192270. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékszivattyú,főleg felvonulási jellegű munkahelyek burkolatlan munkagödörbe,csatornába vagy hasonlóba telepített egy vagy több alvizi szivattyújának önműködő vezérlésére

1 192 270 2 zagyszivattyú, de ez beépített termokapcsolóval van ellátva. Az lb. ábrán az SZÍ szivattyú tápvezetékének Dl dugaszoló-csatlakozásának reteszelési 11 és 12 pontjai, továbbá erőátviteli 13, 14, 15 és 16 pontjai vannak. Ezek közül a 11 pont ismert Brl túláram­­védelmen keresztül MK1 mágneskapcsoló behúzó­tekercsére van kötve. Ennek főérintkezői ismert feszültségmentesítő 27 kapcsolón és B3 zárlatvédel­men keresztül csatlakoznak a tápvezetékre, segéd­­érintkezői viszont egyrészt a motorválasztó AKI kapcsoló és a g vezeték közötti vezetékbe, másrészt a AKI kapcsoló és a behúzótekercs közötti veze­tékbe vannak iktatva. A Dl dugaszoló-csatlakozás reteszelési 12 pontja és a motorválasztó AK 1 kapcsoló közötti vezeték­be egymással sorosan, az SZÍ szivattyút kézi vezér­lés esetén indító 23 nyomógomb és azt leállító 24 nyomógomb van építve. Az lb. ábrán látható továbbá, hogy a MK1 mág­neskapcsoló egyik segédérintkezője, valamint a d vezetéket a mágneskapcsoló behúzótekercsével összekötő vezeték közé 1SZ üzemidőszámláló van építve. Az le. ábrán feltüntetett módon a találmány szerinti vezérlőelrendezés D4 dugaszoló-csatlako­­záson keresztül kapcsolható a hálózatra. Az a táp­vezetékből leágazik az/ vezeték, amely a 29 főkap­csolóra van kötve (lb. ábra). Hasonlóképpen az lb ábrához az SZ2 szivattyú D2 dugaszoló-csatlako­­zással van ellátva, ennek reteszelési 17 és 18 pontjai és erőátviteli 19-22 pontjai vannak, amelyek közül a reteszelési 17 pont MK2 mágneskapcsoló behú­zótekercsére van kötve, a reteszelési 18 pont és a motorválasztó AKI kapcsoló közötti vezetékben pedig sorosan indító 25 nyomógomb és leállító 26 nyomógomb van iktatva, ezek kézi vezérlésnél az SZ2 szivattyú ki-be kapcsolását végzik. A D2 dugaszoló-csatlakozás erőátviteli 19, 20 és 21 pontjai az MK2 mágneskapcsoló főérintkezőin, feszültségmentesítő 28 kapcsolón-és B5 zárlatvédel­men keresztül az a tápvezetékre vannak kötve. Az MK2 mágneskapcsoló egyik segédérintkezőjére az lb. ábrához hasonlóan 2SZ üzemidőszámláló csat­lakozik. A 2. ábrán példaként az SZÍ szivattyú építési felvonulási terület vízzel telt 34 munkagödrébe 35 gerendához rögzített 36 láncon van függesztve. A búvárszivattyúként kialakított SZÍ szivattyú há­zán van rögzítve az ábrázolt esetben az A és F szintérzékelők mechanikai védelmét szolgáló Él szerkezet, amely a jelen esetben fémből kosárszerű­­en van kialakítva. Az Él szerkezethez van rögzítve a közös potenciált biztosító K érintkező (3. ábra). Az Él szerkezetben célszerűen függőlegesen állítha­tó távközzel vannak elrendezve az A és F szintérzé­kelők, amelyek az i vezérlőkábelre csatlakoznak. Az A és F szintérzékelők a találmány szerint a szállítandó folyadék áramvezető képességét kihasz­nálva legfeljebb törpefeszültségű és mA nagyság­­rendű erősségű váltóárammal működő szondaként vannak kialakítva, amelyek közül az alsó A szint­érzékelő a leállítási folyadékszintet, a felső F szint­érzékelő pedig az indítási folyadékszintet érzékeli. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés a 34 munkagödör körzetében külön nem ábrázolt szek­rényben igen kompakt módon van elrendezve, amely áthelyezhető állvánnyal van ellátva (nem ábrázoltuk). A találmány szerinti kapcsolási elrendezés háló­zatra csatlakoztatása után, a 29 főkapcsoló és az üzemmódválasztó 30 kapcsoló például automatikus üzemmódot biztosító állásában a berendezés üzem­kész állapotban van. Mihelyt az A és F szintérzéke­lőket víz fedi, azokban emberre veszélytelen, né­hány mA erősségű, legfeljebb 19 V-os váltóáram indul meg. Az F szintérzékelő indítja mindkét áramkört, azaz ilyenkor működik az SZÍ vagy a SZ2 szivattyú, és ez az állapot mindaddig fennma­rad, amíg az A szintérzékelő alá nem süllyed a folyadékszint a 34 munkagödörben. Az A és F szintérzékelők áramát a 32 erősítőfo­kozat felerősíti és a J1 jelfogót működteti (az ábrá­zolt helyzet alaphelyzet). A J1 jelfogó indítását tehát a F szintérzékelő és a K érzékelő között folyó áram végzi. A J1 jelfogó határozott elengedését az A szintérzékelő és a K érintkező közötti áramkör­­szakadása idézi elő. Amint arra már fentebb utaltunk, a motorvá­lasztó AKI kapcsoló, valamint az üzemmódválasz­tó 30 kapcsoló állásától függően a szivattyúk üze­meltethetők automatikus, vagy akár kézi vezérlés­sel is. Az 1SZ és 2SZ üzemidőszámlálók (lb., illetve le ábra) ténylegesen csak akkor mérik az üzemidőt, ha a szivattyúk valamelyike dolgozik, vagyis ezek kizárólag az effektiv szivattyúüzemben működnek. Ezzel a szivattyúk nem kívánatos és energiapazarló „szárazon futása” kiküszöbölhető, másrészt felesle­gessé teszi az idáig használatos és szubjektív hibale­hetőségekre módot adó gépüzemnaplót, azaz a költségelszámolás hiteles alapját képezheti. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés stabil és áttelepíthető kivitelben egyaránt széles körben alkalmazható például ivóvíz-, búvár-, zagy- és szennyvízszivattyúk automatikus és kézi vezérlésé­re. Főleg felvonulási munkahelyeken jelenthet kü­lön előnyöket a találmány szerinti megoldás alkal­mazása, például nyíltvíztartás esetén, ugyanis kü­lönféle aknák, vagy egyéb műtárgyak szükségtele­nek, így a beruházási ráfordítás jelentősen csök­kenthető. Természetesen egyetlen szivattyú alkalmazása esetén a példaként ismertetett kapcsolási elrendezés lényegesen leegyszerűsödhet. Megjegyezzük, hogy a kísérleti tapasztalataink szerint az igen üzembiz­tosnak mutatkozott szintérzékelők a védőszerke­zettel együtt elrendezhetők adott esetben a szivaty­­tyútól függetlenül is, például a 35 gerendára füg­gesztve. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés adott esetben módot adhat egyéb berendezések, például betonkeverő, szállítószalagok stb. villamos csatlakoztatására is, ami például felvonulási jellegű munkahelyeken tovább csökkentheti a beruházási ráfordításokat. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom