192212. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2,4-dinitro-6-trifluormetil-1,3-fenilén-diaminok előállítására

1 192 212 2 A találmány tárgya eljárás a herbicid hatású (I) általános képletű, 2,4-dinitro-6-(trifluor-metil)-1,3- fenílén-diamin-származékok előállítására, ahol R, jelentése hidrogénatom, 1-4 szénatomszámú alkil­­vagy 3-6 szénatomszámú alkenilcsoport és R2 je­lentése 1-8 szénatomszámú alkil- vagy 3-6 szén­atomszámú alkenilcsoport. A (I) általános képletű vegyületek előállításával a 3 617 252, a 3 903 078 és a 4 078 000 lajstromszá­mú amerikai szabadalmi leírások foglalkoznak. Ezen szabadalmi leírások szerint az (I) általános képletű vegyületek oxigéntartalmú szerves oldósze­rekben - alkoholok, ketonok, éterek - állíthatók elő a (II) általános képletű szubsztituált halogén­­benzol-származékok - ahol R, és R2 jelentése a fentiek szerinti és X jelentése klór- vagy brómatom - és ammónia reakciójával. Az ezekben ismertetett eljárások azonban nem teszik lehetővé a találmány szerinti vegyületek ipari méretekben történő gazda­ságos előállítását. A 3 617 252 és a 3 903 078 lajstromszámú ameri­kai szabadalmi leírások egyik jellemző példája sze­rint az N3, N3-di(n-propil)-2,4-dinitro-6-(trifluor­­metil)-l,3-fenilén-diamint csőreaktorban állítják elő a kiindulási N,N-di(n-propil)-3-klór-2,6-dinit­­ro-4-(trifluor-metil)-anilin 6,95 t%-os etil-alkoho­los ammónia-oldattal történő aminálásával. A reakció 100 °C-on 68 óra alatt megy végbe. Az aminálás során felszabaduló hidrogén-klorid meg­kötésére a reagensként használt ammónia feleslege szolgál, így 1 mól N,N-di(n-propil)-3-klór-2,6- dinitro-4-(trifluor-metil)-anilinre számítva 2,2 mól ammóniát alkalmaznak. A termék kinyerése során az etil-alkoholt ledesztillálják és a maradékból a melléktermékként keletkező ammónium-kloridot vízzel kimossák. A nyers termék szennyezésként jelentős mennyiségű 2,4-dinitro-6-(trifluor-metil)-1,3-fenilén-diamint tartalmaz, amelyet forró he­xánnal történő extrakcióval távolítanak el. A 4 078 000 lajstromszámú amerikai szabadalmi leírás szerint az N\N3-dietil-2,4-dinitro-6-(trifluor­­metil)-1,3-fenilén-diamint N,N-dietil-3-klór-2,6-dinitro-4-(trifluor-metiI)-anilinből kiindulva 15-50 °C-on és 4-6 bar nyomáson 6 óra alatt állítják elő, vízmentes ammóniagázzal történő aminálással. A termék kinyerése során, a melléktermékként ke­letkező ammónium-klorid és a feleslegben alkalma­zott ammónia eltávolítása érdekében, a reakcióele­­gyet vizzel hígítják és a kapott két fázist elválaszt­ják. A szerves fázishoz közel azzal azonos mennyi­ségű vizet adnak és a pH-t 37 t%-os sósav adagolá­sával 5,5-6,5-ös értékre állítják be. A kapott két fázist elválasztják, a szerves fázishoz ismét vizet adnak és a reakcióközegként alkalmazott oxigén­­tartalmú szerves oldószert (általában tetrahidrofu­­rán vagy metil-alkohol) azeotróp desztinációval tá­volítsák el. A desztilláció végén a termék olvadékát elválasztják a maradék víztől. Az (I) általános képletű vegyületek előállítására irányuló kísérleteink során reprodukáltuk az iro­dalmi példákat. A 3 617 252 lajstromszámú szaba­dalmi leírás alapján 100 'C-on, 68 órás reakcióidő­vel végrehajtott kísérlet eredményeként kapott ter­mék 161% 2,4-dinitro-6-(trifluor-metil)-l,3-fenilén­­diamint és 12 t% kiindulási anyagot tartalmazott. A 4 078 000 lajstromszámú szabadalmi leírás jel­lemző példája alapján 4-6 bar nyomáson és 50 °C-on dolgozva 321% 2,4-dinitro-6-(trifluor-metil)-1.3- fenilén-diamint és 141% kiindulási anyagot tar­talmazó N3,N3-dietil-2,4-dinitro-6-(trif!uor-metil)-1.3- fenilén-diamint kaptunk. Számos kísérletet vé­geztünk más oxigéntartalmú oldószereket (pl. ace­­ton, metil-etil-keton, etilénglikol-monometil-éter) választva reakcióközegként, remélve, hogy megta­láljuk azt, amellyel a reakció szelektivitása és sebes­sége kedvezően befolyásolható. Próbálkozásaink­­nem vezettek eredményre, azok alapján arra a kö­vetkeztetésre jutottunk, hogy az ismert eljárások alkalmazásával nem tudjuk megvalósítani az (I) általános képletű vegyületek ipari méretű gazdasá­gos előállítását. Az ismert eljárások számos hátrányt mutatnak. Ezek közül az egyik legjelentősebb, hogy az alkal­mazásukkal előállított (I) általános képletű vegyü­letek szennyezésként 15-35 t%-ban 2,4-dinitro-6- (trifluor-metil)-1,3-fenilén-diamint tartalmaznak. Ezen szennyező anyag elkülönítése komoly problé­mát jelent, tekintve, hogy oldhatatlanságából adó­dóan a termék oldásakor finom eloszlású szilárd anyagként van jelen és ez a szűréssel való eltávolít­­hatóságát nagy mértékben megnehezíti. A nagy mennyiségű melléktermék elkülönítésére viszont az (I) általános képletű vegyületek növényvédő szer­ként való felhasználhatóságához feltétlenül szükség van. Az ismert eljárások másik jelentős hátránya, hogy a kiindulási anyag 10-15%-a még hosszú (68 órás) reakcióidő, illetve 4-6 bar nyomás alkalmazá­sakor sem vihető reakcióba. A 4 078 000 lajstrom­számú szabadalmi leírás szerinti megoldásnál a re­­akcióelegy feldolgozása meglehetősen körülmé­nyes, munkaigényes és jelentős anyagveszteséggel jár. Minthogy a reakciót vízzel elegyedő szerves oldószerben hajtják végre, a vízzel való hígítások során kialakuló két fázist nem tekinthetjük szigorú értelemben vett vizes és szerves fázisnak. Nyilván­való, hogy a vizes fázis számottevő mértékben tar­talmazza a reakcióközegként használt vízzel elegye­dő oldószert is, és így a tennék, a megoszlási hánya­dosának megfelelő mértékben, a megsemmisítésre kerülő vizes fázisban is jelen van. A terméket az oldószer kidesztillálása után visszamaradó víztől, 90-100 °C közötti hőmérsékleten, olvadék formájá­ban választják el, így látszólag egyszerűen - szűrés nélkül - megoldható a tennék kinyerésének utolsó lépése. Ez az egyszerűsítés azonban a későbbiekben komoly problémát jelent, mivel a megszilárdult ol­vadékkal kényelmetlen dolgozni, nem lehet közvet­lenül felhasználni a megfelelő herbicid készítmé­nyek előállítására. Előzőleg aprítással, vagy vala­mely alkalmas oldószerből történő átkristályosítás­­sal kell a megfelelő formájú terméket kialakítani. Hasonlóan olvadékként kapják meg a végtermé­ket a 3 617 252, ill. 3 903 078 lajstromszámú szaba­dalmi leírásban ismertetett módszer alkalmazása­kor is. A találmány célja az ismert eljárások hátrányai­nak kiküszöbölése, olyan módszer kidolgozása, amellyel egyrészt az átaminálódási mellékreakció során keletkező 2,4-dinitro-6-(trifluor-metil)-l,3- fenilén-díamin mennyisége 3 t% alá csökkenthető, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2 •T!V!

Next

/
Oldalképek
Tartalom