192236. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4,5,6,7-tetrahidro-furo- vagy 1H-pirrolo/2,3c/-piridin származékok és az ezeket a vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 192 236 2 A találmány tárgya eljárás 4,5,6,7-tetrahidrofu­­ro- vagy -lH-pirrolo[2,3-c]piridin-származékok előállításira. A találmány szerinti vegyületek I általános kép-I letűek, ahol X oxigénatomot vagy—NH csoportot jelent, R.! jelentése adott esetben egy vagy két halo­génatomot vagy egy metil-, etil-, trifluor-metil-, metoxi-, fenilcsoportot, vagy - amikor R2 nem ben­­zilcsoportot jelent - aminocsoportot hordozó fenil­­csoport, vagy naftilcsoport, vagy benzodioxanil­­csoport, és R2 jelentése hidrogénatom vagy benzil­­csoport, vagy ha X oxigénatomot jelent, R2 metil­­vagy etilcsoportot is jelenthet. Az I általános képletű vegyületek szabad bázisok vagy savakkal képzett gyógyszerészetileg elfogad­ható addíciós sók alakjában fordulhatnak elő ; az utóbbiak előállítása is a találmány körébe tartozik. Előnyben részesítjük azokat az (I) általános kép­letű vegyületeket, melyekben R2 jelentése hidrogén­­atom. Az előnyben részesített vegyületek másik cso­portját azok képezik, melyekben X oxigénatomot és R2 metil- vagy etilcsoportot jelent. A találmány szerinti (I) általános képletű vegyü­letek az 1. reakcióvázlat szerint állíthatók elő. Az eljárás első műveletében egy (II) képletű diészteren, előnyösen dietil-észteren gyűrűzárást hajtunk végre alkálifémhidrid jelenlétében, oldószer, mint toluol visszafolyatási hőmérsékletén. A kapott (III) képle­tű intermediert azután egy labilis csoportot, mint brómatomot hordozó, megfelelően szubsztituált (IV) általános képletű acetofenon-származékkal. E reakciót környezeti hőmérsékleten hajtjuk végre. Az előállítani kívánt (I) általános képletű vegyü­­lettől függően, azaz aszerint, hogy X oxigénatomot vagy—NH csoportot jelent, a kapott (V) általános képletű vegyületen kétfajta reakciót hajthatunk végre. Az a) eljárás szerint, ha pirrolopiridinszármazé­kot (X = —NH) akarunk előállítani, először gyű­rűzárást hajtunk végre ammónium-acetát és ecet­sav jelenlétében, majd dekarboxilezést végzünk és a képződött (VI) általános képletű vegyületet de­­hidratáljuk előbb nátrium-hidroxiddal, majd só­savval kezelve. A b) eljárás szerint, ha furopiridinszármazékot (X = O) akarunk előállítani, az (V) általános kép­letű vegyületet erősen savas közegben ciklizáljuk. Az így kapott (I) általános képletű vegyületek szükségszerűen benzilcsoportot jelentő R2 szubszti­­tuenst viselnek. Ezért kívánt esetben debenzilezést hajthatunk végre olyan (I) általános képletű vegyü­letek előállítása céljából, ahol R2 jelentése hidro­génatom; így például katalitikus hidrogénezést vé­gezhetünk, vagy először a benzilezett (I) általános képletű vegyületet. 2,2,2-triklór-etil-klór-formiáttal reagáltatjuk és a kapott karbamátot ecetsav jelenlé­tében cinkkel elbontjuk. Olyan (I) általános képletű vegyületek előállítá­sához, ahol Rj jelentése amino-fenil-csoport, olyan (IV) általános képletű acetofenont használunk, ahol Rj nitro-fenil-csoportot jelent. Az így bevitt nitrocsoportot aminocsoporttá redukáljuk a katali­tikus hidrogénezés útján végrehajtott utólagos de­­benzilezés során (az R2 benzilcsoportot hidrogén­­atommal helyettesítjük). A kiindulási (II) képletű vegyületet például úgy állíthatjuk elő, hogy etil-4-bróm-butanoátot etil-N­­(fenil-metil)-amino-acetáttal reagáltatunk bázis, mint 2,6-dimetil-piridin jelenlétében. Olyan (I) általános képletű vegyületek esetében, ahol X oxigénatomot és R2 hidrogénatomot jelent, a (II) képletű benzilezett kiindulási vegyület helyett a megfelelő N-benzoilezett vegyületet alkalmazhat­juk. A benzoilcsoport azután eliminálódik a megfe­lelő (azaz benzilezett helyett benzoilezett) (V) álta­lános képletű vegyület savas közegben végzett gyű­rűzárási reakciója során, és utólagos debenzilezésre nincs szükség. Végül azok az I általános képletű vegyületek,' ahol R2 jelentése metil- vagy etilcsoport, olyan ve­­gyületekből, melyekben R2 hidrogénatomot és X oxigénatomot jelent, alkilezéssel állíthatók elő, például metil- vagy etil-halogenid, vagy hangyasav és formaldehid (metilcsoport esetében) segítségével, vagy acetilezés, majd redukció (etilcsoport eseté­ben) útján. A következő példák bemutatják a találmányt. Az előállított vegyületek szerkezetét mikroanali­­zis, és infravörös és mágneses magrezonancia­­spektrumok alapján azonosítjuk. 1. példa 2-Fenil~6-fenilmetil-4,5,6,7-tetrahidro-lH-pirro~ lo[2,3-c]piridin hidrokloridja a) 20 g (0,065 mól) etil-4-[N-(2-etoxi-2-oxo-etil)­­N-fenilmetil-amino]-butanoátot 440 ml toluolban oldunk és ásványolajjal készült 50% nátrium­­hidrid-szuszpenzió 3,25 g-ját (0,065 mól) adjuk az oldathoz. Visszafogásig melegítjük és néhány csepp vízmentes etanolt adunk hozzá. A reakció exoterm. A kapott oldatot még 4 óráig visszafolya­­tás közben forraljuk, majd jeges fürdőben lehűtjük. b) A fentebb előállított oldathoz 14 mg (70 milli­­mól) 1-bróm-acetofenont adunk és az elegyet éjsza­kán át szobahőmérsékleten keverjük. Utána 200 ml vizet adunk hozzá, keverjük, a szerves fázist elvá­lasztjuk, szárítjuk és bepároljuk. A visszamaradt 24,6 g olajat a kapott formában használjuk a követ­kező műveletben. c) A fenti olaj 24,6 g-jához (65 millimól) 120 ml ecetsavban oldott 15 g (0,195 mól) ammónium­­acetátot adunk és az elegyet környezeti hőmérsék­leten 5 óráig keverjük. Ezután 300 ml víz és jég, 160 ml tömény ammóniaoldat és 50 ml etil-acetát keve­rékébe öntjük. 10 percig környezeti hőmérsékleten keverjük, a kivált csapadékot leszűrjük, etanollal mossuk és szárítjuk, 10,4 g szilárd terméket ka­punk. d) A fenti szilárd anyag 10,4 g-ját 200 ml víz, 200 ml etanol és 200 ml nátronlúgoldat elegyébe öntjük és környezeti hőmérsékleten 3 óráig keverjük. A kissé zavaros oldatot jeges fürdőn átszűrjük és a szűrlethez cseppenként 200 ml tömény sósavolda­tot adunk. 2 óráig környezeti hőmérsékleten kever­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 80 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom