192163. lajstromszámú szabadalom • Eljárás állatok, különösen szarvasmarhák gépi fejésére és készülék az eljárás foganatosítására
1 192 163 2 nét kapcsolva. Amennyiben össze van kapcsolva, akkor a 22 fojtószelepen át nagyobb mennyiségű levegőt kell leszívni és feltölteni. A pulzátor normál üzemű. Amennyiben le van választva a kiegészítő 21 munkakamra, úgy a pulzátorok munkakamráinak a feltöltése gyorsabban megy, a pulzátor gyorsabban működik. A 6. ábrán fáziséi tolásos, váltakozóütemű membrános pulzátor segítségével ismertetjük a kapcsolást. Az 1 ütemadótó] jövő 14 vezeték - hasonlóan, mint az 5. ábrán - a 15 vezérlőszeleppel teremti meg az összeköttetést, amely a 23 pulzátorral van összekapcsolva. Mivel a 23 pulzátor fáziseltolódása miatt a szívó fázis hosszabb, mint a nyomófázis, így a magasabb frekvencia pozitív hatással van a csecsgumi mozgatására. A csecsgumi nyitott állapotában vibrációt végez. Leszívja a tejet és a vibrálást végző csecsgumi masszírozó hatása miatt a csecs ingerelve van a tej leadására. Ezt a fázist követi a normál fejés fázisa. A pulzátor üzemének magyarázatára nem kell kitérnünk, mivel a frekvenciaváltozáson kívül a felépítésében és üzemében semmilyen eltérés sem mutatkozik. Éppen az az előnyös, hogy csekély ráfordítással valamennyi pneumatikus pulzátor felhasználható az új stimulációs eljáráshoz. A 7. ábrán a 15 vezérlőszelep szabadon mozgatható 25 dugattyúval ellátott 24 henger útján van helyettesítve. A 14 verzérlővezetékben uralkodó nyomás függvényében a 25 dugattyú felemelkedik, vagy pedig lesüllyed, úgyhogy vagy kiegészítő 26 munkakamra alakul ki, vagy pedig ezt a 27 szelepülésen át a 20 vagy 23 pulzátor munkakamrájától elválasztjuk. Ha zavar lépne fel az 1 ütemadóban, vagy pedig ezt nem csatlakoztatják, úgy a pulzátor magasabb frekvenciával üzemel, mivel ekkor a 18 vezérlőkamrában állandóan atmoszférikus nyomás uralkodik és a kiegészítő 19 munkakamra állandóan le van választva a pulzátorról. Ezt a Zavart a 8. ábra szerint lehet megelőzni, miszerint az 1 ütemadóban nyomásviszonyokat, illetve a vezérlési időket megfordítjuk. A 28 vezérlőszelep úgy van kiképezve, hogy 29 szelepének az elrendezés Szerint nem zárt állapotában, vagy pedig zavar esetén a 18 vezérlőkamrában található levegő a 29 szelepet nyitva tartja és pulzátor normálisan üzemel. A 9. ábra a vezérlőszelep elektromos elővezérlésével kialakított változatot ismerteti. Ha például az ütemadó elektromosan van üzemeltetve, akkor a kimeneti jellel 30 elektromágnes üzfcmbe hozható, úgyhogy ez a 31 szelepet kinyitja, vagy pedig elzárja. Ilyenkor a pulzátor lasabban, vagy gyorsabban üzemel, attól függően, hogy a kiegészítő 19 munkakamra a pulzátorral össze van-e kapcsolva, vagy el van-e választva. E megoldás előnye, hogy a különböző frekvenciákhoz az átkapcsolási ciklus egyszerűbben változtatható meg, mint a pneumatikus ütemadóknál. Az ismertetett változatokon kívül további megvalósítási lehetőségek adottak. Például a 7. ábrán a vezérlőszelep azáltal juthatna változtatható kiegészítő munkamembránhoz, hogy a 25 dugattyút lekorlátozzuk a Iöketében, orsó útján. Ezáltal a pulzátor ütemszámát fokozatmentesen lehet beállítani. A szokásos kivitelű vezérlöszelepnél is nagyobb átmérőjű kiszorítócsavar útján a kiegészítő munkakamrák tere fokozatmentesen és pulzusfrekvencia ennek megfelelően megváltoztatható. További változatot képez az ütemadó elektromos úton történő kialakítása, úgyhogy ezt is el lehet látni beállítható ütemsorrenddel. Pneumatikusan is megvalósíthatóak más ütemidők. Az alábbi megoldásváltozatok közel azonos maradó térfogatnál lehetővé teszik az ütemszámnövelést, ami következtében a pulzátomál a vákuumból a saját felhasználást csökkenteni lehet. Amint a 10. ábrából látható, a 21 munkakamrára - itt egyszerűség kedvéért egyenütemű 20 pulzátorként van ábrázolva - a 31 vezérlőcsatornán át 32 kapcsolószelep van csatlakoztatva, amelynek a 6 ütemadóval vezérelt 33 membránja a 35 kamrában kisebb keresztmetszetű 34 fojtószelepet nagyobb keresztmetszetű második 36 fojtószeleppel szemben mozgat el a kapcsolótartományon belül, ahol a második 36 fojtószelep a 31 vezérlőcsatornába van bekapcsolva. Ha tehát 34 fojtószelep az ábrázolt helyzetben van, akkor csak a 34 fojtószelep van a 31 vezérlőcsatornába bekapcsolva. A pulzátor gyorsan üzemel. Amennyiben a 33 membránt a vezérlőközegnél 1 ütemadó segítségével történő átirányításával, rugóval és nyomáskülönbséggel a pulzátor irányába elmozgatjuk, akkor a kisebb keresztmetszetű 34 fojtószelep hatást fejt ki a nagyobb keresztmetszetű 36 fojtószelepre. A két fojtószelepnek a soros kapcsolása megnöveli az átmeneti ellenállást. A pulzátor lassabban üzemel. A 35 kamrának nincsen kapcsolófunkciója, csak szerkezetileg van jelen. A 11. ábra egy lehetőséget ismertet, miszerint a kapcsolóerőt úgy lehet megnövelni, hogy a 37 membrán 38 rúdon át a kapcsolóerőt átadja a 33 membránnak. A 12. ábra azt a változatot ismerteti, hogy hogyan lehet a kisebb 34 fojtószelepet (10. ábra) a nagyobb 36 fojtószelepben elrendezett 39 tű segítéségével helyettesíteni. Ennél a megoldásnál a 39 tű a 36 fojtószelepben 40 toldattal van folyamatosan megvezetve. Ha a 39 tű vastagabbra kialakított része bejut a 36 fojtószelepbe, akkor ez a kisebb 34 fojtószelep átmenetének felel meg. A 13. ábra leegyszerűsítve ismerteti a 39 tűt, úgyhogy a 40 toldat elmaradt. A 14. ábra mint a fojtószelepes kapcsolás működtetését ismerteti a 41 elektromágnessel ellátott kapcsolót. A 15. ábra valamelyest megváltoztatott elvre épül. Itt a 42 szeleptányér a 43, vagy 44 szelepülések tömítésével, vagy a 45 vagy a 46 fojtószelepet kapcsolja a 47 vagy a 48 csatorna szabaddá tétele útján be, amelyek a 31 csatornával vannak összekapcsolva (10. ábra). A 45, 46 fojtószelepeknek különböző a keresztmetszetük, úgyhogy két különböző pulzusszám hozható létre. Az 1. ábrán ismertetett diagram a legegyszerűbb alternáló stimulációra épül. Ebben az esetben az ütemadóval például 5 mp-ként a pneumatikus, vagy pedig az elektromos kapcsolószelepet úgy ve-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
