192221. lajstromszámú szabadalom • Erőátviteli eljárás és berendezés dörzshegesztéshez
1 192 221 2 A találmány szerinti eljárást általánosan jellemző ismérvek tehát a következők:- a munkaasztalt a menesztő pályával szabadonfutóan kapcsoljuk;- erőátviteli szervként - egyik végén erőközlő szervvel csatolt, másik végén ütközőfelűlettel kialakított - rudat alkalmazunk, amelyet tengelytartóan rendezünk el a második tartó környezetében vagyis úgy, hogy az - ütközőfelüietével a második tartó felé mutató - rúd hossztengelye fedésbe kerüljön a második tartó (munkadarab-befogadó ürege) hossztengelyének meghosszabbításával ;- a munkaasztal és a rúd közé - relatív elmozdulási pályát határoló - ütközőszerve(ke)t iktatunk; majd- a második munkadarabot úgy fogjuk be a második tartóba, hogy a távolság a második munkadarabnak a rúd felé mutató vége és az ütközőfelület között - az ütközőfelület távolabbi végállásában is - kisebb legyen, mint a relatív elmozdulási pálya teljes hossza, elindítjuk az első tartó forgómozgását és a rudat a második tartó felé toljuk, majd felütközéskor a technológiai előírás szerinti nyomóerővel szorítjuk a második munkadarabot az első munkadarabhoz. A találmány szerinti berendezés valamennyi kiviteli alakjának közös ismérve (csaiádjetlemzője) az említett közreható eszközök fentiekben leírt kialakítása és elrendezése, az egyes eszközök konkrét kivitelezése a mindenkori alkalmazási feltételekhez igazodik. így pl. ütközőszerv(ek)ként alkalmazható^):- egyfelől ütközőtárcsa (ütközőtömb), amelynek külső felülete képezi a második tartó felé mutató ütközőfelületet, másfelől a rúdon az ütközőtárcsától - a relatív pálya hosszával egyenlő - távközben elrendezett további ütköző; ebben az esetben a rúdbak a két ütköző közötti szakaszát a munkaasztalon helytállóan elrendezett vezetékben ágyazzuk előre-hátra mozgást megengedő módon;- a munkaasztalban kialakított, a távköznek megfelelő hosszúságú pályaüreg, amelybe a rúd másik végénél elrendezett ütköző nyúlik be. Különösen előnyös az a kiviteli alak, amelynél az erőközlő szerv hidraulikus üzemű, s az annak munkahengerében elmozduló dugattyú - vagy a dugattyúval mereven kapcsolt test - képezi a másik végén ütközőfelülettel kialakított rudat, mimellett célszerűen a meghatározott távköz menti relatív elmozdulást határoló ütközőszerv is hidraulikus üzemű: a munkaasztalban kialakított - tengelyirányban a távköznek megfelelő hosszúságú - további hidraulikus munkahenger, amelynek dugatytyúja a rúddal van mereven kapcsolva. A találmányt részletesebben ábrák segítségével magyarázzuk. Az 1. ábra funkcionális vázlat; a 2. ábra az 1. ábrán mutatott funkcionális vázlatnak megfelelő kiviteli alak szerkezeti kialakítását szemlélteti; a 3. és 4. ábrák további kiviteli alakokat szemléltetnek. Az 1. ábrán látható, hogy a forgásoldali első 109 munkadarab első 110 tartóba, pl. tokmányba van befogva, amelyben a 109 munkadarab a hossztengelye körül elforgatható. A második 101 munkadarab - elfordulást kizáró módon - a második 102 tartóba, pl. satuba van befogva; a satu 103 munkaasztalon van helytállóan elrendezve, a 103 munkaasztal pedig a forgástengellyel párhuzamos menesztő 111 pályával van - szabadonfutó üzemmódot (is) megengedő módon - kapcsolva. Az első és második 110 és 102 tartók kölcsönös helyzete úgy van megválasztva, hogy a munkadarab-befogadó üregeik (pl. a satupofák fesztávolságaival átfogott tér) hossztengelyei egymáshoz képest tengelytartók (a további akban ezt egyszerűen úgy írjuk, hogy a 110 és 102 tartók 112 és 114 hossztengelyei tengely tartók). A 103 munkaasztalon 106 vezeték van helyállóan elrendezve, amelyben - egyik végén erőközlő 104 szervvel csatolt, másik végén 107 ütközőfelülettel kialakított - 105 rúd van ágyazva. A 106 vezeték úgy van elrendezve, hogy a 105 rúd hossztengelye is fedésben legyen a 110 és 102 tartók 112 és 114 hossztengelyeinek meghosszabbításával. A 107 ütközőfelülettől - a relatív elmozdulási 113 pálya hosszával egyenlő - távközre további 108 ütköző van elrendezve a 105 rúdon úgy, hogy a 107 ütközőfelület és a további 108 ütköző kétoldalról közrefogja a 106 vezetéket. A további 108 ütközőt a távköznek megfelelő pontban rögzíthetjük, de elrendezhetjük azt úgy is, hogy ezt a pontot magában foglaló szakasz mentén eltolható és rögzithető, így változtatható a relatív elmozdulási 113 pálya hosszát meghatározó távköz. Látható, hogy a 105 rudat az erőközlő 104 szerv felé mozgatva, a 107 ütköző felület fel fog ütközni a 106 vezetéknek a második 102 tartó felé mutató (másik) végén és további mozgatás esetén a kialakult merev erőátviteli kapcsolat révén a 105 rúd magával fogja vinni a szabadonfutóan ágyazott 103 munkaasztalt. Ez a kényszerkapcsolat tehát akkor jön létre, ha a további 108 ütköző a 106 vezetéktől távolabbi relatív véghelyzetben van. Ha ilyen véghelyzetből most az első 110 tartó irányába mozgatjuk a 105 rudat olyankor, amikor a második 102 tartóban nincs 101 munkadarab, akkor a távköznek megfelelő hosszban a 105 rúd behatol az üres munkadarab-befogadó üregl)e és amikor a további 108 ütköző nekiütközik a 106 vezeték - a 104 szerv felé mutató - végének, a 105 rúd most már az ellenkező irányban viszi magával a 103 munkaasztalt. így tehát az előkészítő, kiszolgáló, karbantartó, s esetleg utánmegmunkáló (pl. galléreltávolító) műveletekhez is megoldható a -101 munkadarabot éppen nem hordozó - 103 munkaasztal mindkét irányú mozgatása a 105 rúd, mint erőátviteli szerv alkalmazásával. Vigyük most a 105 rudat a második 102 tartótól távolabbi végállás környezetébe. Ha a második 102 tartóba úgy fogjuk be a második 101 munkadarabot, hogy annak a 105 rúd fellé mutató vége és a 107 ütközőfelület közötti távolság - a 107 ütközőfelület távolabbi véghelyzetében is - kisebb legyen, mint a relatív elmozdulási 113 pálya teljes hossza, akkor a 105 rúdnak a második 102 (ártó felé való elmozdításakor a 107 ütközőfelület már akkor fel fog ütközni a második 101 munkadarabon, amikor a további 108 ütköző még nem érte el a 107 vezetéket és az erőközlő 104 szerv szolgáltatta nyomóerő most már a szorítónyomást ébreszti. Természetesen nem kell a 101 munkadarab befogása előtt a 105 rudat egészen a távolabbi végállásba vinni, csak 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
