192142. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 2-(2-imidazolin-2-il)-piridin-származékokat és -kinolin-származékokat tartalmazó herbicid készítmények és eljárás a vegyületek előállítására

1 2 ridin-észtereket előállíthatjuk továbbá ügy is, hogy (VI) általános képletű karbamoll-nikotlnsavésztert foszfor-pentaklorlddal és foszforoxi-kloriddal dk­­lizálunk. A reakdóelegyet szobahőmérsékleten 4-8 óráig keverjük, majd a foszforoxi-kloridot vákuum­ban eltávolítjuk. Á maradékot szerves oldószerben, például toluolban diszpergáljuk. Az oldószert eltá­volítjuk és a maradékot vízben diszpergáljuk és 80 és 100 ®C közötti hőmérsékletre melegítjük. Hűtés után a vizes elegy pH-ját nátrium-hidrogén-karbonát­­tal 5-6-ra állítjuk és a terméket metilén-kloriddal extraháljuk, ílymódon a kívánt (Ib) általános kép­­letű 2 -(2 -i mi da zoli n -2 41 )-pi rí din -észtert kapjuk. A reakdót a 4. reakdóvázlattal szemléltethetjük. A reakdóvázlatban A jelentése COORs és R3 jelen­tése hidrogénatomtól vagy sóképző kationtól elté­rő és Rj, R2,X, Y és Z jelentése a fenti. Azokat a (Ib) általános képletű 2-{2-imidázolin-2- 4I)-plridin-észtereket, aliol a képletben COOR3 és R3 jelentése 2-12 szénatomos alkil-, 3-12 szénatomos alkenil-, 3—10 szénatomos alkiiiil-, 3-6 szénatomos dkloalkil-csoport vagy ezeknek a csoportoknak a szubsztituált származékai és X, Y, Z, Rí és R2 jelen­tése a fenti, az A helyén CONH2 csoportot tartalma­zó amiddá alakíthatjuk ammóniával, túlnyomáson, 25—125 °C közötti hőmérsékleten történő reagálta­­tással. A reakdót protikus oldószerben, például rö­­vidszénláncú alkanolban vagy a protikus oldószerben, például tetrahidrofuránban, dioxánban vagy hasonló oldószerben végezhetjük. Hasonló körülmények kö­zött a reakdó hidroxámsavat ad, hogyha hidroxil­­amint használunk ammónia helyett. A reakdókat az 5. reakcióvázlat szemlélteti. Ha az így előállított primer amidot titán-tetraklo­­ridclal és trietil-aminnal kezeljük előnyösen iners ap­­rotikus oldószer, például tetrahidrofurán jelenlétében, akkor a megfelelő nitrilt kanjuk. A reakdót általában iners gázatmoszférában, például nitrogénatmoszférá­ban 0 és 10 °C közötti hőmérsékleten végezzük a 6. reakdóvázlat szerint,ahol X,Y, Z,Rj és Rj jelentése a fenti. A (VIII) általános képletű N-szubsztituált-imidazo­­llnon-származékokat, ahol B jelentése COR4 vagy SOjR5, és A jelentése metilcsoport, nitrilcsoport vagy COOR3 és W jelentése oxigénatom és Rí, R2, R3, X, Y és Z jelentése a fenti, azzal a megkötéssel, hogy Y és Z jelentése nem lehet alkilamino-.hidroxil­­vagy hidroxi-ÍCjvíjalkil-csőport, úgy állíthatjuk elő, hogy megfelelően szubsztituált (I) általános képletű 2-(24midazolin-241)-piridint adl-halogenid, adl-anhid­­rid vagy szulfonil-halogenid feleslegével reagáltatjuk önmagában vagy oldószerben, például piridinben vagy toluolban magas, előnyösen 50 és 125 ®C közötti hő­mérsékleten. A reakdót a 7. reakdóvázlat szemlél­teti, ahol A jelentése metil-, nitril- vagy COOR3 csoport, Rj, Rj, R3 , R4 , Rs, X, Y és Z jelentése a fenti, azzal a megkötéssel, hogy Y és/vagy Z nem je­lenthet aJkil-amino-, hidroxil- vagy hidroxi^Ci j*)-al­­kil-csoportot. Ha a (I) általános képletű 2-(24midazolin-2-il)-pi­­xidint vagy a (VIII) általános képletű N-szubsztitu­­ált4midazoHnon-származékokat - ahol A jelentése metil-, nitril- vagy COOR3 képletű csoport, azzal a megkötéssel, hogy R3 jelentése a fenti, kivéve a telítetlen alkil cső portot és B jelentése R4CO vagy RjS02 és Y vagy Z nem jelenthet alkll^mino-, alkil-tio- vagy di-alkil-amino-csoportot — Iners oldó­szer, például metilén-ldorid jelenlétében m-klór­­-perbenzoésav feleslegével reagáltatjuk visszafolya­­tó hőmérsékleten, akkor a kiindulási anyagként fel­használt pirldin-származéknak megfelelő N-oxldot kapunk a 8. reakdóvázlat szerint. A reakdóvázlatban A jelentése metil-, nitril- vagy COOR3 0300011, azzal a megkötéssel, hogy R3 nem jelenthet telítetlen al­­kilcsoportot, B jelentése COR4 vagy S02R* és Rí, R2, R-*, R*, X, Y és Z jelentése a fenti, azzal a meg­kötéssel, hogy Y és Z nem jelenthet alkll-anáno-, alkil-tio-vagy dialkil-amino-cso portot. Az így előállított N-oxidot erős bázissal, például nátrium-hidroxiddal rövidszéniáncú alkoholban hidro­­lizálhatjuk és így a megfelelő N-oxidot kapjuk, ahol a képletben B jelentése hidrogénatom. A (I) általános képletű észtereket, ahol W jelentése oxigénatom, B jelentése hidrogénatom és A jelentése COOR3, ahol R3 jelentése telített 1-12 szénato­mos alkil-, 3-6 szénatomos dkloaikil- vagy benzil­­csoport és Rí, R2, X, Y és Z jelentése a fenti, úgy állíthatjuk elő előnyösen, hogy a megfelelő savat, azaz ahol A jelentése COOH, megfelelő alkohollal reagáltatjuk katalitikus mennyiségű erős ásványi sav, például sósav, kénsav stb. jelenlétében 50 és 100 ®C közötti hőmérsékleten. A reakdót a 9. reakdóvázlat szemlélteti, ahol R3 jelentése 1 — 12 szénatomos alkil-, 3-6 szénatomos cikloalkil- vagy benzii csoport és Rí, R2 ,X, Y és Z jelentése a fenti. A (I) általános képletű savat, ahol A jelentése COOH, B jelentése hidrogénatom, W jelentése oxigén­atom & Ri, R2, X, Y és Z jelentése a fenti, könnyen átalakíthatjuk a megfelelő metil észterré, ha 0 és 25 °C közötti hőmérsékleten diazometánnal reagáltat­juk. Az így előállított metil-észtert ezután alkálifém­­-alkoxiddal, például nátrium- vagy káliuni-alkoxiddal (RjONa) és megfelelő alkohollal /(V) általános kép­let/ reagáltatjuk, ahol R3 jelentése 1—3 szénatomos alkoxi-, 3-6 szénatomos dkloalldl-, benzii oxi-.furil-, fenil-, halogénfenll-, Cj_4 alkil -fenil-, Ci^ alkoxi­­-fenil, nitro-fenil- vagy danocsoporttal adott esetben szubsztituált 3-12 szénatomos alkenilcsoport, egy vagy két 1-3 szénatomos alkil csoporttal adott eset­ben szubsztituált 3—6 szénatomos dkloalldlcsoport vagy egy vagy két 1-3 szénatomos alkilcsoporttal szubsztituált 3-10 szénatomos alkinilcsoport. A reakdót a 10. reakdóvááat szemlélteti, ahol Rj, Ra, R3, X, Y és Z jelentése a fenti. A (1) általános képletű észtereket megfelelő sav­addídós sókká is alakíthatjuk, ha az észtereket erős savval, különösen erős ásványi savval, például sósav­val, kénsavval vagy hidrogén-bromiddal kezeljük. Ha hidrogén-halogenid savaddídós sókat akarunk előállítani, akkor a (I) általános képletű észtert, ahol A jelentése COOR3 és R3 jelentése hidrogénatomtól vagy sóképző kationtól eltérő, és R(, R2 , X, Y és Z jelentése a fenti, szerves oldószerben, például meti­­lén-kloridban, kloroformban, éterben vagy hasonló oldószerben feloldjuk. Legalább egy mólekvivalens sav hozzáadása az Így előállított oldathoz, a kívánt savaddídós sót adja. A reakdót all. reakdóvázlattal szemléltethetjük. _____ Ha az észter kénsavás sóját akarjuk eíőáBltání, akkor a (I) általános képletű észtert általában rövid­­szénláncú alifás alkoholban, például metanolban. 192.142 5 10 18 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom