192200. lajstromszámú szabadalom • Szabadon szétterjedő és vízen úszó kártevőirtószer granulátumok
1 2 192 200 kártevőirtószert vagy a kártevőirtószer-anyagot alaposan összekeverjük a folyékony kötőanyaggal, és ezzel a keverékkel a magot közvetlenül vagy közvetve bevonjuk. A „B” eljárás szerint a kártevőirtószert tartalmazó anyagot szilárd formában, például szemcse vagy por formájában bevonatként rávisszük és/vagy abszorbeáljuk a magra, amely az előző bevonó-kötőanyagtól még nedves. A „kártevőirtószer-anyag” kifejezés jelentheti csak a kártevőirtószerből álló anyagot, vagy jelent- . hét egy készítményformát, például nedvesíthető porformát vagy egy megfelelő inert anyagba zárt formát (körülzáró kötőanyag). Ha folyékony bevonóanyagot alkalmazunk, akkor az oldószer vagy diszpergáló anyag lehetőleg víz, bár szerves oldószerek is alkalmazhatók. Az „A” eljárásban használt kötőanyag lehetőleg vízzel diszpergálható vagy vízoldható legyen, hogy vízzel érintkezve a kártevőirtószert felszabadítsa. A találmány szerinti kártevőirtószer-granulátum igen előnyös kiviteli alakja, amikor finom száraz részecskék fogják körül a kártevőirtószert egy körülzáró-kötőanyagban, és ez az anyag legalább részben beágyazódik a magra előzőleg felvitt, nemszárított kötőanyag-bevonatba és bevonja azt. Egy ilyen eljárásnál a kívánt szemcseformájú maganyagot például megfelelő keverőgépben forgatva összekeverjük, majd a bevonó-kötőanyagot - célszerűen vizes oldat alakjában - rápermetezzük vagy más módon rávisszük a magokra, majd tovább keverjük, úgy, hogy az egyes magrészecskéknek az egész felületét bevonjuk a bevonó-kötőanyaggal. A permetezéshez a legtöbb esetben 20-50, előnyösen 30-40 tömeg/térfogat% oldatkoncentráció megfelel. A magok bevonását célszerűen többé-kevésbé szobahőmérsékleten vagy másképpen mondva, a viasz olvadáspontja alatti hőmérsékleten végezzük. A bevonó-kötőanyag mennyisége (száraz alapon) változó, számos faktortól függ, beleértve az alkalmazott anyagot, a bevonat szükséges rétegvastagságát, a bevonási kapacitást és hasonlókat. A bevonat mennyisége általában igen kicsi a maganyag tömegére, és viszonylag ugyancsak kicsi lehet a később hozzáadandó kártevőirtószer-anyag (pl. finomeloszlású körülzárt biológiai kártevőirtószer) mennyiségére. így például az előnyösebb kiviteli alakoknál a bevonó-kötőanyag a magnak 0,5-5,0 tömeg%-át jelentheti. A keverés ideje, amely alatt a bevonó-kötőanyag oldatával a magot bevonjuk, különböző lehet, de viszonylag rövid idő, így 1-20 perc alatt, tipikusabban 3-10 perc alatt elvégezhető. Ha a bevonást elvégeztük, akkor a folyadékkal bevont viaszszemcse-tömeg keverését vagy forgatását- folytatjuk, hogy á nem kívánt agglomerációt elkerüljük. A kártevőirtószer hozzáadását száraz formában (finomeloszlású körülzárt vagy porformában) azonnal elkezdhetjük, amint a mag bevonását elvégeztük vagy egy kis várakozás után, ami a bevonókötőanyag száradási tulajdonságaitól, továbbá, a szükséges mennyiség felvételétől vagy a bevonókötőanyag adszorpció-fokától függ. A kártevőirtószer hozzáadását úgy végezzük, hogy azt szabályozva és/vagy megszakításokkal bevezetjük \ag\ eloszlatjuk a forgatott bevont magrészecskék tömegébe, s így a bevont magrészeken többé-kevésbe egyenletes kártevőirtószer-réteget hozunk létre. 5 A kártevőirtószer beadagolási ideje 1 20 pere. tipikusabban 2-10 perc. Az adagolást előnyösen szobahőmérsékleten és célszerűen a viaszmag vagy viaszbevonat olvadáspontja alatti hőmérsékleten végezzük. A kötőanyag mennyisége (száraz tömeg- 10 ben) amelyre vagy amelyben a kártevőirtószert rétegezzük, viszonylag kicsi lehet a kártevőirtószeranyag mennyiségéhez hasonlítva, például a kártevőirtószer-anyagnak 3,0-25 tömeg%-a, tipikusabban 5,0-20 tömeg%-a. Az alkalmazott kártevöirtó- 15 szer-anyag mennyisége többek között függ a kártevőirtószer-anyagot felvevő folyékony bevonókötőanyagoldat felvevő kapacitásától, a terméktől megkívánt végső tulajdonságoktól (igy a hatóképességtől) és egyéb gyakorlati megfontolásoktól, 20 így az időtől, amely szükséges ahhoz, hogy a terméket megszárítsuk és annak szükségességétől, hogy a folyékony szemcsetömegben a részecskék nemkívánt agglomerizálódását elkerüljük. Ha a kártevőirtószer-anyag adagolását befejez- 25 tűk, akkor az így kapott szemcsetömeget még tovább keverjük és szárításnak vetjük alá, hogy szabadon szétterjedő szemcsés terméket kapjunk. A szárítást célszerűen végezhetjük felhevített inert gázzal, így melegített levegővel, amit a kevert tö- 30 megbe vezetünk. Ha kártevőirtószerként biológiai anyagot használunk, akkor általában a szárítási hőmérsékletet vagy a felhevített gáz hőmérsékletét alacsonyan kell tartani. Általában kielégítően alkalmazhatunk 38-71 °C, előnyösebben 43-60 °C '35 levegőhőmérsékletet. A szemcsetömeget általában nem kell tökéletesen megszárítani, és legtöbbször kielégítő terméket kaphatunk, ha a nedvességtartalmát legfeljebb 10%-ra, előnyösen legfeljebb 8%ra csökkentjük. Némi nedvesség visszatartása - 40 amint azt már említettük - kívánatos lehet. A szárítás időtartama a sajátos körülményektől függően változhat és 15 perc - 3 óra között lehet, például 1 óra. A szárítást megkönnyíthetjük, illetve végezhet- 45 jük alacsonyabb hőmérsékleten, például körülbelül szobahőmérsékleten, ha a szemcsetömeghez adunk egy nedvszívó anyagot lényeges, például 50-150 tömeg% mennyiségben a granulált termék tömegére számítva. Ez az anyag a termék hígítójául is 50 szolgálhat. Ilyen célra alkalmas anyag a nem viasztartalmú kukoricacsutka, bár ez az anyag viasz nélkül maganyagként nem felel meg. Á szárítás alatt képződött halmazokat például kézzel összemorzsoljuk. 55 A termék szemcsenagysága tág határok között változhat, például 0,5-5 mm. Ha tipikus, kereskedelmi viaszszemcse-formákat alkalmazunk, akkor a végtermékben a részecskék szemcsenagysága tipikusan kb. 0,5-4 mm, előnyösen 1-2 mm között gQ változik. Ha alapanyagként viasszal bevont magokat használunk, akkor a végtermék nagysága tipikusan 1-5 mm, főképpen 2-4 mm. \z így kapott terméket ezután kívánt esetben összekeverhetjük és bevonhatjuk kismennyiségü, a e_ granulátumra számítva például 0,1-4,0 tömeg%, 5
