192154. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gépjárművek fémszerkezetének galvanikus korrózióvédelmére
I 192 154 2 beiktatva, melynek hossza szükség szerint 5-30 cm között változik. A 8 vezeték egyik végére 10 kábelsaru van rögzítve, amely a gépjármű fémszerkezetéhez példaképpen 11 lemezcsavarral van hozzáerősítve. Amennyiben az oldható kötés nem szükséges, a kötés megoldható szegecseléssel, pl. pop-szegecscsel is. A 8 vezeték másik végére lapos 9 csúszósaru van felerősítve, amely az 1 anódból kinyúló 6 lemeznyúlványra van ráhúzva. Az anód a fémszerkezeten bárhol (célszerűen a korróziós gócok környezetében) elhelyezhető, az anódhoz csatlakozó vezeték vége azonban a rögzítéshez szükséges furat miatt csak olyan helyen, ahol nem rontja a gépjármű külső megjelenését. Például magát az anódot tehetjük egy sárvédőlemez belső oldalára, de a vezeték másik végét már nem. Azt el kell vezetni egy olyan lemezre, amit esztétikai rombolás nélkül megfúrhatunk. Hosszabban elvezetett vezetéket célszerű több helyen ragasztással rögzíteni. Amennyiben pop-szegecset alkalmazunk, célszerű a szegecs nyílását az anód felragasztásához használt műgyantával betömni, hogy a korrozív anyagok ne hatolhassanak be rajta. Az anód alakja a találmány szerint bármilyen lehet, függetlenül a rajzon ábrázolt hengeres és négyszögletes kiviteli példáktól. Hengeres kialakításnál készülhet hidegsajtolással vagy megfelelő átmérőjű rúdanyag darabolásával, míg a négyszögletes vagy speciális formájú anódok előnyösen öntéssel vagy hidegsajtolással készülhetnek. Az anódok anyagaként elsősorban olyan fémek jöhetnek számításba, melyek normálpotenciálja kisebb, mint a gépjármű fémszerkezetének acélanyagáé. így elsősorban a cink, az alumínium és a magnézium, valamint ezek egymással való ötvözetei használhatók az anód kialakításánál. A vas normálpotenciálja - 0,44 V, a cinké - 0,76 V, az alumíniumé ~ 1,66 V, a magnéziumé - 2,37 V. A létrejövő galvánelem elméleti feszültsége tehát a cinkkel 0,32 V, az alumíniummal 1,22 V, a magnéziummal pedig 1,93 V. A 6 lemeznyúlvány, a 8 vezeték, a 9 csúszósaru és a 10 kábelsaru anyaga réz, előnyösen ónozott réz. A 11 lemezcsavar lehet rézből vagy a fémszerkezet anyagával azonos normálpotenciálú anyagból. A 2. ábrán egy üreg nélküli fémszerkezet (pl. karosszéria lemez) védelmét szolgáló 1 anód szerelési vázlata látható oldalnézetben. Az 1 anód a 3 védőbevonattal ellátott 2 fémszerkezethez 5 kötőanyaggal van rögzítve úgy, hogy a két fém egymástól villamosán el van szigetelve. A kötőanyag gyorsan kötő ragasztó, célszerűen műgyanta alapú ragasztó. A villamos szigetelést az 5 kötőanyagon kívül a 3 védőbevonat is biztositja. Az 1 anódba besüllyesztett, az anóddal fémesen éritkező, kihúzás ellen rögzített 6 lemeznyúlványra 9 csúszósaru van ráhúzva. A 9 csúszósaruhoz rögzített szigetelt 8 vezeték másik 10 kábelsaruhoz erősített vége 11 lemezcsavarral van a gépjármű 2 fémszerkezetéhez rögzítve. A csavarkötés egyben a villamosán vezető kapcsolatot is biztosítja a gépjármű 2 fémszerkezete és az 1 anód között. Tartós használat következtében az anód környezetében 12 szennyeződés rakódik le, amely nedvesség hatására elektrolitként viselkedik. A 3. ábrán látható anódkialakítás üreges szerkezeti elemek védelmét is képes biztosítani. Ennél az elrendezésnél az 1 anód 7 hengeres nyúlvánnyal van ellátva, amely a gépjármű 2 fémszerkezetének 4 üreges terébe benyúlik és az ott kialakuló elektrolittal közvetlenül érintkezik. A hengeres nyúlvány hossza 10-20 mm, átmérője pedig kisebb, mint a furat átmérője. Fémes érintkezése a hengeres nyúlványnak sem lehet a gépjármű fémszerkezetével, ezért nagyobb a furat. 14mm-es furatátmérő mellett a 7 hengeres nyúlvány átmérője például 10 mm. Az 1 anód ragasztásakor a 7 hengeres nyúlvány tövénél körben az üreges térbe betüremkedő ragasztó látja el a szigetelés feladatát. Az 1 anód 7 hengeres nyúlványa körül lerakódó 12 szennyeződés nedvesség hatására elektrolitot képez, így itt is galvánelem alakul ki. Arra ügyelni kell, hogy az anód és a szigetelt vezeték egy üregbe kerüljön, mert a galvánelem csak így jön létre. A találmány szerinti anódelrendezés kialakítása előtt fel kell térképezni az adott gépjárműtípusra jellemző korróziós gócokat, vagyis azokat a helyeket, ahol a korrózió általában először jelenik meg, és ahonnan kiindulva tönkreteszi a szerkezeti részeket. Meg kell vizsgálni továbbá, hogy az üreges terek védelméhez szükséges hengeres nyúlvánnyal rendelkező anódok elhelyezésének hol lehet megfelelő átmérőjű furatokat készíteni a karosszéria merevségének csökkenése nélkül. Az anódok elhelyezése előtt a ragasztóanyag jobb kötése érdekében meg kell tisztítani a védőbevonattal ellátott fémszerkezet felületét a szennyeződéstől, a védőbevonat eltávolítása azonban nem szükséges. Az anódok felragasztása után az anódok közelében furatot kell készíteni a villamos vezetést biztosító vezeték rögzítéséhez. A vezeték egyik végét az anódból kinyúló lemeznyúlványra húzzuk, másik végét pedig lemezcsavarral vagy pop-szegeccsel rögzítjük. A korrózióvédelmet egy ideig a fémszerkezei felületvédelme biztosítja. Ez addig tart, amíg a felületvédelem (fényezés, alvázvédelem) sértetlen. Ez alatt az idő alatt az anódokkal kialakított galvanikus védelem nem lép működésbe. A fémszerkezet védőbevonatának megsérülése esetén rögtön hatásos lesz a galvanikus védelem is, azaz megindul az anódok korróziója. Az állandó korrózióvédelem érdekében az anódok állapotát rendszeresen ellenőrizni kell. Az erősen korrodált anódokat ki kell cserélni. Ehhez oldjuk az 1 anód és a szigetelt 8 vezeték közötti kapcsolatot, majd az új anódot a régi maradványai mellé ragasztva összekapcsoljuk a vezetékkel. Az anódokat viszonylag sűrűn kell elhelyezni a korróziós gócok környezetében, mert egy anód csak akkor lép működésbe, ha elektrolitba merül. Egy gépjárművön pedig a sár és a nedvesség egyegy viszonylag jól meghatározható helyen gyűlik fel és sokáig megmaradhat a karosszériakiképzés sajátosságai következtében, miközben a karosszéria többi része esetleg már teljesen száraz. A hatásos korrózióvédelemhez minden ilyen számbavehető helyen kell lenni egy-egy anódnak. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy személygépkocsin kb. negyven darabos nagyságrendben kell anódokat elhelyezni, típustól függően. így a fenéklemez hossz- és ke5 10 15 20 25 30 '35 40 45 50 55 60 65 3
