192272. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kondenzált diazepinonok előállítására

1 192 272 2- úgy is előállíthatjuk, hogy 2-(klór-metil)-piperi­­din-hidrokloridot [T. R. Norton, R. A. Seibert, A. A. Benson és F. W. Bergstrom: J. Am. Chem. Soc., 68, 1572-1576 (1946); illetve M. Rinle és H. G. Liem: Archiv der Pharmazie, 292, 165-169 (1959)], egy (XI) általános képletű szekunder aminnal rea­­gáltatunk. A reakciónak, amelyet H. Biere és U. Redmann eljárásához hasonlóan [J. Med. Chem., II, 351-357 (1976)] végezhetünk, a melléktermékei általában ugyancsak a (III) általános képlet körébe tartozó (Illb) általános képletű 3-szubsztituált he­­xahidro-azepinek. A (Illa) és (Illb) általános képle­tű vegyületek szokásos eljárásokkal, például frak­­cionált desztillációval, vagy sóik, így dihidro­­kloridjaik frakcionált kristályosításával könnyen szétválaszthatok. A (III) általános képletű vegyületek körébe tar­tozó (lile) általános képletű kiindulási vegyületeket- a képletben R, és R2 a fenti jelentésűek és n értéke 1 vagy 2 - H. J. Schmid és munkatársai eljárása szerint [Helv. Chim. Acta, 39, 607-618 (1956)] vagy hasonló módon állíthatjuk elő. Azokat a (III) általános képletű kiindulási ve­gyületeket, amelyek képletében Z metiléncsoport, A2 1,2-etiléncsoport, R! és R2 a fenti jelentésűek és az oldallánc a piperidingyűrű 2-helyzetében van, úgy állítjuk elő, hogy egy (XI) általános képletű amint 2-vinil-piridinre addicionálunk [F. F. Blicke és munkatársai : J. Org. Chemistry, 26, 3257-3260 (1961); W. F. Minor és munkatársai: J. Med. Pharm. Chem., 5, 96-107 (1962); A. H. Sommers és munkatársai: J. Am. Chem. Soc., 75, 57-60 (1953)], majd az így kapott vegyületet a fent emlí­tett módon katalitikusán hidrogénezzük. A (III) általános képletű diaminok körébe tarto­zó 2-[(dialkil-amino)-metil]-pirrolidinokat, ame­lyek képletében Z egyszeres kötést jelent, T. Sone és munkatársai eljárása szerint [Chem. Pharm. Bull. (Tokyo) 21, 2331 (1973)] vagy ezzel analóg módon, a megfelelő prolinamidnak lítium-alumíni­­um-hidriddel végzett redukciójával állítjuk elő. Ha ebben a szintézisben a prolint hexahidro-lH- azepin-2-karbonsawaI helyettesítjük [H.T. Naga­­sawa és munkatársai: J. Med. Chem., 14, 501 (1971)], úgy a (III) általános képletű vegyületek körébe tartozó 2-szubsztituált hexahidro-lH- azepinekhez jutunk, amelyek képletében Z etilén­csoport, A2 metiléncsoport és R, és R2 a fenti jelen­­tésüek. A (III) általános képletű vegyületek körébe tar­tozó 3-[(dialkil-amino)-metil]-piperidineket előál­líthatjuk a megfelelő nikotinsav-amidokból V. M. Micovic és munkatársai [J. Org. Chem., 18, 1196 (1953)], illetve F. Haglid és munkatársai [Acta Chem. Scand., 17, 1741 (1963) eljárása szerint. A hexahidronikotint nikotinból W. R. Harlan és R. M. Hixon eljárása szerint [J. Am. Chem. Soc., 52, 3385-3388 (1930)] állítjuk elő. A 3-(dialkil-amino)-pirrolidineket, -piperidine­­ket és -hexahidro-lH-azepineket (III általános kép­let: R, és R2 a fenti jelentésűek, Z metilén- vagy etiléncsoport vagy egyszeres kötés és A2 egyszeres kötés) H. R. Bürki és munkatársai eljárása szerint [Eur. J. Med. Chem. 13, 479-485 (1978)] és a 3 980 788. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (C. A. 85, P 182 415z (1976) sze­rint vagy hasonló módon N-benzil-3-pirrolidinon-, -3-piperidinon-, illetve -hexahidro-lH-azepin-3- onból állítjuk elő. Azokat az (V) általános képletű kiindulási ve­gyületeket, amelyek képletében Nu alkoxicsoport, úgy állítjuk elő, hogy egy (III) általános képletű diamint egy halogén-ecetsavészterrel, ß-halogen­­propionsavészterrel, illetve akrilészterrel reagálta­­tunk, adott esetben segédbázis, például trietil-amin vagy katalizátor, pédául Triton B hozzáadásával. Az így kapott észtert például bárium-hidroxiddal elszappanosítva kapjuk az (V) általános képlet kö­rébe tartozó karbonsavakat, amelyekből más nuk­­leofug csoportokat tartalmazó származékok előál­líthatok. A találmány tárgyát képezi továbbá egy vagy több (I) általános képletű kondenzált diazepinont, illetve ezek fiziológiásán elviselhető sóit tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására. A gyógyszerkészítmények előállításához az (I) általános képletű vegyületek önmagában ismert módon gyógyszerészeti készitményformákká, pél­dául oldatokká, kúpokká, tablettákká, drazsékká, kapszulákká vagy teakészítményekké feldolgozha­tok. A napi dózis a kívánt eredmény céljából általá­ban 0,02-5 mg, előnyösen 0,02-2,5 mg, elsősorban 0,05-1,0 mg/kg testsúly, adott esetben több, elő­nyösen 1-3 egyszeri dózisra elosztva. Az (I) általános képletű bázisosan szubsztituált kondenzált diazepinonok és savaddíciós sóik érté­kes tulajdonságokkal rendelkeznek, elsősorban előnyös hatásúak a szív frekvenciájára, és mivel nem gátolják a gyomorsav-kiválasztást és a nyálki­választást, valamint nem pupillatágító hatásúak, az ember- és állatgyógyászatban mint vagusi (bolygó­idegi) ütemszabályozók bradikardia és bradiarit­­mia kezelésére alkalmasak. A vegyületek egy része a perifériás szervekre, elsősorban a vastagbélre és a hólyagra görcsoldó hatást is gyakorol. Emellett a vegyületek egy része egészen W. W. Duke kísérleti adatai szerint [J. Amer. Med. Áss., 15, 1185 (1910)] 0,1-10 mg/kg p.o. dózistarto­mányban vérzésidőt hosszabbító tulajdonságokat mutat. A vegyületek terápiás alkalmazása szempontjá­ból igen nagyfontosságú a kedvező összefüggés, egyrészt a tachikardiás hatások, másrészt az anti­­kolinerg hatáskomponensekkel bíró gyógyszerek­nél fellépő, a pupilla nagyságára és a könny-, nyál- és gyomorsav kiválasztásra gyakorolt, nem kívána­tos hatások között. Az alábbi kísérletek igazolják, hogy a találmány szerint előállított vegyületek eb­ben a tekintetben meglepően előnyös összefüggése­ket mutatnak. A. Az antimuszkarin hatás funkciós szelektivitásá­nak a vizsgálata Az antimuszkarin tulajdonságú anyagok gátol­ják a kívülről bevitt hatóanyagok vagy az acetil­­kolin hatását, amely utóbbi kolinerg idegvégződé­sekből szabadul fel. Az alábbiakban eljárásokat ismertetünk, amelyek a kardioszelektív antimusz­­karinok megismerésére alkalmasak. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom