192240. lajstromszámú szabadalom • Robbanásmentes villamos izzólámpa

1 192 240 2 7 csatlakozócsúcsok a hozzájuk tartozó árambeve­zetőkkel vannak összekötve. A 3b, 4b wolframhu­­zalok közvetlenül is kivezethetnek a lámpa 1 burá­jából. A lámpa 1 buráján belül lényegében hosszirány- 5 ban húzódó 8 és 9 vezetékek vannak, amelyek wolf­­ramhuzalból vannak, valamint keresztirányú 10 és 11 szigetelők vannak, amelyek kvarcüvegből van­nak, és összekötik a 8 és 9 vezetékeket. Ily módon a 8 és 9 vezetékek, valamint a 10 és 11 szigetelők 10 egy keretet alkotnak, amelyre a 12 izzószál van felfeszítve. A 12 izzószál 13, 14, 15 szakaszokból áll, amelyek egymás mellett vannak kifeszítve, ame­lyek közül a 13 és 15 szakaszok alkotják a szélső szakaszokat. A 13,14,15 szakaszok váltakozva egy 15 első és második síkban helyezkednek el oly módon, hogy a 12 izzószál - amint az az ábrán is látható - kétsíkú elrendezésű. Jóllehet, a 13, 14, 15 szaka­szok egyetlen síkban is elrendezhetők. A 12 izzószá­lat a keretet alkotó 10 és 11 szigetelőkhöz csatlako- 20 zó 20 horgok függesztik fel. A lámpa l burájának egyik 2 vége felé a 12 izzószálnak 16 és 17 végei az árambevezetők 3b és 4b wolframhuzalaihoz csatlakoznak. A keretet alkotó 8 és 9 vezetékek a bemutatott 25 kiviteli alaknál az árambevezetőkhöz csatlakoznak oly módon, hogy az egyik a 3a fóliához, és a másik a 4b wolframhuzalhoz csatlakozik, mindkét eset­ben egy 18 illetve 19 biztositón keresztül. Általában ha a találmány szerinti lámpának két biztositója 30 van a keretet alkotó 8 és 9 vezetékek illetve az árambevezetők között, akkor az árambevezetök­­nek hasonló pontját választjuk a biztosítók csatla­koztatására. A lámpa bekapcsolásakor és működés közben az 35 áramkör a 3a fólián, 3b wolframhuzalon, 16 végen, 13, 14, 15 szakaszokon, 17 végen, 4b wolframhuza­lon és 4a fólián keresztül záródik. A biztosító nincs benne az áramkörben. Következésképpen az áram­kört nem tudja megszakítani egy nagyon nagy, de 40 nem káros tranziens áram, amely a lámpa bekap­csolásakor lép fel. Amikor a 12 izzószál a lámpa működése közben megolvad, például a 14 szakasz­ban, akkor ívkisülés lép fel, és nagy áram kezd átfolyni. Az ív feszültsége csak egy része az áram be- 45 vezetőkre kapcsolt feszültségnek, mivel az ívvel sorbakapcsolódik a 12 izzószálnak egy-egy része. A vezetési áram következtében az ívkisülés felfelé görbül, vagyis a lámpa normális működési helyze­tében a 11 szigetelő felé. Az árambevezetőkre kap- 50 csőit teljes feszültség rákerül a keretet alkotó 8 és 9 vezetékekre. A bemutatott kiviteli alaknál, amelyben a 8 és 9 vezetékek közelebb vannak egy­máshoz elhelyezve, mint a 12 izzószálnak a szélső 13 és 15 szakaszai, a 8 és 9 vezetékek közötti villa­­tos térerősség nagyobb, mint a szélső 13 és 15 szakaszok között. Annak a ténynek a következté­ben, hogy az ívkisülés a 12 izzószál 13-15 szakasza­it csak fokozatosan olvasztja meg, valamint annak a ténynek a következtében, hogy az ív görbült, az ív hossza nagyon gyorsan nagyobbá válik, mint a 8 és 9 vezetékek közötti távolság. Ekkor az ívkisü­lés átugrik ezekre a 8 és 9 vezetékekre, aminek következtében a lámpa áramköre a következőkép­pen jön létre: 3a fólia, 18 biztosító, 8 vezeték, ívki­sülés, 9 vezeték, 19 biztosító, 4b wolframhuzal, 4a fólia. Ebben az áramkörben már benne van a 18 és 19 biztosító. Ezeknek a 18, 19 biztosítóknak a mé­retezésénél a nagyobb tranziens áramokat figyel­men kívül lehet hagyni, és csak az adott cél szem­pontjából kell méretezni ; vagyis, hogy az ív áramát megszakítsák. Egy 2000 W, 110 V-os halogén tölté­sű színházi lámpa esetén a bemutatott kiviteli alak­nál egy 300 pm átmérőjű wolframhuzalból levő biztosítót választottunk. A lámpán átfolyó áram véglegesen megszakadt az ív fellépését követő 10 msec elteltével. A biztosítók tehát elegendően lassú müködtetésűek voltak ahhoz, hogy az ív ismételten begyújtson. Csupasz biztosítók helyett burázott biztosítókat is lehet alkalmazni. Szabadalmi igénypontok 1. Villamos izzólámpa, amelynek vákuumtömö­­ren lezárt, átlátszó burája van, a bura egyik végén, a falán keresztül árambevezetők nyúlnak be, a bu­rán belül hosszirányban húzódó vezetékek és eze­ket összekötő keresztirányú szigetelők egy keretet alkotnak, különböző feltekercselt szakaszokból ál­ló izzószála van, amely szakaszok egymás mellett a keretre feszesen fel vannak függesztve, az izzószál végei a bura egyik vége felé eső részen egy-egy árambevezetőhöz csatlakoznak, azzal jellemezve, hogy a keretet alkotó vezetékek (8, 9) egy pontban egy-egy árambevezetővel villamosán össze vannak kötve, a keret legalább egyik vezetéke (9) a hozzá tartozó árambevezetővel ebben a pontban egy biz­tosítón (19) keresztül van összekötve. ?.. Az 1. igénypont szerinti villamos izzólámpa, azzal jellemezve, hogy a keret mindegyik vezetéke (8, 9) egy-egy biztosítón (18, 19) keresztül van a hozzá tartozó árambevezetővel összekötve. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti villamos izzólám­pa, azzal jellemezve, hogy a keret vezetékei (8, 9) legalább a bura (1) egyik végéhez (2) képest távo­labbi végükön közelebb vannak egymáshoz, mint az izzószál szélső szakaszai (13, 15). 1 oldal rajz 89-0137 — Dabasi Nyomda, Budapest — Dabas Felelős vezető: Bálint Csaba igazgató Kiadja az Országos Találmányi Hivatal A kiadásért felel: Himcr Zoltán osztályvezető Szedte a Nyomdaipari Fcnyszcdő Üzem (878401/09) 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom