192214. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyadékátemelő telepek szivattyú üzemének vezérlésére és automatikus kormányzására

1 2 192 214 kelés alapján a 16,17 szivattyúkat és 15 tolózárakat vagy zsilipeket vezéreljük. A 8 kollektorcsőből adott esetben 15 vezérelt tolózárakon keresztül a folyadékot 10 átkötőveze­­tékkel a 11 gyűjtő térbe vezetjük és egy 12 reverzibi­­litást lehetővé tevő átkötő szakaszt is beiktatunk a 8 kollektorcsőbe. Az átemelőtelep szivattyúinak és a vízkormány­zásban résztvevő zsilipeknek és zárószerkezeteknek a vezérlését nyomott oldalról a szivattyúk által átemelt és mért vízmennyiség végzi, úgy hogy köz­ben az érkező vízhozam változás nagyságát és elő­jelét az elektronikus adatfeldolgozó kiértékeli és a vezérlésnél mint korrigáló tényezőt figyelembe ve­szi. Miután a vízjogi előírások egyesített rendszerű hálózat esetén a telepre érkező vizek higítási mérté­kétől függően rendelkezik a befogadóba történő továbbítás feltételeiről és a vízkormányzó szerveket az igen pontosan mért átemelt vízmennyiségoldal­ról vezéreljük, az érkező vizek összességét mindig olyan módon vezetjük a befogadóba, ahogy azt a hígítás mértéke meghatározza. Ez azt jelenti, ha az érkező szennyvíz higítási foka eléri- a záporvíznek megfelelő értéket, a telepre érkező összes víz parti kitorkollással a befogadóba vezet­hető a 13 parti kitorkolló csatornán keresztül;- a hígított víznek megfelelő értéket, a telepre érke­ző összes víz sodorvonalba vezethető. Tehát a fenti esetekben a megfelelő higitású víz rövidebb úton, kisebb energiaráfordítással vezethe­tő a befogadóba és nem szükséges a tisztítótelepre történő szállítása. A szivattyúk által szállított vízmennyiség mért értékeinek jellemző határértékeit az átemelő vezér­léséhez az alábbi feladatok elvégzésére használjuk fel: 1. A telepet terhelő vízmennyiségek szétosztásá­ra. 2. A Vízjogi előírások és az energiatakarékos üzem figyelembevételével vizkormányzási felada­tok elvégzésére, ill. végrehajtására. 3. A szennyvíztisztító telephez kapcsolódó szi­vattyútelepek összehangolt vízkormányzására. Az elektronikus adatfeldolgozóba táplált, a szi­vattyúvezérléshez és egyben a vízkormányzáshoz felhasznált vezérlési alapadatok, mint kitüntetett vízmennyiségek, ill. vizszintek az alábbiak: Vízgyűjtő területtől, ill. a befogadóba vezetés mód­jától függő vezérlési alapjelek: Qcctóc Szennyvíz csúcsmennyiség (1/a) Q*z híg vfzáiiás A hígított víz felső határa (1/s) A kitüntetett vizszint a gravitációs bevezetés fel­ső határértéke. A tervezés során meghatározandó vezérlési alap­jelek : 1. Átemelő szivattyú vagy párhuzamos működé­sű szivattyúk munkapontjához tartozó vízszállítás (1/s). 2. A nyomócsőben mért szállított vízmennyisé­gek fenti határértékek elérésének időpillanatában mért szívótéri vizszintértékből, ill. vizszint differen­ciából számolt vízhozam változás. 3. Szivótéri vizszint értéke a kitüntetett befoga­dó-vízállás időpillanatában. 5 A vezérlési elv hidraulikai ismertetése 1. Vezérlés, ha a befogadó vízszintje a gravitációs bevezetés küszöbértéke felett van. Továbbiakban „magas” befogadó vízállás. _ a) Növekvő vízhozam esetén: 10 Úszókapcsoló által beindított Sz, 16 szennyviz­­hígított víz szivattyú a tisztító telep felé továbbítja az érkező szennyvizeket. A nyomó 8 kollektor csőbe épített indukciós 18 folyadék mennyiségmérő méri az átemelt vizmeny- 15 nyiséget. Amennyiben ez az érték meghaladja az adatfeldolgozóba táplált egy szivattyúra vonatko­zó vízszállítási küszöbértéket az adatfeldolgozó pa­rancsot ad a szivótéri vízszint változás és a szívótéri vízszintváltozásból számolt vízhozam változás kép- 20 zésére. Ha ez pozitív értékű, kellő nagyságú és T idő múlva is fennáll, beindítja az Sz2 számú 16 szenny­­víz-higított víz szivattyút is. Majd a vízszint diffe­rencia iránytalanságát ellenőrzi. A továbbiakban 25 így indulnak a szennyvízcsúcs, mint kitüntetett víz­­mennyiség eléréséig a lépcsőzetesen bekapcsolódó 16 szennyviz-higított víz szivattyúk. A Qn csúcs vízmennyiség elérésekor - amennyiben a pozitív értékű Ah még fennáll - az elektronikus számító- 30 központ parancsot ad az üzemállapot megváltozta­tására, vizkormányzási feladat, ami a vízi utak megváltoztatásával jár. Mivel a szállított vízmennyiség hígított víz minő­ségű, a 16 szennyvíz-hígított víz szivattyúk az érke- 35 ző összes szennyvizet most már a befogadó sodor­vonalba nyomják. További vízhozam növekedés és kellő értékű + Ah esetén sorban bekapcsolódnak a hígított viz, a 16 szennyviz-higított víz szivattyúk. 40 Amikor a szállított vízmennyiség a QHI0 küszöb­értéket meghaladta az előzőeket értelemszerűen al­kalmazva üzemállapot változás jön létre. Miután a szállított vízmennyiség most már záporvíz minősé­gű, a 16 szennyvíz-higitott viz szivattyúk az összes 45 érkező vizet parti kitorkollással nyomják a befoga­dóba. A 17 záporvízszivattyúk a fentiek szerint egymás után kapcsolódnak be. A záporgépek vízszállítását a szivattyúk Q-H görbéje alapján, a mért emelőma- 50 gasság értékek és a hozzá rendelt Q értékek alapján számítjuk. A számítást és az egyes vízmennyiségek összegezését az elektronikus adatfeldolgozó végzi. b) Csökkenő vízhozam esetén Ha a vízmennyiségmérők által mért vizmennyisé- 55 gek a Q„H|G, ill. Qkciídi küszöbérték alá kerülnek, a mért Ah szivótéri vizszintdifferencia (-) értékű és az abból számolt szivótéri vízhozam csökkenés T idő múlva is fennáll, a vízi utak megváltoznak, ; a szennyvizek sodorvonalba, ill. tisztító telep felé 60 távoznak. A szivattyúk lépcsőzetes leállítása az „a” pont­­! ban rögzített elvek alapján értelemszerűen követke­­' zik be. _ ...... 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom