192188. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként helyettesített vinilcsoporttal szubsztituált ciklopropánkarbonsav-észter-származékot tartalmazó inszekticid készítmény és eljárás helyettesített vinilcsoporttal szubsztituált ciklopropánkarbonsav-észter származékok előállítására

1 192 188 2 ló rovarok, így legyek, moszkitók és svábbogarak irtására is. Egy vagy több (I) általános képletű vegyület fel­­használásával inszekticid készítmények állíthatók elő. Az (I) általános képletű vegyületek nem erősí­tik szinergetikusan egymás hatását. Az inszekticid készítmények az (I) általános kép­letű vegyületeken kívül aktívátort is tartalmazhat­nak. E készítmények a legkülönfélébb formákban, így porok, granulátumok, szuszpenziók, emulziók, oldatok, aeroszolt képző oldatok, éghető csíkok és rovarcsapdák, illetve csalogató készítmények alak­jában vagy egyéb, ezeknél a vegyületeknél szokáso­san használt formákban kerülhetnek alkalmazásra. A hatóanyagon kívül a készítmények általában hordozó és/vagy nemionos felületaktív anyagot is tartalmaznak, amely egyebek között biztosítja az alkotó összetevők egyenletes szétoszlását az elegy­­ben. Az alkalmazott vivőanyag lehet folyadék, így például víz, lehet poralakú szilárd anyag, így példá­ul talkum, agyagásványok, szilikátok, kovaföld, vagy éghető szilárd anyag, mint például a tabu-por (vagy pirétrum extrakciós seprő). A találmány szerinti készítmények inszekticid hatásának növelésére rendszerint az l-(2,5,8-trí­oxa-dodecil-2-propil-4,5-metilén-dioxi)-benzolt (vagy másnéven piperonil-butoxidot alkalmazzák. A találmány szerinti rovarölőszerekben előnyö­sen a hatóanyagtartalom 0,01% és 80 tömeg % kö­zötti, a piperonil-butoxid mennyisége 1-5 tömeg % lehet. A találmány szerinti rovarölő készítmények egyik előnyös alkalmazási módja szerint épületek­ben és helyiségekben riasztószer készítmények alakjában alkalmazzuk e vegyületeket. A találmány szerinti inszekticid készítmények hordozóként előnyösen éghető fóliatekercset vagy egy éghetetlen szálas hordozóanyagot tartalmaz­hatnak. Az utóbbi esetben a hatóanyaggal történt impregnálással nyert riasztószert valamilyen hőt leadó készülékbe, például egy elektromos moszki­­tóölő készülékbe helyezzük. Amennyiben inszekticid fóliát használunk, az inert hordozó állhat például pirétrum extrakciós seprőjéből, tabu-porból (Machilus Thunbergii), él­­porított pirétrumszárból, cédruslevél porából, fa­porból (így például fenyőfűrészporból) keményítő­ből és kókuszdióhéj porából. A hatóanyagtartalom ez esetben például 0,25-1 tömeg % lehet. Ha éghetetlen szálas hordozóanyagot haszná­lunk, akkor a hatóanyag a készítmény 0,01-80 tö­meg %-át teheti ki. Az épületekben használható találmány szerinti készítményeket porlasztható olajos forma alakjá­ban is előállithatjuk, és a hatóanyagtartalmú olajat azután egy lámpabéllel felitatva elégethetjük. A hatóanyag koncentrációja az olajban célszerű­en 0,01 és 80 tömeg % között lehet. A találmány szerinti készítmények a standard letális hatáson túlmenően riasztó hatással is rendel­keznek. A készítmények formája lehet por, granulátum, szuszpenzió, emulzió és oldat. Inszekticid szerként alkalmazva a találmány sze­rinti vegyületeket a célszerű szerforma az 1-80 tö­meg % hatóanyagot tartalmazó nedvesíthető por, illetve az 1-500 g/liter hatóanyagot tartalmazó fo­lyadék. Mind a két készítményt előnyösen levélper­metezésre használjuk fel. A poralakú készítménye­ket a levélzetre ebben az alakban is felhordhatjuk ; ez esetben a hatóanyagtartalom 0,01 és 10 tömeg% között van. ^ A fentiek értelmében az (I) általános képletű vegyületek felhasználhatók olyan inszekticid ké­szítmények előállítására, amelyek hatóanyagként legalább egy ilyen vegyületet tartalmaznak. Az említett készítmények sokféleképpen alkal­mazhatók; így fürösztés útján, aeroszolos spray­­készítmények alakjában vagy az úgynevezett „leön­­téses” módszer, mely szerint a hatóanyagot tartal­mazó készítményt az állat testének egy kis részére öntjük csak rá azzal a céllal, hogy az ezután az állat egész testére kifejtse hatását. A vegyületeket az állatok eleségébe is bejuttat­hatjuk tápszerkeverékkel kombinálva. A tápszer­keverék összetétele állatfajok szerint különböző le­het. Tartalmazhat gabonaféléket, cukorféleségeket, szemes terményeket, magvakat, szója-, földimo­gyoró- és napraforgópogácsát, állati eredetű liszte­ket, például hallisztet, ásványi sókat, szintetikus úton előállított aminosavakat, vitaminokat és anti­­oxidánsokat. Az alább következő példák a találmány tárgyát illusztrálják, anélkül azonban, hogy korlátoznák annak oltalmi körét. 1. példa ÍR,transz 3-f AE-2-metoxi-2- ( metoxi-karbonil ) --etenil]-2,2-dimetil-ciklopropánkarbonsav- (S)-fa­­-ciano-3-fenoxi-benzil]-észter előállítása A lépés ÍR,transz 3-[AE-2-metoxi-2-(metoxí-karbonil)­­-etenil]-2,2-dimetil-ciklopropánkarbonsav előállí­tása (ÍR,transz, AE,R, = CH3,R2 = H,R3 = CH3) Ax lépés ÍR,transz 3-[AE- és AZ-2-metoxi-2-(metoxi­­-karbonil)-etenil]-2,2-dimetil-ciklopropánkarbon­­sav-terc-butil-észter előállítása (ÍR,transz, AE és AZ, Rí = CH3, R2 = terc­­-butil, R3 = CH3, X = 0) 8,5 g metil-l-metoxi-acetát-0,0-dimetil-foszfonát 80 cm3 tetrahidrofuránnal készült oldatához - 60 °C-on, 21 cm3 20 tömeg %-os ciklohexános bu­­til-lítium-oldatot adunk, s az elegyet 10 percen ke­resztül ugyancsak - 60 °C-on keverjük. 7,92 g 1R,transz 3-formil-2,2-dimetil-ciklopropánkarbon­­sav-terc-butil-észter 25 cm3 tetrahidrofuránnal ké­szített oldatát adjuk az előbbi elegyhez, majd a keverést 5 órán keresztül folytatjuk, - 60 °C hő­mérsékleten. A reakcióelegyet ezután vízbe öntjük, összerázzuk és dietil-éterrel extraháljuk; a szerves fázist dekantálással elkülönítjük és csökkentett nyomáson az oldószert elpárologtatva szárazra pá­roljuk. A bepárlási maradékot szilikagélen kroma­­tografálva, 9/1 térfogatarányú hexán/etil-acetát eleggyel eluálva 1,23 gAZ konfigurációjú észtert és 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom