192204. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a gyümölcsök és/vagy leveik, különösen a szőlő és a dinnye minőségének javítására
1 192 204 2 7. táblázat A nátrium-szulfát cukorhozamfokozó hatása olaszrizling fajtánál 1983-ban 1 (termésátlag 12 t/ha) ___A_______ ■ - , ■ Kezelés száma Kezelés időpontja szüret előtt x nappal Dózis (kg/ha, ill. 1/ha) Szüret időpontja Magyar mustfok a kezeletlen kontroll %-ában 1 kezeletlen kontrollX. 04. 100,0 (15,5%) 2 VIII. 15. 50 1 kg/ha X. 04. 103,8 3 VIII. 15. 50 2 kg/ha X. 04. 109,0 4 VIII. 15. 50 4 kg/ha X. 04. 102,6 SZDp _ 5% 7,55 A 6. és 7. táblázat adataiból lényeges következtetések vonhatók le:- a Na2S04-os kezelést a szőlő kellő fenofázisában (a „zsendülés” időszakában) kell végezni, azaz az optimális kezelés időpontja a szőlő fajtájától függ,- mindkét szőlőfajta cukorhozama Na2S04-tal fokozható, annak ellenére, hogy- a terméshozamuk jelentősen különbözik egymástól (a rajnai rizling terméshozama 1983-ban 4,8 t/ha, az olasznzlingé 12 t/ha) és- érzési idejük is eltérő (a rajnai rizling közepes, az olaszrizling késői érésű borszőlő),- bár a nagyobb termést adó olaszrizling cukortartalmát a Na2S04 kisebb mértékben növelte, mint a rajnai rizlingét, a fajlagos szőlőcukor többlet (kg/ha) mindkét szőlőfajtánál azonos, annak ellenére, hogy eltérő érési idejüktől függetlenül azonos időpontban végeztük a kezelést. A különbség csupán annyi, hogy a rajnai rizling esetében az optimális eredményt 1 kg/ha NA2S04-tal, az olaszrizlingnél 2 kg/ha mennyiséggel értük el, azaz a Na2S04 cukorhozam növelő hatása - több szőlőfajtán végzett kísérlet tapasztalata alapján - elsősorban a 20 kezelés időpontjától, de szűk tartományon belül az alkalmazott dózistól is függ,- e két szőlőfajta esetéből a VIII. hó közepén végzett kezelés korainak bizonyult, helyesebb mintegy egy hónappal később alkalmazni. 25 4. példa A kísérlet éve: 1984. 30 Az előző három példában leírt kísérletek alapján az eddigi merőben eltérő két tájegységen két különböző szőlőfajtán végzett kísérleteket további három tájegységre (Balatonfüred, Eger és Kecskemét környéke) és további négy szőlőfájtára (Irsai Oli- 35 vér, Kékfrankos, Kadarka, Chardonnay) terjesztettük ki. Az eredményeket a 8. táblázatba foglaltuk és ellentétben az előző példák táblázataival a cukortartalom növekedését, valamint az SZD , 5„ értékeket magyar mustfokban adjuk meg. Tábláza- 40 tunkban összefoglaljuk az előző évi kísérletek eredményeit is. 8. táblázat Kísérlet helye Kísérlet éve Szőlőfajta kezeletlen kontroll Magyar mustfok kezelt SZDp . 5% Vonyarcvashegy 1981 Olaszrizling 13,0 15,0 1,31* 1982 Olaszrizling 12,1 13,8 1,04* 1983 Olaszrizling 17,0 19,0 1,36* 1984 Olaszrizling 13,2 14,4 1,13* Mórahalom 1983 Rajnai rizling 16,4 18,7 0,88* Olaszrizling 15,6 17,0 1,81* 1984 Irsai Olivér 16,8 18,7 0,57* Olaszrizling 13,1 14,9 1,07* Kékfrankos 15,1 15,6 0,34* Rizlingszilváni 14,2 15,9 0,4* Balatonfüred 1984 Chardonnay 16,2 17,4 0,57* Egerszalók 1984 Kékfrankos 13,5 13,9-Kecskemét 1984 Olaszrizling 15,9 17,3 1,07* Kadarká 16,7 17,8 1,25* •jelölt kezelések p =*= 5%-os szinten szignifikánsan növelték a szőlő magyar mustfokit. 6
