192155. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként N-(fenil- szulfonil)- n' pirimidinil- és triazinil karbamid származékokat tartalmazó herbicid készítmények és eljárás N-(fenil-szulfonil)-N'-pirimidinil és -triazinil-karbamid-származékok előállítására
1 192 155 2 Hatás Alkalmazott mennyiség kg hatóanyag/ha 1.1 számú hatóanyag kísérleti növény 0,125 0,06 Chenopodium Sp. 2 2 Ipomoea 2 3 Sinapis 2 2 Galium aparine 2 2 Viola tricolor 2 2 13. példa Kikelés utáni herbicid hatás vizsgálata (kontakt hatás) Kikelés után 4-6 leveles állapotban lévő, egyszikű és kétszikű gyomnövényeket és haszonnövényeket 0,5 kg hatóanyag/ha dózisnak megfelelő hatóanyag-diszperzióval permeteztünk be, majd 24-26'C hőmérsékleten és 45-60% relatív levegőnedvességtartalom mellett tartottuk azokat. A kezelést követő 15. napon a kísérletet kiértékeltük, és a kikelés előtti kísérletnél alkalmazott skála szerint határoztuk meg. Kikelés utáni hatás: Alkalmazott mennyiség: 0,5 kg hatóanyag/ha Hatóanyag Aveszáma na Setaria Lolium Solanum Sinapis Stellaria Phaseolus l.l 4 4 3 2 2 2 3 1.14 7 7 4 3 2 2 3 1.22 9 7 7 5 2 3 3 1.45* 6 5 5 4 2 3 5 * = 4 kg hatóanyag/hektár. 14. példa A szelektivitás meghatározása kikelés utáni kezelés esetén A 12. példában leírtak szerint eljárva, nagyobb számú növényt és különböző hatóanyag-dózist alkalmaztunk. A kiértékelést all. példában megadott skála szerint végeztük. Kikelés utáni hatás: Hatás dózis kg hatóanyag/ha 1.1 számú hatóanyag 0,250 0,125 növény: búza 9 9 kukorica 7 9 száraz rizs 8 8 Cyperus escul. 3 4 Abutilon 3 4 Xanthium sp. 3 4 Chenopodium sp. 2 2 Sinapis 3 3 Galium aparine 3 4 Viola tricolor 2 3 Kísérleteket végeztünk az 1.1 és 1.110 valamint a 44 210. sz. európai szabadalmi leírás szerinti N-[2-(3-klór-l-propen-l-il)-fenil-szulfonil]-N'-(4- -metoxi-6-metil-l,3,5-triazin-2-il)-karbamid (A vegyület) hatásának összehasonlítására. A hatóanyagokból az alábbi összetételű készítményeket készítettük: hatóanyag 25 t%, nátrium-ligninszulfonát 5 t%, nátrium-laurilszulfát 3 t%, nagydiszperzitású kovasav 5 t%, kaolin 62 t %. A készítményeket vízben diszpergáltuk és hígítottuk. A következő vizsgálati módszereket alkalmaztuk: a) Kikelés előtti hatás: Melegházban kukorica, búza és gyomnövények (alopecurus, cyperus, rottboellia, abutilon, xanthium, chenopodium, ipomoea, sinapis, galium, viola) magvait 15-15 cm átmérőjű cserepekbe vetettük. Közvetlenül vetés után a talaj felületét a vizsgálandó hatóanyagokat tartalmazó vizes diszperziókkal kezeltük, 500, 125, 30 és 8 g vizsgált vegyület/ha mennyiséget alkalmazva. A cserepeket ezután melegházban 50-70% relatív légnedvesség mellett éjszaka 15 °C, nappal 22 °C hőmérsékleten tartottuk. A vizsgálatot 3 hét múlva értékeltük ki és a hatást a már közölt skála alapján kiértékeltük. b) Kikelés utáni hatás: Kikelés utáni 4-6 leveles állapotban lévő kukorica, búza, rizs és gyomnövények (cyperus, abutilon, xanthium, chenopodium, sinapis, galium, viola) palántákat lepermeteztük a vizsgált vegyületeket tartalmazó vizes diszperziókkal, 500, 125, és 30 g/ ha vizsgált vegyületet alkalmazva. A relatív légnedvességet ezután 45-60% értéken tartottuk, éjszaka 15 °C-os, nappal 22 °C-os hőmérsékletet alkalmazva. Az eredményeket a kezelés után 15 nappal értékeltük ki. A kapott eredményeket a következő táblázatban foglaltuk össze. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 13
