192278. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berenezés anyagoknak hőszivattyúval ellátott konvekciós szárítóban való szárításához

1 192 278 2 A találmány tárgya eljárás anyagoknak konvek­­ciós szárítóban való szárítására, valamint berende­zés az eljárás foganatosítására, amely eljárás során a szárítóközegként alkalmazott levegőt nedvesség­mentesítő hőszivattyúval készítik elő. Különböző anyagok szárítására ismeretesek olyan berendezések, amelyek a szárító teljes kering­tetett légmennyiségét vagy a levegő részáramát ned­vességmentesítő hőszivattyúval végzik. A szárító célszerű kialakítása esetén a környezeti hőmérsék­lettől függően kisebb vagy nagyobb mennyiségű hőfelesleg keletkezik a ventilátorok és hűtőközeg­­sűrítők hajtásához szükséges teljesítményből ere­dően. Ezt a hőfelesleget el kell vezetni a környezet­be, hogy a szárítóban a hőmérséklet ne haladja meg a megkívánt értéket. Ezt a feladatot az ismert meg­oldásoknál a hűtőkörbe iktatott és a külső levegő­vel hűtött járulékos kondenzátor látja el. Ennek az ismert változatnak az a hiányossága, hogy a hőfelesleg csupán szenzíbilis és nem mint latens hő jut a környezetbe és így a szárítási eljárás tekintetében haszontalanul elvész. A nedvességmentesítő hőszivattyú hűtőközegé­nek kiválasztása szárítóban egy szárítási progra­mon belül túlnyomórészt szükséges hőmérsékletek alapján történik. így például faszárítás esetében R 12 (CC12F2 diklórdifluormetán) alkalmazása bi­zonyul előnyösnek, mivel ennek megengedhető üzemi hőmérséklete elegendő tág határokon belüli fanedvesség esetében is nedvességmentesítő hőszi­vattyúval való szárítás szárítási hőmérsékleteinek eléréséhez. Ezen túlmenően a berendezés költségei is mérsékeltek. Más esetekben azonban, pl. fának alacsony értékű végnedvességre való kiszárításá­hoz, a szárítási idő csökkentése érdekében a szárítá­si időszak vége felé célszerű a hőmérséklet növelése. Pessel, E. „Elektromos hőszivattyúk alkalmazása faszárításhoz - villamos hő technikai kihasználása” 1980-ban megjelent publikációjában (2. rész A86-A90 oldal) ilyen esetekre RÍ 14 hűtőközeg (C2C12F4 tetrafluordiklóretán) alkalmazását java­solja a nedvességmentesítő hőszivattyúkhoz. Ez azonban egyrészt az R 114-nek az R 12-vel szembe­ni lényegesen alacsonyabb értékű volumentrikus hűtőteljesítménye következtében megnöveli a hű­téssel kapcsolatos technikai költségeket, másrészt ezen hűtőközeg alkalmazása nagy szárítási tarto­mányon belüli jellemzően jó tulajdonságaira tekin­tettel egyáltalán nem szükséges, és így a berendezés költségei nincsenek arányban a haszonnal, neveze­tesen a szárítási idő lerövidülésével. A korábban említett hiányosság, vagyis az, hogy a hőfelesleg a szárítás szempontjából elvész, ennél a változatnál is fennáll. Ismeretesek anyagok szárítására olyan javasolt eljárások és berendezések, amelyek segítségével a szárítási hőmérséklet kiterjeszthető a hűtési folya­mat megengedett hőmérsékletei fölé is. A technika állását tükröző ezen megoldásokban közös vonás, hogy kihasználják a keletkező hőfelesleget. Sőt ezen túlmenően járulékos hevítőkkel is el vannak látva, amelyek révén a megvalósítható szárítási programok nagymértékben változtathatóvá vál­nak. A technika állásához tartozó ezen megoldások megmutatják annak lehetőségét, hogy irányított légcserével és a nedvességmentesítési teljesítmény hőfelesleg felhasználásával vagy járulékos hevítő alkalmazásával akkor is növelhető, ha a nedvesség­mentesítő hőszivattyú nedvességmentesítési teljesít­ménye kisebb, mint az anyag által kibocsátott ned­vesség. A megnevezett gazdasági szabadalmak leírásában ismertetett megoldások segítségével ugyan lehetségessé válik, hogy a szárítóban na­gyobb legyen a hőmérséklet, mint amekkora a hű­tési folyamathoz megengedhető és a szárító nedves­ségmentesítési teljesítménye is növelhető, azonban a berendezések költségigénye is viszonylag magas, míg elsősorban a szellőzőrendszerhez, a légáramlás fenntartásához tekintélyes mennyiségű energiára van szükség. A találmány kidolgozásával célunk az volt, hogy nedvességmentesítő hőszivattyúk alkalmazása és a berendezés költségigényének alacsony szinten tar­tása mellett a szárítási eljárást energetikailag ked­vezőbbé tegyük. A találmány révén megoldandó feladatot abban jelöltük meg, hogy anyagok konvekciós szárítóban való szárítására olyan eljárást, az eljárás foganato­sítására pedig olyan berendezést hozzunk létre, amelynek alkalmazásával a szárítóbeli hőmérséklet független a nedvességmentesítő hőszivattyú megen­gedett hűtési hőmérsékleteitől és/vagy a nedvesség­mentesítő szivattyún felüli nedvességmentesítés ér­hető el. A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy ér­tük el, hogy szárítási program függvényében a ned­vességmentesítő hőszivattyúban nedvességmentesí­tendő nedves levegőhöz az elpárologtató előtt hű­tőlégáramot vezetünk és a szárítórendszerből meg­felelő nedveslégáramot vezetünk ki, miközben a nedvességmentesített légáramba és/vagy a szárító­ba hevítő segítségével energiát táplálunk. A hűtő és távozó levegő mennyiségét, valamint a hevítő által betáplált energia mennyiségét az elő­írt szárítási programnak és a nedvességmentesítő hőszivattyú hűtőfolyamatának megengedett hő­mérsékleteinek függvényében szabályozzuk. A hőfelesleg elszállítását a betáplált és távozó levegő entalpiakülönbsége adja meg. A nedvességmentesítő hőszivattyú méretezése célszerűen az elpárologtató előtt megengedhető lég­hőmérséklettel azonos vagy annál kisebb szárítási hőmérséklet melletti szárítás folyamatgörbéjének meghatározott tartományára történik, amelynél az anyagból kiszárított nedvességmennyíség nedves­ségmentesítő hőszivattyú azonos elpárologtatóján lecsapódó folyadékmennyiséggel. A legtöbb anyag szárítása esetén ez attól függően, hogy az 1. vagy 2. szárítási szakasz közül időbelileg, illetve a kiszá­rítandó folyadék mennyiségét tekintve melyik van túlsúlyban, közelebb vagy távolabb fekszik a szárí­tási folyamat jelleggörbéjének töréspontjától. Fa szárításakor ez általában a száltelítés tartományá­ban van. Végül is ez a tény általában ahhoz vezet, hogy gyakran pl. az első szárítási szakaszban a nedvességmentesítő hőszivattyú nedvességmentesí­tési teljesítménye túlságosan kicsiny ahhoz, hogy az anyag által leadott összes nedvességet leválassza. Ezáltal a szárítási idő a szárítás fizikai törvénysze­rűségei által meghatározott mértéken felül meg-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom