192273. lajstromszámú szabadalom • Monoszililezett amino-fenil-etil-amin-származékokat tartalmazó takarmányadalék és eljárás monoszililezett amino-fenil-etil-amin-származékok előállítására

1 192 273 2 N-metil-pirrolidin, továbbá dimetil-szulfoxid, tet­­rametilénszulfon és hexametil-foszforsav-triamid. A találmány szerinti eljárás során katalizátor jelenlétében is dolgozhatunk. Katalizátorként elő­nyösen alkalmazhatók az imidazol, triazol, vagy diizopropil-etilamin. A találmány szerinti eljárás során a reakcióhő­mérséklet mintegy 0-130 °C között, előnyösen mint­egy 20-100 °C között változtatható. Az eljárás megvalósítható légköri nyomáson is. A (II) és (III) általános képletü kiindulási anya­gokat mintegy ekvimoláris mennyiségben reagál­­tatjuk egymással. Bizonyos esetekben azonban elő­nyös lehet a (III) általános képletü vegyületek 10-200%, előnyösen 10-100% feleslegben való al­kalmazása. A reakció befejezése után a reakcióelegyet a szo­kásos módon dolgozzuk fel. A találmány szerinti takarmányadalék az alábbi haszon- és díszállatokhoz használható fel a növeke­dés gyorsítására és takarmányértékesítés javításá­ra: melegvérűek, igy szarvasmarhák, sertések, lo­vak, juhok, kecskék, macskák, kutyák, nyulak, pré­mes állatok, így nerc és csincsilla, szárnyasok, így tyúkok, kacsák, libák, pulykák, galambok, papa­gájok és kanárimadarak, továbbá hidegvérűek, így halak, például ponty és hüllők, például kígyók. A kívánt hatás eléréséhez szükséges hatóanyag­mennyiség a hatóanyagok kedvező tulajdonságai miatt széles határok között változtathatók. Általá­ban mintegy 0,01-50 mg/kg testsúly, előnyösen 0,1-10 mg/kg testsúly napi dózist alkalmazunk. Az adagolás időtartama néhány óra vagy nap és több év között változtatható. A hatóanyag mennyisége, illetve az adagolás időtartama elsősorban az állat fajtájától, korától, nemétől és egészségi állapotától, valamint a takarmányozás és az állattartás, módjá­tól függ, és szakember által könnyen megállapítha­tó. A találmány szerinti takarmányadalék az álla­toknak a szokásos módon adagolható. Az adagolás módja elsősorban az állat fajtájától, viselkedésétől és egészségi állapotától függ. Az adagolást végez­hetjük naponta egyszer vagy többször, szabályos vagy szabálytalan időközökben orális vagy paren­­terális módon. Különösen előnyösen alkalmazhatók a talál­mány szerinti takarmányadalékok parenterális adagolás során, amelyhez megfelelő, előnyösen nem vizes oldószerben, illetve hígítószerben felold­va megfelelő készítménnyé alakítjuk. Előnyösen alkalmazható formulációs segéd­anyagok a fiziológiailag alkalmazható növényi származékok, például a szezámolaj, mogyoróolaj vagy kukoricacsíraolaj. Ezek az olajok, vagy akár más szintetikus trigliceridek is, például a Miglycol vagy Myritol, megfelelő adalékanyagokkal, példá­ul keményített ricinusolajjal vagy alumínium­­monosztearáttal sűríthetők. Ilyen kombinációk se­gítségével a találmány szerinti takarmányadalék viszkozitása, és így depot hatása széles határok között változtatható. Segédanyagokként felhasználhatók a szilikonok is, valamint nagymolekulájú poliglikolok és más, fiziológiailag elviselhető polimerek is. Célszerűségi okok miatt előnyösen orális adago­lást alkalmazunk, elsősorban az állat etetése és/ vagy itatása ritmusában. Az (I) általános képletü hatóanyagok felhasznál­hatók önmagukban vagy nemtoxikus inert hordo­zóanyagokkal keverve takarmányozási célra alkal­mas készítmény formájában is. A hatóanyagok kívánt esetben keverhetők gyó­gyászati hatóanyagokkal, ásványi sókkal, nyom­elemekkel, vitaminokkal, fehérjékkel, zsírokkal, színezékekkel és/vagy ízanyagokkal is. \z orális adagolást előnyösen a takarmánnyal és/vagy itatóvízzel együtt végezzük, amelynek so­rán a találmány szerinti takarmányadalékot a ta­karmány és/vagy itatóvíz teljes mennyiségéhez vagy annak egy részéhez keverjük. A találmány szerinti takarmányadalékot az orá­lis adagolás során, önmagában, előnyösen finoman eloszlatott formában vagy ehető nem toxikus hor­dozóanyagokkal készített készítmények, adott eset­ben remixek vagy takarmánykoncentrátumok for­májában a szokásos módon keverjük a takarmány­hoz és/vagy az itatóvízhez. A takarmány és/vagy itatóvíz a hatóanyagot cél­szerűen 0,01-50 ppm, előnyösen 0,1-10 ppm kon­centrációban tartalmazza. A hatóanyagkoncentrá­ció optimális értékét a takarmányban és/vagy itató­vízben a takarmány és/vagy itatóvíz felvétel meny­­nyiségétől függően állapítjuk meg, amely szakem­ber számára rutin feladat. Parenterális adagolás esetén az optimális dózis az adagolás sűrűségétől, az állat fajtájától, korától, illetve súlyától függ. E bben az esetben a takarmány összetétele nem játszik szerepet. Felhasználható bármilyen szoká­sos vagy speciális takarmányösszetétel, amelyek előnyösen a szokásos és kiegyensúlyozott táplálko­záshoz szükséges energiahordozókat és testfelépí­tőanyagokat tartalmazzák, valamint vitaminokat és ásványi anyagokat. A takarmány összeállítható például növényianyagokból, így szénából, répából, gabonából, gabona melléktermékekből, továbbá állati anyagokból, így húsból, zsírból, csontlisztből, haltermékekből, vitaminokból, például A-vitamin, D-komplex és B-komplex vitamin, proteinekből, aminosavakból, például DL-metionin, valamint szervetlen anyagokból, például mész és konyhasó. A takarmánykoncentrátum a hatóanyagok mel­lett ehető anyagokat, például rozslisztet, kukorica­­lisztet, szójabablisztet vagy meszet, adott esetben további tápanyagokat és testfelépítő anyagokat, valamint proteineket, ásványi sókat és vitaminokat tartalmaz. Ezek a szokásos keverési eljárásokkal előállíthatok. A premixekben és takarmánykoncentrátumok­ban a hatóanyagok szükség esetén felületüket be­borító anyagokkal, például nem toxikus viaszokkal vagy zselatinnal a fénytől, levegőtől és/vagy ned­vességtől megvédhetők. Példa az (I) általános képletü hatóanyagot tartal­mazó csirkenevelőtáp összetételére: 200 g búza, 340 g kukorica, 361 g szójadara, 60 g marhafaggyú, 15 g dikálciumfoszfát, 10 g kálci­­umkarbonát, 4 g jódozott konyhasó, 7,5 g vitamin­ásványi só keverék és 2,5 g hatóanyagpremix, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom