192234. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új izoxazolokinolinon-származékok és ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

192 234 2 1 A találmány tárgya eljárás (I) általános képletű űj vegyületek előállítására. Az (I) általános képlet­ben R jelentése hidrogén-, fluor-, klór- vagy bróm­­atom, 1-5 szénatomos egyenes szénláncú vagy 3-5 szénatomos elágazó szénláncú alkilcsoport, 1-5 szénatomos alkoxicsoport, nitro- vagy trifluorme­­til-csoport, R] jelentése adott esetben 1-5 szénato­mos egyenes szénláncú vagy 3-5 szénatomos elága­zó szénláncú alkilcsoporttal vagy halogénatommal helyettesített fenilcsoport. Az 1-5 szénatomos egyenes szénláncú alkilcso­port előnyösen metil- vagy etilcsoport lehet; a 3-5 szénatomos elágazó szénláncú alkilcsoport előnyö­sen izopropil- vagy izobutilcsoport lehet: Ha Rj helyettesített fenilcsoportot jelöl, a fenilcsoport több helyettesítőt is tartalmazhat, előnyösen azon­ban egy helyettesítőt tartalmaz, a helyettesítők a 3-, 4-, 2- vagy 3-helyzetben helyezkednek el, előnyös a 4 helyzet ; a halogén-helyettesítő lehet például jód­­vagy fluoratom, előnyös azonban a klór- vagy brómatom. A találmány szerinti eljárással kapható (I) általá­nos képletű vegyületek közül különösen azok elő­nyösek, amelyekben R jelentése hidrogén- vagy klóratom. Ezek közül is különösen előnyös a 2-fe­­nil-izoxazolo[4,5-c]kinolin-3(2H)-on. Előnyösek még a 8-fluor-2-fenil-izoxazolo[4,5-c]kinolin- 3(2H)-on és a 8-metoxi-2-fenil-izoxazolo[4,5-c]kinolin-3(2H)-on. A találmány szerint az (I) általános képletű ve­­gyületeket úgy állítjuk elő, hogy egy (II) általános képletű vegyületet, ahol Alk jelentése metil-, etil­vagy propilcsoport, X jelentése klór- vagy bróm­atom, és R jelentése a fenti, egy (III) általános képletű hidroxilaminnal reagáltatunk, ahol R' je­lentése hidrogénatom, vagy megegyezik a fenilcso­port fent felsorolt adott esetben jelenlevő szubszti­­tuenseivel, majd a kapott (I) általános képletű ve­gyületet elkülönítjük. A találmány szerinti eljárásban előnyös, ha- Alk jelentése etilcsoport,- X jelentése klóratom. A (II) általános képletű vegyület és a (III) általá­nos képletű hidroxilamin reakcióját előnyösen al­­kálikus közegben, például nátrium-hidroxidos kö­zegben, tetrahidrofuránban folytatjuk le. A (II) általános képletű vegyületek ismertek. A (III) általános képletű vegyületek szintén ismer­tek vagy az Organique Synthese /, 445 vagy a J.A.C.S. 78, 336 (1956) helyen ismertetett módon előállíthatok. Az (I) általános képletű vegyületek úgy is előál­líthatok, hogy egy (IV) általános képletű vegyüle­tet, ahol R jelentése a fenti, egy (III) általános képletű hidroxilaminnal reagáltatunk, és a kapott (V) általános képletű vegyületet, ahol R és R' jelen­tése a fenti, ciklizálva kapjuk az (I) általános képle­tű vegyületeket. Ennek az eljárásmódnak az előnyös feltételei a következők :- a (IV) általános képletű savat savklorid formájá­ban alkalmazzuk, amely például tionil-kloriddal állítható elő,- az (V) általános képletű vegyület ciklizálását tri­­fenil-foszfin és azodikarboxilát jelenlétében, oldó­szerben, pl. dimetil-formamidban, metilén-klorid­­ban vagy toluolban hajtjuk végre. A (IV) általános képletű vegyületek ismertek. Előállíthatok például a megfelelő alkil-észterekből kiindulva, a 67 772 sz. európai szabadalmi leírás­ban ismertetett módon. A találmány szerinti eljárással előállított vegyü­letek értékes farmakológiai tulajdonságokkal ren­delkeznek, éspedig erős affinitást mutatnak a ben­­zodiazepin-receptorokhoz, ezért gyógyszerek ható­anyagaként alkalmazhatók. Gyógyszerhatóanyagként különösen azok az (I) általános képletű vegyületek használhatók, ame­lyekben R jelentése hidrogén- vagy klóratom. Ezek közül is különösen a 2-fenil-izoxazolo[4,5-c]kino­­lin-3(2H)-on, valamint a 8-fluor-2-fenil-izoxazo­­lo[4,5-c]kinolin-3(2H)-on és a 8-metoxi-2-fenil­­izoxazolo[4,5-c]kinolin-3(2H)-on előnyös. A találmány szerinti eljárással előállított gyógy­szerek félelemérzet, például krónikus félelemérzet kezelésére használhatók, attól függetlenül, hogy ez álmatlansággal vagy viselkedésbeli zavarokkal jár, továbbá felnőttek vagy gyerekek szorongásának kezelésére, vagy pszichotikus vagy depressziós álla­potok kezelésében alkalmazott neuroleptikus vagy antidepresszív kezelések során komplementerként alkalmazhatók. A szokásos adag az alkalmazott származéktól, a kezelendő személytől és annak állapotától függ, általában 1 mg és 500 mg között lehet naponta. Az 1. példa szerinti vegyületet például orális úton kró­nikus félelemérzet kezelésére naponta 2-200 mg mennyiségben, vagy testsúlykilogrammonként 0,03-3 mg mennyiségben adagolhatjuk. Az (I) általános képletű vegyületeket tartalmazó, találmány szerinti gyógyszereket orális vagy paren­­terális alkalmazásra szánva készíthetjük el. Ezek a gyógyszerek lehetnek például bármely jelenleg szokásos, szilárd vagy folyékony formá­ban, így például egyszerű vagy cukorral bevont tabletták, kapszulák, granulátumok, kúpok, injek­tálható preparátumok. Ezek a szokásos módon állíthatók elő, a hatóanyagot a szokásos hordozó- és egyéb segédanyagokkal keverjük össze : talkum­mal, gumiarábikummal, laktózzal, keményítővel, magnézium-sztearáttal, kakaóvajjal, vizes vagy nem-vizes hordozóanyagokkal, állati vagy növényi eredetű zsírokkal, paraffinszármazékokkal, gliko­­lokkal, különböző nedvesítő, diszpergáló és emul­­gálószerekkel és konzerválószerekkel. A találmány szerinti eljárást a következő példák­kal szemléltetjük. 1. példa 2-Fenil-izoxazolo[4,5-c Jkinolin-3 ( 2H) -on 9 g N-fenil-hidroxil-amin (lásd Organique Syn­these /, 445) oldatát 0 °C-on, inert atmoszférában, keverés közben cseppenként hozzáadjuk 3,85 g 50%-os nátrium-hidrid 100 cm3 tetrahidrofuránnal készült szuszpenziójához, és 5 °C-on 30 percig ke­verjük, majd 0 °C-on hozzáadjuk 18,8 g etil-4-klór-3-kinolin-karboxilát 100 cm3 tetrahidrofuránnal készült oldatát, és az elegyet szobahőmérsékleten 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 50 55 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom