192190. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ömlesztett anyagok tárolására
1 192 190 2 A találmány eljárás és berendezés termékek, főleg mezőgazdasági termények klimatikus változásoktól védett tárolására. A mezőgazdasági szemestermények készletezésének leggyakoribb módja a 11-16% közötti egyensúlyi nedvességtartalom melletti tárolás, amelyhez a terményt elő kell szárítani és az előszárítással elért egyensúlyi nedvességtartalmi állapotot fenn kell tartani. Ezen egyensúlyi állapot fenntartásának sikere a klimatikus viszonyok függvénye. A külső hőmérséklet ingadozásának hatására a tárolt termények, pl. gabonafélék rossz hővezetése következtében a tárolóban helyi hőmérséklet különbségek keletkeznek. A hőmérséklet különbségek a gabonában meglévő nedvesség különböző eloszlásával járnak együtt, ami a tárolt anyag egyes rétegeiben a nedvességtartalom emelkedéséhez, szélső esetben a nedvesség kicsapódásához és ezzel a tárolt anyag romlásához vezet. E káros folyamat elkerülése érdekében a tárolókat szellőztetni és/vagy hőszigetelni kell. Ahhoz, hogy a tárolókat szellőztetni lehessen, valamilyen, többnyire költséges szellőztetési rendszert kell a tárolókba beépíteni. A horizontális tárolók szellőztetését általában ún. szellőztető padozat és szellőztető zsaluzat beépítésével oldják meg. A fém silókban a termény szellőztetésére nagyteljesítményű ventillátorokat használnak. Ezen megoldások fajlagos költségeinek csökkentésére az egyre nagyobb tárolók építésének lehetősége kínálkozik, ugyanakkor a tárolt anyagok hőtehetetlenségének kiegyenlítése a tömegnövekedéssel arányosan egyre nehezebb feladatot és növekvő kockázatot jelent. A szellőztetési kényszer az inert gázban való tárolást és ezzel a tárolt anyag fokozott megóvását kizárja. A kisgazdaságok terménytárolási igényeinek kielégítésére szolgáló megoldást ismertet a 3 727 656 sz. USA szabadalmi leírás, melynek tárgya: magtároló. E magtárolóra jellemző, hogy alaplapja és rugalmas és vízhatlan, lemezanyagú fala vagy falai vannak, attól függően, hogy a tároló kúp vagy gúla alakú és fala vagy falai a tárolandó anyag természetes rézsűszögével az alappal szöget zár be, felfelé és befelé keskenyednek. A magtartó falát alkotó rugalmas műanyag lap a tárolt anyagra fekszik föl, külön alátámasztása nincs. A környezeti hatásoktól való védelem céljából a magtároló tetején lévő töltőnyílás lezárását követően a magtárolót földdel borítják be. A megoldás hátránya, hogy a magtároló fala a szigetelésként rajta lévő földdel együtt a tárolt terményre nehezedik. Azt esetenként nem kívánatos módon deformálja, tömöríti és az érintkezési helyeken hőhidak keletkeznek. Ez a terhelés a tároló befogadóképességének növelésével tovább növekszik. Ennek következtében a földterhelés még megengedhető nagysága a magtáíoló magfajtánkénti eltérő méreteit határolja s így csak a háztáji kisgazdaságok termelvényeinek átmeneti tárolását teszi lehetővé. A 2 445 724 sz. NSZK nyilvánosságra hozatali iratból megismerhető gumisiló lényege, hogy a tárolt anyagtól származó oldalirányú terhelést egy fémből készült, merevítő szerkezettel megtámasztott palánk veszi fel. A flexibilis héjszerkezet egyrétegű és gumiból vagy szintetikus kaucsukból készül. A héjszerkezet nem önhordó, betáplálásakor ventillátor által létrehozott túlnyomás tartja fenn. A betárolás után a túlnyomás megszűntével a nem önhordó héjszerkezet a tárolt anyagra támaszkodik. Ez az állapot a kitárolást megnehezíti s az anyag egy részének kitárolása csak a tároló ismételt felfúvatását követően lehetséges. Ily módon mind a betárolás, mind a kitárolás tetemes energia felhasználással jár. Ez a berendezés csak olyan anyagok tárolására alkalmas, melyek a hőmérséklet ingadozására és a tároló légtere relatív nedvességtartalmának változására nem érzékenyek, mint pl. a műanyag granulátum vagy a poros/szemcsés szervetlen anyagok, de nem alkalmas nedves vagy szárított mezőgazdasági termények - búza, kukorica stb. - tárolására. Ugyanis az egyrétegű héjalás mentén, kellő szigetelőképesség hiányában olyan mértékű, nem kívánatos nedvesség kicsapódás lép fel, ami a tárolt termék felső, 40-50 cm vastag rétegének romlását eredményezi. Az ilyen termékek elengedhetetlenül időnkénti átszellőztetése nem megoldott a szóban forgó ismert megoldásban sem. A találmány célja olyan tároló létrehozása, amely a meglévő tárolókkal szemben alacsony beruházási és járulékos költség igényű, egyszerű eszközökkel gyorsan összeszerelhető, a környezeti hatásoktól, különösen a légköri viszonyoktól független és védett tárolást tesz lehetővé. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a környezeti hatásoktól, különösen a külső légköri hatásoktól való védelem és a tárolás alatti anyagromlás meggátlása a leghatékonyabban hőszigetelt, alátámasztott membrán héjalás, valamint a tárolótér hermetikus lezárását és ezzel a tárolótér inert gázzal való eláraszthatóságát is lehetővé tevő megoldások együttes alkalmazásával érhető el, amikor is az elárasztás a tárolni kívánt anyag egyidejű átszellőztetésével megy végbe. A kitűzött célnak megfelelően a találmány egyrészt eljárás termékek, főleg mezőgazdasági termények tárolására, másrészt berendezés az eljárás foganatosítására. Az eljárás során a betárolt termék tárolóterét szükség szerint inert gázzal, pl. C02-vel is a tárolt termék egyidejű átszellőztetésével elárasztjuk, a tárolóteret hermetikusan lezárjuk és előnyösen többrétegű, rétegei között hőszigetelő anyagot tartalmazó flexibilis héjalás alatt az időjárási tényezőktől védve tartjuk. A találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas berendezés üreges tartót és nem légáteresztő, előnyösen flexibilis és többrétegű héjalást tartalmaz. A héjalás alapkörük mentén két egymásra illeszkedő csonkakúp palást, amelynek a légtérrel érintkező felső palástja előnyösen többrétegű és a rétegek közé hőszigetelő anyag van beiktatva. Az alsó palást célszerűen termett talaj felszínéből kimunkált mélyedésébe vagy töltésébe van beágyazva. Az üreges tartó fogadógaratként szolgáló felső nyílással és a felső nyílás hermetikus záróelemmel 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
