192282. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kérődzők etetésére alkalmas,száraz cinksó és szemcsés fehérjetakarmány keverék előállítására
1 192 282 2 rék etetésének tejelőmafha tejtermelésére gyakorolt hatása hasonló a húsmarha gyarapodásáról az előzőekben ismertetett hatáshoz. A találmány egy előnyös megvalósítási módja szerint cink-szulfát-monohidrát port keverünk zsírtalanított pörkölt szójaliszttel. A szójaliszt fehérjetartalmát (N • 6,25) a szokásos 48%-nak tekintve az optimálisan adagolandó cink-szulfát-monohidrát mennyiséget a fehérje tömegét 0,042-vel szorozva számítjuk ki. Más cinksók vagy más növényi lisztek alkalmazása esetén az ekvivalens cinkmennyiség, illetve az ekvivalens fehérjemennyiség alapján számoljuk ki a szükséges cinksó mennyiségét. A találmány kísérleti alapját a következő példákban mutatjuk be. A példákban a szokásos enzimes emészthetetlenségi vizsgálatot használjuk a cinksónak a bendőbeni emésztéstől védő hatásának értékelésére. A savdetergens oldhatatlan nitrogén (a továbbiakban az angol elnevezés kezdőbetűi alapján rövidítve ADIN) mennyiségét Goering és munkatársai (Analytical Measures of Heat-Damaged Forage and Nitrogen Digestibility; Annual Meeting of the ADSA, Gainesville, Florida, 1970; lásd még Forage and Fiber Analyses, Agricultural Handbook No. 379, p. 11, ARS, USD A, Jacket No. 387-598.) eljárása szerint mérjük. Az ADIN a tápnak azt a nitrogénmennyiségét (illetve ennek megfelelő fehérjemennyiségét) jelenti, amely az állat számára nem hozzáférhető, a táplálkozásban nem hasznosul. A következő példában közelebbről bemutatjuk az enzimmel emészthetetlen nitrogéntartalom (fehérjetartalom) számításának módját: RN % = a minta nem lebontott nitrogéntartalma % AUN% = a minta eredeti, nem lebontott, hozzáférhető nitrogéntartalma % = = _________RN% - ADIN%__________100 a minta eredeti nitrogéntartalma % Átlagos AUN % = 1/2, 1 és 2 órás AUN % értékek átlaga AUN növekedés % = Átlagos AUN%-_ Kezeletlen kontroll átlagos AUN%-a • 100 Kezeletlen kontroll átlagos AUN%-a Egyes példákban csak a 2 órás AUN értékeket (hozzáférhető, nem lebontott nitrogén) adjuk meg. Mindkét módon jól jelezhető a fehérje áthaladási képessége az etetett kérődzők bendőjén. /. Példa A száraz keverési eljárás bemutatására pörkölt szójalisztből különböző koncentrációjú cinkklorid- és cink-szulfát-monohidrát-tartalmú keveréket készítettünk. Ehhez egy tételben beszerzett zsírtalanított és pörkölt kereskedelmi szójalisztet használtunk. A szójaliszt fehérjetartalma (N • 6,25) 51,9%. A szójaliszt egy adagját megőriztük kontrollnak. A többi szójalisztből négy különböző cinksótartalmú készítményt állítottunk elő. Az első készítmény előállítására 16,96 kg (1,56 súly %) vízmentes cink-kloridot és 1088,64 kg szója-4 lisztet keverünk egymással függőleges iker-csavarkeverőben 10 percig. Hasonlóképpen keverünk egymással 997,92 kg szójalisztet és a) 20,77 kg (2,08 súly%) vízmentes cink-kloridot b) 20,55 kg (2,06 súly%) cink-szulfát-monohidrátot és c) 27,44 kg (2,75 súly %) cink-szulfát-monohidrátot. A kezelt lisztekből és a kontroliból vett minták enzimes vizsgálatával értékeltük a bendőn való károsodás nélküli áthaladásra való képességüket. Az eredményeket az A táblázatban ismertetjük. A Táblázat Termék Cinksó Adagolt Átlagos só% AUN% AUN növekedés % Szójaliszt — — 21,3 — Szójaliszt ZnCl2 1,56 35,4 66,2 Szójaliszt ZnCl2 2,08 44,8 110,3 Szójaliszt ZnS04-h2o 2,06 40,8 91,4 2. Példa Cinksó hatásosságát vizsgáltuk száraz keverékben fehérjék kérődzők bendőjén való áthaladására. Szokásos, 16,4% fehérjetartalmú (N • 6,25) búza középtöretet és 50,6% fehérjetartalmú pörkölt szójalisztet kevertünk cink-szulfát-monohidráttal, majd a kapott tápot értékeltük. 136 kg búza középtöretet 0,91 kg cink-szulfát-monohidráttal 5 percig keverünk függőleges iker-csavarkeverőben. A keverékből vett mintákat használjuk fel a vizsgálatban. 29 kg pörkölt szójalisztet 0,59 kg cink-szulfátmonohidráttal kis szalagkeverőben 10 percig keverünk. A keverékből vett mintákat használjuk fel a vizsgálatban. A kezelt minták és a megfelelő kezeletlen búza középtöret és szójaliszt minták bendőn való lehetséges áthaladását az előzőekben ismertetett enzimes lebontási vizsgálattal értékeljük. Az eredményeke a B táblázatban foglaljuk össze. B Táblázat Termék Kezelés Átlagos AUN% AUN növekedés % Búza középtöret — 27,1 __ Búza középtöret ZnS04 36,0 32,8 Szójaliszt-16,3 — Szójaliszt ZnS04 31,0 90,2 3. Példa Háromféle tápot készítünk a szárazon bekevert cinksók fehérjének bendőn való áthaladására kifejtett hatásának értékelésére. A negyedik, összehasonlító tápot cink-klorid vizes oldatával készítettük. Az alkalmazott tápok összetételét a C táblázatban mutatjuk be. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
