192238. lajstromszámú szabadalom • Hőcserélő

1 192 238 2 A találmány hőcserélőre vonatkozik, amelynek egy kettősfalú belső csöve, e csövek között kijelző­járata, és a belső csövet körülvevő külső köpenye van. Az élelmiszeripari folyadékok hűtési technológi­áját világszerte szigorú rendelkezésekkel szabályoz­zák. Az ilyen folyadékok hűtését általában nem szabad közvetlen elpárolgású hőcserélőkben végez­ni, mivel a hőcserélő esetleges kilyukadása esetén a hűtőközeg (pl. freon) a hűtendő folyadékba (pl. tejbe) kerülhet, és azt megfertőzheti. Ezért élelmi­­szeripari folyadékok hűtésére túlnyomórészt köz­­vetítőközeges hűtőrendszereket használnak, ame­lyek ugyan biztonságosak, beruházási, telepítési és üzemeltetési költségeik azonban magasak, hatásfo­kuk pedig a rendszer elkerülhetetlen termikus és mechanikus veszteségei miatt meglehetősen ala­csony. ' Elsősorban hűtőgépek kondenzációs melegének a hasznosítására alkalmaznak újabban olyan hár­masfalú „cső-csőben” hőcserélőket, amelyeknél a legbelső csőre térbeli spirálgörbe mentén egy bur­kolócsövet mángorolnak. így mindkét cső fala az említett spirálgörbe mentén be van nyomva, és e benyomott fal-részek helyenként egymásra nyo­módnak, helyenként pedig nem. Ezáltal egy horony alakul ki a legbelső cső és a burkolócső között, amely a szabadba torkollik. Általában a legbelső csőbe áramlik a hűtendő folyadék, pl. melegvíz, a burkolócső és a legkülső cső közötti térben pedig a többnyire valamely technológiai folyamatból származó hűtőközeg, pl. freon. A vízteret vagy a hűtőközeg-teret határoló cső lyukadása esetén a megszökött közeg az említett hornyon át a szabad­ba távozik, és jelzi a hibát, miáltal a hűtőrendszer megfelelő ellenőrzése esetén a két kör szennyeződé­se megelőzhető. A fenti leírt típusú hőcserélők konstrukciójukból következően elsősorban a hűtőkör védelmére alkal­masak, mert a mángorlással készült spirális ho­ronynak rendszerint rendkívül nagy az ellenállása, így azon át elsősorban a gáz-halmazállapotú hűtő­közeg, pl. freon tud kiszivárogni, és ily módon a hibát jelezni. Ha a víz esetleg át is szivárog a hor­nyon, víznél sűrűbb folyadék esetében igen nagy a horony eltömődésének a valószínűsége a folyadé­kot továbbító cső kilyukadása esetén; így hibakijel­zés nem következik be, sőt, fennáll az a veszély, hogy a horonyba kerülő technológiai folyadék azt eltömíti, ott bomlásnak indul, és - mivel a hiba rejtett marad - a technológiai terméket megfertőzi. A találmány feladata, hogy olyan közvetlen elpá­rolgású rendszerű hőcserélőt szolgáltasson, amely nagy biztonsággal kiküszöböli a hűtőközeg és a hűtött termék keveredésének a veszélyét, és ezáltal - az általánosan elterjedt közvetítőközeges hűtő­rendszerek helyett - az élelmiszeriparban folyékony élelmiszerek, például tej hűtésére is alkalmazható. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy amennyiben a fent leírt típusú, hármasfalú „cső csőben” hőcserélőt olyan kijelzőhoronnyal alakít­juk ki, amelynek eltömődési veszélye még viszony­lag sűrű folyadékok (pl. tej) esetében is nagy biz­tonsággal ki van küszöbölve, és így a kijelzés - csőkilyukadás esetén - nemcsak a hűtőközeg, ha­nem a technológiai folyadék vonatkozásában is feltétlenül bekövetkezik, a hőcserélő közvetlen el­párolgású hűtőrendszerben is alkalmazható olyan folyadékok, pl. élelmiszerek hűtésére, amelyekkel szemben a legmagasabb higiénés követelményeket támasztják. A találmány alapja továbbá az a felismerés, hogy amennyiben a hőcserélőcső vagy -csövek egyene­sek, vagy lényegében egyenesek, és a hűtőrendszer­be könnyen és gyorsan oldható kapcsolatokkal vannak beiktatva, lehetővé válik rendszeres vizuális ellenőrzésük és/vagy mechanikus tisztításuk, így alkalmasak a legmagasabb higiéniai követelmények kielégítésére, tehát az élelmiszerhűtésre és hasonló, fokozott gondosságot igénylő feladatok megoldá­sára is alkalmazható. E felismerés alapján a kitűzött feldatot a talál­mány értelmében olyan hőcserélő segítségével ol­dottuk meg, amelynek egy vagy több olyan hőcse­rélő tagja van, amely(ek) közbenső csövei körülvett belső csőből, a közbenső csövet távközzel - előnyö­sen koncentrikusan - körülvevő külső köpenyből, valamint a belső cső és közbenső cső között húzódó kijelzőjáratban áll(nak), és amely hőcserélőre az jellemző, hogy- egyenes, vagy közel egyenes hőcserélő tagja(i) van(nak);- a hőcserélő tag(ok) oldható kapcsolatokkal van(nak) a hűtőrendszerbe iktatva;- a kijelzőjáratot kívülről a belső cső falazatába mélyített, a belső csőre szorosan illeszkedő közben­ső cső hengeres belső felületével lezárt, a belső cső geometriai hosszanti középtengelyével azonos irányba húzódó, spirál-alakban körbenfutó horony alkotja. Célszerű, ha a belső cső falazatába kívülről bemélyített, a spirálalakú kijelzőhorony meneteit átmetsző egy vagy több - a közbenső cső hengeres felületével ugyancsak lezárt - alkotóirányú - ugyancsak kijelzőhoronyként funkcionáló - össze­­kötőhomya van, és ha a belső csőnek két, egymás­sal átellenben húzódó, alkotóirányú összekötőhor­nya van. Egyenes, vagy .lényegében egyenes hőcserélő­­tagokon olyan hőcserélő tagokat kell érteni, ame­lyek belső csöve átvilágítható, azon keresztül lehet látni, így állapota vizuálisan ellenőrizhető. A hő­cserélő tagok oldható kapcsolatának a hőcserélő tagok egyszerű és gyors, tetszés szerinti számú és gyakoriságú ki- és beszerelhetőségét kell biztosíta­nia, vagyis alkalmasnak kell lennie arra, hogy pl. egy élelmiszeripari üzemben minden műszak végén a hőcserélő-tagok élelmiszerrel érintkező belső fe­lületeit vizuálisan ellenőrizni és mechanikusan tisz­títani lehessen. Célszerű, ha a közbenső cső a belső csőre ráhen­­gereléssel van zömitve. Egy másik találmányi ismérv szerint a kijelzőjá­ratot alkotó horony vagy hornyok - például vizuá­lis - érzékelést lehetővé tevő, célszerűen a hőcserélő egyik vagy mindkét végének a tartományában levő hely(ek)re torkollik, illetve torkollnak ki. A kijel­zőjárat vagy -járatok általában egy vagy több kijel­zőtérbe torkollik, illetve torkollnak, amelyhez cső vagy csőcsonk van csatlakoztatva. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom