192195. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet építmények alapozásához
1 192 195 2 A találmány tárgya szerkezet építmények alapozásához, főleg csekély szintszámú épületek, pl. lakóházak vagy ipari és egyéb mérnöki létesítmények alapjaihoz, amely teherbíró altalajon elterített aljzatbetont és arra fölépített egy vagy több teherhordó szerkezetet tartalmaz. Az építési gyakorlatban elterjedten alkalmazzák a síkalapozást. Ennek lényege, hogy az épület, illetve építmény terheit tömör tégla, beton vagy vasbeton alapok továbbítják a teherbíró altalajra. Ezen síkalapok szerkezeti felépítését és elkészítési módját részletesen ismerteti Dr. Rózsa László „Az alapozás kézikönyve” (Bp. Műszaki Könyvkiadó 1977.) és dr. Széchy Károly - dr. Varga László „Alapozás” I. kötetében (Bp. Műszaki Könyvkiadó 1971.). Ezen hagyományos módszerekkel készített, főleg vasbeton szerkezeteknél az alaptestek zsaluzatát deszkából vagy fémtáblákból állítják össze. Másik megoldásnál az épület teljes alapterülete mentén alakítanak ki vasbeton lemezt. Ezen síkalapok közös hátránya a helyszíni munka és anyagigényesség, mivel a felhasznált betonmennyiségen túl aránylag sok acélbetétre és zsaluzási munkára van szükség. A monolit technológiával készülő épületalapozások fejlett formái találhatók meg a 161 461 és a 163 587 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásokban. A leírások szerint a dobozalapok kialakítására sajátságos alagútzsaluzási módszerre van szükség. Azonban az igy készült alapok előállítása továbbra is sok helyszíni munkát - főleg zsaluzási és kizsaluzási tevékenységet - kíván, és a zsaluzatok közé öntött beton kötési ideje nem teszi lehetővé az építkezés azonnali folytatását, emellett a drága, bonyolult fémtáblás zsaluszerkezet gondos szerelést és karbantartást igényel. Történtek kezdeményezések arra nézve is, hogy előregyártott vasbeton elemekből síkalapozásokat állítsanak elő. Ilyenre található példa a 163 372 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban. Az alaptest kialakított talpelemekből és a talpelemek fecskefarok eresztékébe alakzáró éknyúlványokkal kapcsolódó kehelyszerű tömbelemekből van fölépítve. További lehetőséget mutat előregyártott vasbeton térelemek alkalmazására a 169 954 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás. A szerkezet egy vagy több térelemet tartalmaz, amelyek fölül nyitott teknőelemek vagy dobozelemek, a térelemeket monolit vasbeton gerendavázak rögzítik egymáshoz, a doboz- vagy teknőelemek fölső szintje pedig a további szerelés fogadószintjeként van kialakítva. Komplex épületalapozást ismertet a 179 691 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás, amelynek lényege, hogy az alaprajzi hálózati pontok alatt vasbeton T- vagy kereszt alakú, előregyártott csomóponti térelemek helyezkednek el, amelyek szárnyfalainak folytatásába összekötő és/vagy kiegészítő elemek vannak beiktatva, az elemek együttese pedig a szerelő beton fölött elhelyezkedő és függőleges síkokkal megosztott kazetták sorozatát alkotja. Az ismert szerkezetek ugyan alkalmasak az alapozás készítésének meggyorsítására, de továbbra is sok anyagot, főleg betont tartalmaznak, viszonylag nagy méretű, súlyos elemekből vannak, amelyek helyszínre szállítása és beépítése nehézkes, komoly felkészültséget kíván. Elsősorban többszintű, pl. házgyári épületek alapozására szolgálnak, emiatt az alapozási sáv rugalmas változtatására nincs mód. A találmány célja olyan szerkezet létrehozása, amely alkalmas épületek, építmények egyszerű és anyagtakarékos alapozására, a helyszínen gyorsan, kevés élőmunka felhasználásával tetszőleges alaprajzi és mélységi kialakításban megépíthető. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy az ismert tömb- és sávalapozás gyorsan, egyszerűen és gazdaságosan alakítható ki egymáson máglyaszerűen keresztbe rakott, előregyártott vasbeton rudakból, ún. máglyalemezekből. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti szerkezet építmények alapozásához, főleg csekély szintszámú épületek, pl. lakóházak vagy ipari és egyéb mérnöki létesítmények alapjaihoz - amely teherbíró altalajon elterített aljzatbetont és arra fölépített egy vagy több teherhordó szerkezetet tartalmaz - oly módon van kialakítva, hogy az aljzatbetonon legalább két máglyaelem van, az aljzatbetonon lévő máglyaelemeken keresztirányban egy vagy több rétegben további máglyaelemek helyezkednek el, a máglyaelemek legfölső rétegét pedig adott esetben teherelosztó tartó, pl. lemez vagy gerendarács zárja le. A találmány szerinti szerkezet további ismérve lehet, hogy az egymás fölötti rétegek máglyaelemei az alattuk lévő máglyaelemekkel merőlegesen vagy ferdén, pl. legyezőszerűen vannak összeépítve. A találmány célszerű kiviteli alakjánál a máglyaelemek találkozási keresztmetszeteiben valamennyi máglyaelem egymáshoz illeszkedő csőhüvelyt tartalmaz, a csőhüvelyekbe valamennyi máglyaelemen áthaladó rögzítő idom, pl. betonacél tüske vagy menetes orsó van befűzve, a csőhüvelyek és a rögzítő idom közti tér pedig utószilárduló anyaggal, előnyösen cementhabarccsal van kitöltve, a máglyaelemek találkozási keresztmetszetei között pedig fektető habarcs van. Egy másik kiviteli alak esetén a máglyaelemek találkozási felületeinél az egyik máglyaelemben a másik máglyaelemet befogadó fészek van, a máglyaelemek pedig fektető habarcs segítségével vannak egymáshoz rögzítve, vagy a máglyelemek ragasztó réteg, célszerűen műgyanta habarcs útján vannak egymáshoz erősítve. Bármely kiviteli alaknál a máglyaelemek előregyártott beton, vasbeton vagy feszített vasbeton gerendák, a máglyaelemek közötti belső tér pedig szemcsés anyaggal, pl. földdel vagy homokos kaviccsal van kitöltve. A találmány szerinti építmények alapozására szolgáló szerkezet számos előnnyel rendelkezik. Ezek közül a leglényegesebb, hogy a fajlagos beépítendő betonanyag jóval kisebb, mint az ismert megoldásoknál, azoknak csupán mintegy 25-30%-a. Kedvező, hogy az alapozás kialakítása szerelő jelleggel történhet, az előregyártott máglyaelemek alkalmazása a szerkezet összeállítását gyorssá és az időjárási tényezőktől nagymértékben függetlenné teszi. Máglyaelemeknek felhasználhatók más célra 5 10 '5 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
