192301. lajstromszámú szabadalom • Nitrogén, foszfor, kálium, mezo- és mikroelem hatóanyag tartalmú szuszpenziós műtrágya kompozíció
1 192.301 2 A találmány tárgya a mezőgazdaságban és a vegyiparban egyaránt elkészíthető olyan nitrogén, foszfor, Kálium, mező és mikroelem, hatóanyag tartalmú stabil szuszpoenziós műtrágya kompozíció, amelyben a stabilizálószer „VINASZ” fantázia nevű szeszipari melléktermék. A találmány tárgyát képező vizes közegű szuszpenziós műtrágya kompozíció alkalmazási területének a mezőgazdaságot jelöljük meg. A mezőgazdaságban, de ezen belül különösen a növénytermelésben a tudományos technikai forradalom elsősorban az utolsó 10 éves eredményeink alapján jelentősen megváltozott a termelőeszközök struktúrája. Kémiai anyagok, eddig más termelőeszközökkel végzett eljárásokat vontak hatáskörükbe és a tápanyag utánpótlás döntő nagyságrendben kemizálódott. Ennek eredményeképpen a növénytermelési főágazatira terhelődő kemikáliák értéke ma már jelentősen meghaladja az egész mezőgazdaság területén tárgyiasuló állóeszközök értékét. Ennek megfelelően a kemikáliák hatékonysága döntő hatású a növénytermelés önköltségének és eredményességének alakulásában. A kemikáliák fenti tömege arányosan ma már meszsze az átlag üzem szintje fölé emelte a kemikáliák egyes műveleteivel kapcsolatos technikai optimum szintjét. így különösen a szállítás, manipulálás és raktározás műit üzemi tevékenység hatékonysága messze a technikai optimum alatt van. Ugyanakkor, a kemikáliákat forgóeszközként kezelve, mintegy 80 %-ban szabadon, jelentős részben takaratlanul tárolják. Ebből eredően a szilárd műtrágyáknál országosan 10—30 %-os hatóanyagveszteséggel lehet számolni. Ez az „elveszett kemikália tömeg” azonban nem semmisül meg, hanem környezetünket szennyezi. Nem megoldott a szilárd műtrágya kijuttatás szakszerű gépesítése, mert a repítőtárcsás elven működő géppark kevert műtrágya kiszórására a jelenleg alkalmazott dózisok mellett nem megfelelő. A fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban felgyorsult a folyékony (szuszpenziós) műtrágyák felhasználása az utóbbi 10 évben. így az Egyesült Államokban, Dániában, Franciaországban, Csehszlovákiában. A talajvizsgálaton alapuló tápanyagellátási technológia, a korszerű növénytermelés, az optimális terméseredmények elérésére, a termőhelyi adottságokhoz való alkalmazkodás megköveteli a magas hatóanyagtartalmú, növényspecifikus műtrágyák felhasználását. A készítményeknek alkalmasaknak kell lenni az energiatakarékos, a talajnedvesség megőrző talajművelési technológiába történő beillesztésre. Ennek a követelményrendszernek legjobban a szuszpenziós műtrágyák felelnek meg. A szuszpenziós műtrágyák előnyei a szilárd műtrágyákkal szemben:- a hatófinyagok egymenetben ldszórhatók- egyenletesen kijuttathatók- lokális alkalmazásuk egyszerű, jól szabályozható- a hatóanyagok tökéletesen vízolcfiiatók- kitűnően keverhetők herbicidekkel és talajkondicionáló szerekkel- öntözéssel és biológiai hozamfokozó anyagokkal kombinálhatók- a kiszórás nagy teljesítménnyel végezhető- a kijuttatási munka egyéb munkafázisokkal összekapcsolható — a növény igényének megfelelő mélységbe juttatható — a munkavégzés időpontja optimatizálható — a tápanyagvisszapótlás magas fokon gépesíthető — a növényvédelem gépei felhasználhatók — a veszteségmentesen tárolhatók — alacsony az élőmunka szükséglet — környezet és tájvédelmi szepontoknak megfelelnek A folyékony műtrágyák fent említett előnyeivel szemben hátrányként jelentkezik a gyártó üzemekben és a felhasználó mg-i üzemekben az átmeneti tárolás megoldása — a szilárd műtrágyákkal szemben — mivel az átmeneti tároláskor speciális tárolótér és eszköz szükséges, ezek a hátrányok azonban eltörpülnek a folyékony (szuszpenziós) műtrágyák előnyeivel szemben. A szuszpenziós műtrágyák előállíthatok különböző szilárd, folyékony, gáz alakú alapanyagokból, amelyek lehetnek különböző nitrogén tartalmú oldatok pl. NH4 OH, Nitrosol, Hidronit stb, vagy szilárd alapanyagok mint pl. Karbaníd, mono-ammoniumfoszfát (MAP), kálisók, továbbá gáz halmazállapotú pl. ammonia. A szuszpenziós műtrágyák gyártása és a kijuttatása között a gyakorlatban több napos eltérés is lehet. Alapvető problémaként jelentkezik, hogy a gyártott szuszpenziós műtrágyák alkotó elemei tárolás közben kiülepednek, kiülepedés után nem hozhatók szuszpenziós állapotba, ezzel a jelenséggel lényegesen romlik a további felhasználhatóságuk. A kiülepedési probléma áthidalására különböző stabilizáló szereket alkalmaznak, amelyekkel szemben az a követelmény, hogy akár több napig is homogén állapotban tartsák a szuszpenziós műtrágyák alkotó elemeit. Az ismert stabilizáló szerek közül Magyarországon alkalmazzák: — A Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet által kidolgozott ON- bentonit és szuperfoszfát kombinációjú stabilizálószert. — A Peremartoni Vegyipari Vállalat által kidolgozott ON- bentonit és PW 101 kombinációjú stabilizálószert. — A Budapesti Vegyipari Művek által kidolgozott aktivált illit stabilizálószert. — Az Országos Érc és Ásványbányák Mádi üzemében előállított Bentosolon -82 stabilizálószer, — A Borsodnádasdról származó BN- iszap stabilizátort, — A Budapesti Vasipari Kutató Intézet Zagyvarónai Üzemében előállított Mn - érciszap stabilizátort. — A Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer által az USA-ból beszerzett Attapulgit 150 stabilizáló szert. Az USA-ban 3 148 970 szám alatt bejegyzett szabadalmi leírás szerint stabilizátorként 1 -20 s% kolloid anyagot alkalmaznak, amelyet oldható formában magnézium-, kalcium-, bárium-, vagy alumíniumlonokkal adagolják a stabilizálandó szuszpenzióhoz. Az USA-ban 3 234 004 szám alatt bejegyzett szabadalmi leírás szerint stabilizátorként 0,25 s% menynyiségben kolloid attapulgitot használnak. Nagy-Britanniában 948 920 szám alatt bejegyzett szabadalmi leírás szerint 0,1 s% formaldehid és valamilyen szulfonsav reakció-termékét alkalmazzák. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
