192150. lajstromszámú szabadalom • Azolil-keton vagy -alkohol-származékokat tartalmazó fungicid és növénynövekedés szabályozó készítmények valamint eljárás azolil-keton- és -alkohol-származékok előállítására
1 2 —2 mól alumínium-izopropilátot használunk. Az (I) általános képietű vegyíiletek elkülönítésénél a felesleges mennyiségű oldószert vákuumban ledesztilláljuk, majd a kapott alumíniumvegyületeket híg kénsawal vagy nátrium-hidroxiddal bontjuk meg. A további feldolgozást szokásos módon végezzük. A találmány szerinti hatóanyagokat tartalmazó készítmények a növények metabolizmusát befolyásolják, ezért növekedést szabályozó szerként alkalmazhatók. A növényj növekedést befolyásoló anyagok esetében azt tapasztalták, hogy egy adott hatóanyag többféle hatást fejthet ki a növényekre. A hatás függ az alkalmazás időpontjától, a növény fejlődésének stádiumától, a fölvitt hatóanyag mennyiségétől és az alkalmazás módjától. A növekedést szabályozó anyagoktól azt várjuk, hogy a kultúrnövényeket kívánt adott módon befolyásolja. A növényi növekedést szabályozó anyagok mérsékelhetik a növények vegetatív növekedését, egy ilyen gátló hatásnak a füvek esetében nagy gazdasági jelentősége van, mert ílymódon a parkokban, díszkertekben, sportlétesítményekben, utcák mentén, repülőtereken, gyümölcsösökben a fű nyírásának gyakorisága csökkenthető. A fa-szerű növényeknek és gyomoknak a gátlása az utcák mentén, csővezetékeknél, felüljárókban, általában olyan területeken, ahol a növények túlzott növekedése nem kívánatos, a növények növekedésének gátlása nagyjelentőségű. A gabona hosszanti növekedésének gátlása szintén fontos, ez esetben ugyanis a gabonaszár törése az aratás során csökkenthető vagy teljes mértékben elkerülhető. A növekedést szabályozó szereknek gabonánál való alkalmazása a szál megerősödését eredményezheti, ami a szár töredezését megakadályozza. A szár magasságának csökkentése, továbbá a szár erősödése lehetővé teszi, hogy nagyobb mennyiségű műtrágyát hordjunk föl a gabonaföldekre és ílymódon a hozamot növeljük anélkül, hogy a gabonaszár töredezne. A kultúrnövények vegetatív növekedését gátolva lehetőség nyílik arra, hogy a növényeket sűrűbben ültessük és ílyínódon az adott talaj-egységre számítva nagyobb terméshozamot érjünk el. A kisebb méretű növények előnye, hogy a tenyészet jobban, könnyebben ápolható és aratható. A növények vegetatív növekedésének gátlása azáltal is a terméshozam növekedéséhez vezet, hogy a tápanyagok és az asszimüáció nagyobb mértékben járulnak hozzá a virág és a gyümölcs képzéséhez, minthogy ezek nem a vegetatív növényi részek növekedésénél kerülnek hasznosításra. A növényi növekedést szabályozó anyagok alkalmazásával a vegetatív részek növekedése is elősegíthető, ez abban az esetben hasznos, ha a növények vegetatív részeit hasznosítják. A vegetatív növekedés serkentése a generatív növekedés serkentéséhez is vezet, minthogy több asszimilátum képződik és nagyobb gyümölcsök fejlődnek. A növényi anyagcserébe való beavatkozás sok esetben a terméshozam növekedését biztosítja anélkül, hogy a vegetatív növekedésben változás volna észlelhető. A növekedést befolyásoló anyagok alkalmazása a növények összetételét is befolyásolhatja, ami a termés minőségi javulását eredményezheti. így például növelhető a cukorrépa, cukornád, ananász, ciprusféleségek, cukor tartalma, továbbá a szója és a gabona proteintartalma. Lehetséges továbbá, hogy a növényi növekedést szabályozó szerek adagolásával csökkenthető a hasznos anyagok (mint például cukorrépában vagy cukornádban a cukor) bomlása a betakarítás után. Ezen túlmenően a szekunder növényi anyagok termelése és bomlása kedvezően befolyásolható. Példaként említjük erre a gumifák esetében a latex-folyás serkentését. A növényi növekedést szabályozó szerek alkalmazásával partenokarp gyümölcsök fejlődését is elősegíthetjük. Befolyásolni lehet továbbá a virágok nemét, a pollének sterilitását, aminek a hibrid vetőmag előállításánál nagy jelentősége van. A növényi növekedést szabályozó anyagok alkalmával a növények elágazottsága is befolyásolható a vezérág letörése révén az oldalágak kifejlődése serkenthető, aminek különösen a dísznövények nevelésénél van jelentősége. Előnyös, ha az oldalágak serkentését növekedésgátló hatással kötjük össze. De ezen túlmenően lehetőség van arra is, hogy az oldalágak fejlődését gátoljuk, ennek a hatásnak a dohány és a paradicsom nevelésénél van jelentősége. A növényi növekedést szabályozó anyagok hatására a lombozat fejlődését olymódon irányíthatjuk, hogy a növények egy kívánt időpontban leveleiket lehullassák. Egy ilyen lombtalanításnak például a gyapot mechanikus aratásánál van nagy szerepe, de egyéb kultúrnövényeknél is, mint például a szőlő, megkönnyítheti a szüretelést. A növények lombtalanítása előnyös lehet az esetben, ha az átültetés előtt a növények lélegzését csökkenteni akarjuk. A növényi növekedést szabályozó anyagok segítségével a gyümölcsök lehullása is befolyásolható, egyrészt megakadályozható egy idő előtti gyümölcs lehullás, vagy pedig elősegíthetjük gyümölcs vagy virág kívánt mértékben való lehullását. ílymódon a növényzet váltakozó hozamát is befolyásolhatjuk, e fogalom azt jelenti, hogy bizonyos gyümölcsféleségek endogén okok miatt évről-évre igen eltérő termést hoznak, ezen túlmenően lehetőség van arra is, hogy a növényi növekedést befolyásoló anyagok adagolásának segítségével a szüretelés időpontjában a gyümölcsök kötődési erejét csökkentsük, így a mechanikus gyümölcsleszedést elősegíthetjük, illetőleg a kézi leszedést megkönnyíthetjük. A növényi növekedést szabályozó ányagok alkalmazásával az érés meggyorsítható vagy lelassítható és így az aratás előtti vagy utáni időpontra ütemezhető be. Ennek különösen azért van nagy jelentősége, mert ílymódon a piaci igényekhez lehet alkalmazkodni. A növényi növekedést szabályozó anyagok segítségével sok esetben a gyümölcs színeződését is befolyásolni lehet, az érést egy adott időpontra lehet koncentrálni, s ezáltal például dohány, paradicsom, kávé ültetvények esetében az aratást teljes mértékben mechanikussá lehet tenni és az aratást egy művelettel lehet elvégezni. A növényi növekedést szabályozó anyagok alkalmazásával e magok, és rügyek nyugalmi időszakát is befolyásolni lehet: így például ananász vagy dísznövények esetében elérhető, hogy a növények egy olyan időpontban rügyeznek, hajtanak vagy virágoznak, amikor normális viszonyok között ezt nem tennék. A rügyek kihajtásának késleltetése vagy a magok csírázásának késleltetése fagyveszélyes területeken kívánatos, ílymódon a késői fagyok okozta károk 192 150 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
