd anyagokat valamin megtámasztjuk, - amely megtámasztásra a folyadék egyáltalában nem alkalmas - célszerű a folyadékot határoló falat olyan bordákkal ellátni, amely a darabolandó szilárd anya­gokat megfelelő módon meg tudja támasztani. Eelis­mertük, hogy ugyanakkor a járókerék lapátjának a forgástengelyhez közelebb eső élét egy ezen forgás­­tengely irányába benyúló dugóval úgy takarhatjuk le, hogy ennek következtében a szilárd feldarabolan­dó részecskék ne kerülhessenek azaz ne halmozódhas­sanak fel ezen az élen. A találmány tárgya tökéletesített aprító-örvényszi­­vattyú, szilárd anyagokat tartalmazó folyadékok szál­lítására és darabolására, amelynek járókerék-terét egy szívófedél és vágókések határolják. A járókerék lapát­nyúlványai a szívócsonkba nyúlnak be. A lapátkerék vágóéle a szívócsonk belső határoló síkjával azonos síkban helyezkedik el. A találmány szerinti tökéletesített aprító-örvény­­szivattyú újdonsága abban van, hogy a szívócsonkban bordapárok vannak elhelyezve, amelyek végeihez egy átlós kés oly módon van rögzítve, hogy a lapátnyúl­ványnak és a vágóélnek a vágókéshez mért távolsága maximálisan 2 mm. A találmány szerint kialakított tökéletesített aprí­tóörvényszivattyú oly módon is kialakítható, hogy az átlós kés tengelyvonalára haránt irányban a járókerék homlokéleinek terébe torlásgátló dugó nyúlik be. A találmány szerinti tökéletesített aprító-örvény­­szivattyú vágókéseinek száma páros. Ezen vágókések egymástól való távolsága kisebb, mint a szívócsonk át­mérőjének a fele. A találmány szerinti tökéletesített aprító-örvény­­szivattyú legfontosabb előnyei a következők:- A találmány szerinti aprító-örvényszivattyú egyik előnye, hogy a jó szivattyúzási teljesítményt biztosító járókerék-lapát és spirálház ismert és bevált kialakítási formáit megtartottuk, ugyanakkor a folyadékban lévő szilárd anyagok darabolására az ismert szerkezeti meg­oldásokhoz képest hatékonyabb intézkedéseket tet­tünk.- A szilárd anyagok darabolásának hatékonyságát azzal növeltük, hogy a folyadékot határoló falat bor­dákkal láttuk el, amelyek alkalmasak a darabolandó szilárd anyagot a darabolás során megtámasztani.- A hasonló feladatok megoldására szolgáló ismert aprító-örvényszivattyúkhoz képest szerkezetünket két különböző késrendszerrel láttuk el. Az első késrend­szert az eddig is a járókerék házában szokásosan alkal­mazott vágókés alkotja, amely főleg a nagyobb kiter­jedésű, amorf szilárd anyagok aprítására alkalmas. A második késrendszert az ún átlós kés alkotja, amely a bordapárra van rögzítve. Ez az átlós kés főképpen a folyadékban lévő szálas anyag aprítására alkalmas.- A járókerék házába benyúló dugó meggátolja, hogy a folyadékban lévő szennyező anyagok a forgó­kés tengelyéhez közelebb eső élének környezetében halmozódhassanak, ennek következtében boltozó­­dás képződjön, amely idővel a teljes járókerék házra kiterjedve meggátolja a folyadékáramlást. 192.310 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom