192216. lajstromszámú szabadalom • Gyültőelemmel ellátott fejőberendezés

1 192216 2 A találmány tárgya fejőberendezés, amely tőgy­serlegeket és egy gyűjtőelemet magábafoglaló fejő­­szerkezetet tartalmaz, amely fejőszerkezet egy tej­tömlőn, a* tejtovábbító vezetékkel van összekötve, továbbá a fejő- és a tehermentesítő fázist egy fejő­­pulzátoron keresztül vezérelten állítjuk elő, és a gyűjtőelemhez atmoszférikus levegő van vezetve. A magasan elhelyezkedő fejővezetékeknél az is­mert fejőberendezések esetében a tehénnek a tőgye alatt a tőgyserlegekben a hidrosztatikai nyomás­veszteség következtében egy vákuum csökkenés jön létre. Ez a hidrosztatikus nyomáscsökkenés egészen 20 kPa nagyságrendű lehet, és ezáltal jön létre a vákuum veszteség következtében az ún. ciklikus ingadozás. Ez a vákuum csökkenés azáltal jön lét­re, hogy a tejet a vákuum nemcsak a tőgyből kell, hogy eltávolítsa, hanem a tejgyűjtőelemből a maga­san elhelyezett vezetékig kell továbbítsa. A hid­rosztatikai nyomás csökkenés mellett a tej továbbí­tása esetén a vákuum veszteségen kívül még súrló­dás is létrejön a tejet továbbító tömlőben. A tejelő tehén tőgyénél keletkező vákuum ingadozást a szakemberek ciklikus ingadozásként jelölik meg. Ennél a ciklikus ingadozásnál az előbb említetteken kívül szerepet játszik az is, hogy a fejés és a szünet­idő pulzálása különböző, vagy a tejnek a továbbítá­sa eltérő. Nagy tejáram esetén a vákuum veszteség olyan nagy lehet, hogy maga a fejőberendezés nem tartható fenn tovább a tőgyön, hanem onnan le­esik. A vákuum veszteségnek, illetőleg a ciklikus inga­dozásnak a problémája nemcsak a vezeték magas­ságától befolyásolt tényezők, hanem befolyásolja a teljes konstrukciós felépítést, illetőleg a fejőegység­nek a kialakítása. Egy fejőberendezésnél cél az, hogy olyan kicsi legyen a vákuum veszteség, amilyen csak lehetsé­ges. Amennyiben a vákuum veszteség kicsi, csök­kenteni lehet a vákuumnak a névleges értékét, és ez a fejést sokkal kíméletesebbé teszi, mint nagy vá­kuum esetében. A tej továbbításának a magassága, valamint a továbbító tömlőnek a keresztmetszete a hidrosztatikus nyomás csökkenésnek döntően be­folyásoló tényezői. A hidrosztatikus nyomás csök­kenés következményeként a tőgynél a vákuum csökkenés más lesz, mint a vákuum a fejővezeték­ben. A vákuum ingadozásnak az értéke függ a tejáramtól is. A vákuumnak a csökkenése alacsony tejáram esetén kis értéken tartható és legnagyobb a vákuum csökkenés a legnagyobb percenkénti fe­­jésszámnál. Kívánatos lenne, hogy kis tejáram ese­tén kicsi és nagy tejáram esetén nagy vákuum jöjjön létre a fejővezetékben, ez ugyanis ideális fejési kö­rülményeket teremthet. A hidrosztatikai nyomás csökkenés a tőgynél fellépő üzemi vákuumot le­csökkenti. Általánosan elterjedt az, 1 ;y a fejés alsó nyomásértékével továbbítják a teje, is. Ezért történik meg aztán az, különösen magasan lévő fejővezetékeknél, hogy a fejéskor a vákuum a tőgy­nél jelentősen lecsökken. Csővezetékes fejőberendezések esetén a fent em­lített hiányosság elkerülése érdekében olyan fejőbe­rendezéseket szoktak kialakítani, amelyek pl. egy magasabb szállítási vákuummal továbbítják a tejet a gyüjtőelemből a fejővezetékbe, és ezeknél a fejő­berendezéseknél egy második ún. fejési vákuummal és egy leválasztott csőrendszerrel a gyűjtőelemben egy konstans vákuumot hoznak létre, azaz a tőgy­nek a csúcsa alatt a szívóvákuum konstans értéken tartható. A fent említett fejőberendezések, illetőleg rend­szerek esetében pl. a névleges vákuum 47 kPa érték körül tartható. A tejet továbbító tömlőben, és a tejvezetékben ezzel szemben 64 kPa továbbítási vákuumot tarta­nak fenn. Ezeknek a berendezéseknek egy ilyen komplikált felépítésű membrános stabilizátor rend­szerűk van, amely azonban csak kis tejáram esetén biztosítja a vákuum konstans értéken való tartását. Nagy tejáram esetén (nagyobb, mint 2 1/perc) a tőgynél lévő üzemi vákuum érték erősen lecsökken. Ismeretes továbbá egy olyan rendszer, amelynél a gyűjtőelem és a tejet, valamint a levegőt továbbító vezeték között egy leválasztó kamra van kiképezve, és ennek segítségével van a gyűjtőelemben egy közel konstans vákuum biztosítva. Ez a berendezés azonban a szelepek és a szelepe­ket vezérlő berendezések miatt meglehetősen bo­nyolult felépítésű, nehezen kezelhető, és két külön­böző vákuumot kell biztosítani. Az egyik vákuum érték 47 kPa értékű, ez a fejővákuum, míg a másik a szállítási vákuum, amely 64 kPa értéket tesz ki. A továbbítási és a fejési vákuum közötti különbség a tej szívása miatt szükséges. Egy másik ismert rendszernél a tőgyserlegekbe periodikusan levegőt eresztenek be, és ennek segít­ségével érik el, hogy a tej a tőgyből a fejést követően atmoszférikus levegő hatására továbbszállítódik. Ennél a rendszernél is azonban hiányosságként kell megemlítenünk, hogy a szívási vákuum, amely a tőgy alatt létrejön nem konstans értékű, és maga­sabb percenkénti fejési szám esetén a szívó- és fejő­­szerkezetben kedvezőtlen vákuum folyamatot hoz létre, mivel itt a tej továbbítása a gyüjtőelemből a továbbítóvezetékig, valamint a gyűjtőelemnek a szívási vákuummal való megtáplálása azonos töm­lőn keresztül történik. Egy másik ismert rendszer szerint a tejnek és a levegőnek a szétválasztása a gyűjtőelemben közvet­lenül a tehénen megy végbe. Ily módon egy, a tej­áramtól független konstans vákuum hozható létre a tehén tőgyénél. Ennél a rendszernél a gyűjtőelem­ben egy úszó van,elhelyezve, amely a tej továbbítá­sát csak akkor engedélyezi, ha a tejgyűjtőelemben kielégítő mennyiségű tej van már. Ez a rendszer is két különböző vákuummal működik, egyszer kiala­kítanak egy vákuumot a fejéshez, és ezután egy nagyobb vákuumot pedig a tejnek a tejtömlőbe és a fejővezetékbe történő továbbítására. Ez a konst­rukció azonban bonyolultságán túlmenően vi­szonylag nagy gyűjtőelemet tartalmaz, amelyet ne­héz kezelni, és amely az állatoknak a fejésénél jelen­tős nehézséget okoz. A találmány feladatául tűzte ki a fent ismertetett hátrányok kiküszöbölését egy olyan fejőberendezés kialakításával, ahol a ciklikus vákuum ingadozást a gyűjtőelemben és ily módon természetesen a te­hén tőgyénél is - különösen magasan elhelyezett vezetékrendszernél - el lehet kerülni. Ezen túlme­nően racionális okokból is egy magasabb vákuum-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 ~>

Next

/
Oldalképek
Tartalom