192291. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 6,6-etilén-15,16-metilén-3-oxo-17 alfa-pregn-4-én-21,17-karbolaktonok, valamint az ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 192 291 2 A találmány tárgya eljárás az (I) általános képle­­tű 6,6-etilén-15,16-metilén-3-oxo-17a-pregn-4-én-21,17-karbolakton-származékok - amely képletben R, jelentése hidrogénatom vagy metilcsoport; R2 jelentése metil- vagy etilcsoport; az 1,2-helyzetben egyes vagy kettős kötés, a 15,16- helyzetben ß- vagy a-térállású metilén-híd van jelen - és a hatóanyagként ezeket tartalmazó gyógyszer­­készítmények előállítására. Az (1) általános képletű új vegyületek erős al­­dos2teron-antagonista hatás mellett erős gesztagén hatást is mutatnak. Az aldoszteron-antagonista és gesztagén hatás kombinációját az etinil-nortesz­­toszteron- illetve a hidroxi-progeszteron-sor ismert szintetikus gesztagénjeinek egyikénél sem találjuk meg, a természetes gesztagénnél, a progeszteronnál ellenben igen. Mivel az új vegyületek a progeszte­­ronszerű hatásprofillal rendelkeznek, fogamzásgát­lóként való alkalmazásukkor a különben fellépő mellékhatások, például vérnyomásemelkedés és ödéma nem jelentkeznek. Ha a 6-helyzetű etiléncsoport helyett egy 6ß,7ß­­metilén-csoportot tartalmaz a vegyület, ugyancsak aldoszteron-antagonista és gesztagén hatást észlel­hetünk, ezeknél azonban a gesztagén hatás nem olyan erősen kifejezett (3 022 337. sz. német szövet­ségi köztársaságbeli nyilvánosságrahozatali irat). Az aldoszteron hatásra való vizsgálatban az (I) általános képletű új vegyületek a spirolaktonnál 5-ször erősebb hatásúnak bizonyultak. Gesztagén hatásra vizsgálva a módosított Clau­­berg-tesztben a találmány szerinti vegyületek bőr alá alkalmazva 0,03 mg mennyiségekben pozitív eredményeket adtak. Patkányokon és egereken a vemhességfenntartá­­si tesztben a pozitív hatás eléréséhez szükséges mi­nimális mennyiség 0,1 mg. Az (I) általános képletű új vegyületek önmaguk­ban vagy ösztrogénekkel kombinálva használhatók fogamzásgátlásra szolgáló készítményekben. A ta­lálmány szerint az új vegyületek különösen olyan nőknél alkalmazandók, akik fogamzásgátlást kí­vánnak, és akiknek esetében a fennálló rizikófakto­rok, például előrehaladott kor, túlsúly vagy do­hányzás miatt vérnyomásemelkedés valószínű. Ezen anyagoknak a természetes progeszteronhoz hasonlítható profilja miatt olyan nők esetében is javítja az egyéni közérzetet és az ismert készítmé­nyekkel szembeni tűrőképességet, akiket nem so­rolhatunk rizikópáciensek közé. A találmány szerinti vegyületek adagjának fo­gamzásgátló készítményekben előnyösen napi 0,5-5 mg-nak kell lennie. A gesztagén és ösztrogén hatóanyag-komponen­seket fogamzásgátló készítményekben előnyösen együtt alkalmazzák szájon át. A napi dózis előnyö­sen egyszerre kerül beadásra. Az ösztrogén olyan mennyiségben kerül beadás­ra, ami 0,03-0,05 mg etinil-ösztradiolnak felel meg. Az (I) általános képletű új vegyületek nőgyógyá­szati panaszok kezelésére szolgáló készítmények­ben is alkalmazhatók. Kedvező hatásprofiluk miatt a találmány szerinti vegyületek különösen jól meg­felelnek premenstruális panaszok, például fejfájás, depressziós hangulat, vízvisszatartás és emlőfájda­lom kezelésére. A napi dózis a premenstruális pana­szok kezelése esetében körülbelül 1-20 mg. Az új vegyületeken alapuló gyógyszerkészítmé­nyek formázása önmagában ismert módon törté­nik, amennyiben a hatóanyagot, adott esetben va­lamilyen ösztrogénnel kombinálva, a galenusi gya­korlatban szokásos hordozó anyagokkal, hígító anyagokkal, adott esetben ízjavítókkal stb. dolgoz­zuk össze, és a kivánt alkalmazási formává alakít­juk. Az előnyös szájon át való alkalmazás szempont­jából főként tabletták, drazsék, kapszulák, pirulák, szuszpenziók vagy oldatok jönnek számításba. Parenterális alkalmazásra különösen az olajos oldatok, például szezámolajjal, ricinusolajjal és gyapotmagolajjal készült oldatok alkalmasak. Az oldhatóság növelése céljából oldásközvetítők, pél­dául benzil-benzoát vagy benzilalkohol adhatók a készítményekhez. A találmány szerinti (I) általános képletű vegyü­­leteket úgy állítjuk elő, hogy egy (II) általános kép­letű 15,16-metílén-3-oxo-17a-pregn-4-én-21,17-karbolakton-származékot a képletben R; és Rj jelentése a fentiekben az (I) általános képletnél megadottakkal azonos és a 15,16-meti­­léncsoport a- vagy P-térállású -3,5-dién-3-aminná alakítunk, azt formaldehiddel reagáltatjuk, miközben a 4-én-3-oxo-rendszert is visszaállítjuk, majd a 6a-(hidroxi-metiI)-szárma­­zékból hidrogén-kloriddal 6-metilén-származékot, vagy egy tozil- vagy mezil-halogeniddel toziloxi- vagy meziloxi-származékot képezünk és a kapott intermedierek bármelyikét trimetil-szul­­foxóníum-jodiddal 6,6-etilén-származékká alakít­juk és kívánt esetben diklór-diciano-benzokinonnal kialakítjuk a 81 kettős kötést. Először a 54-3-ketont valamilyen szekunder bá­zissal a megfelelő ő3S-3-aminná alakítjuk át. Szekunder bázisokként például dietil-amin, ani­­lin, pirrolidin és morfolin alkalmazhatók. A 6a-(hidroxi-metil)-csoport bevitele céljából a §3 5-3-amint etanolos oldatban formáimnál reagál­tatjuk. A 6a-(hidroxi-metil)-vegyületből dioxános só­sav-oldattal vizet lehasítva jutunk a megfelelő 6-metilén-vegyülethez. A vízlehasítás oly módon is végrehajtható, hogy előbb valamilyen kilépő cso­portot vezetünk be, és ezt ismét lehasítjuk. Kilépő csoportként például mezilcsoport, tozil­­csóport és benzoilcsoport alkalmazható. A 6-metilén-származék 6,6-etilén-származékká való metilezése dímetil-szulfoxónium-metiliddel történik. A 6-metilén-szteroidot trimetil-szulfoxó­­nium-jodid és ásványolajos nátrium-hidrid-disz­­perzió dimetil-szulfoxiddal készített szuszpenziójá­hoz vagy trimetil-szulfoxónium-jodid és nátrium­­hidroxid dimetil-szulfoxiddal készített oldatához adjuk. A reakció 20-40 °C-on 15-60 perc alatt végbemegy. A Ó'-kettőskötés adott esetben ezt követő kiala­kítása önmagukban ismert módszerekkel történik, és végezhető például kémiai úton. Az alkalmas kémiai dehidrogénező szerek közül 5 13 15 2C 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom