192139. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet fúrt cölöpök előállítására

1 192.139 2 A találmány tárgya eljárás és szerkezet fúrt cölö­pök, főként lakóházak és kommunális létesítmények alapozásához, gerendarács alapként használt fúrt cö­löpök előállítására. Számos korábbi nyilvános használat alapián már ismert megoldás, hogy fúrócsövet a talajba süllyeszte­nek és a talaj csőből való eltávolítása után a csövet be­tonnal kitöltik. A fúrócsövek előnyös talajba süllyesztése a 122 838 sz. NDK-beli szabadalmi leírás alapján a fúrócső speciális, vágósaruvá átalakított alsó szélének segítsé­gével történik, amellyel a talajrétegeken, főként az é­­pítési törmeléket is tartalmazó rétegeken gyorsan át lehet hatolni. A fúrócső megfelelő építőanyaggal, mint például betonnal való feltöltésére a 22 27 644 sz. NSZK- beli szabadalmi leírás alapján ismert egy megoldás, amelynek tárgya eljárás üreg folyós anyaggal való ki­töltésére. Eszerint az eljárás szerint a betont egy, a csőben függőlegesen mozgó, kettős működésű dugaty­­tyú és egy áramló közeg segítségéveljuttatják a csőbe, miközben a dugattyú a beton csőbei való emelkedésé­vel együtt felfelé mozog. Az említett műszaki megoldások azonban csak va­lamely adott fúrt cölöp hosszúsághoz szükséges teljes betonemnnyiségnek a fúrócsőbe való bevitelére alkal­masak, amely fúrócsövet azután a beton megszilárdu­lása előtt kihúznak, de minden esetben meghatározott időre a talajban kell maradnia, hogy biztosítsa a fúrt cölöp megfelelő alakú kiképzését. A fúrt cölöpöknek az úgynevezett "zarándoklépéses" eljárással történő előállítása nem alkalmazható, mivel a beton megköté­se után a cső már nem, vagy csak lényegesen megnö­velt műszaki ráfordítással húzható ki. Célunk a találmánnyal egy eljárás, valamint ezen eljárás gyakorlati megvalósításához szükséges szerke­zet létrehozása, amelyek lehetővé teszik tetszőleges számú fúrt cölöp minimális mennyiségű műszaki esz­köz segítségével történő, ezek maximális kihasználtsá­ga melletti előállítását, és amelyek biztosítják a lakás­építés ipari módzsereinek továbbfejlesztését a földfel­szín alatti tartományban is. A találmány által megoldandó feladat olyan eljárás és szerkezet kifejlesztése, amelyek lehetővé teszik fúrt cölöpök szakaszokban történő előállítását, a vasalás valamint az alkalmazott betonozóhüvelyek pontos be­állítását, emellett megakadályozzák a talajvíz behato­lását a betonozóhüvely tartományába, valamint a be­ton oldalirányú kilépését a betonozóhüvelyből a mun­kahézagokon keresztül. A kitűzött feladatot a találmány értelmében azál­tal oldjuk meg, hogy a fúrócsövet a cölöp kívánt hosz­­szúságig lesüllyesztjük és a benne levő földet eltávolít­juk. Ezután a fúrócső fejére egy beállító szerkezetet helyezünk fel, amelynek középpontján keresztül függőrudat engedünk le, először csak a fúrt lyuk al­jáig, majd kismértékben bevezetjük a talajba is. Ah­hoz, hogy ezt követően a cölöp vasalásához szükséges vasbetétkosarat a fúrócsőbe bevezethessük, levesszük a beállító szerkezetet és a vasbetétkosarat a függőrú­­don megvezetve leeresztjük, majd lehorgonyozzuk a talajban. Ezt követően kibetonozzuk az alsó cölöp­­véget Ezt a munkalépést követi a vezetőbilincsek fel­helyezése a fúrócső fejére, mégpedig a betonozóhü­velynek a fúrócsőtől kellő távolságban való megveze­­tésere, amely betonozóhüvelyt a vezetőbilincsek kö­zött leeresztjük, egészen az alsó cölöpvég friss beton­jába, ahol egy tartókengyelen áll. Ezután leszereljük a vezetőbilincseket, hogy a fúrócsövet hátráhúzhas­suk. A fúrócső kihúzása után a betonozóhüvelyt a fú­rócső lesüllyesztése előtt elhelyezett fúrósablonhoz képest kiegyenesítjük és kiékeljük. Csak a betonozó­hüvely pontos kiegyenesítése után, amit előnyösen az alsó cölöpvég és az egyéb cölöprészek betonozása közötti technológiai szünetben végzünk el, betonoz­zuk ki a cölöpöt egészen a fejrészig. A beton alaktar­tásának elérése után a két héjból álló betonozóhü­velyt szétfeszítjük és részeit egymás után kihúzzuk. A szétfeszítés a cölöpfejnél gépi erővel történik, például csörlő vagy hidraulika alkalmazásával. Az eljárás megvalósításához a fúrócső felső pere­mén önmagukban forgatható kapcsolóelemek vannak elrendezve, amelyek alsó tartományukban levő függő­leges bevágásukkal rá vannak feszítve. A kapcsolóelem felső tartományában vízszintes furat van kialakítva, amelyen keresztül vagy a beállító szerkezet egy-egy tengelye vagy a betonozóhüvely görbületéhez igazodó vezetőbilincs felfogató eleme van megvezetve és ben­ne megfeszítve, ahol a megfeszítés szintén egy ott el­rendezett feszítőcsavar segítségével történik. A be­állító szerkezet koszorúalakú, előnyösen koracélból van kialakítva és iránymérő rudakkal van ellátva. Középpontjában részben zárt, kerek szemmel rendel­kezik, amely a függőrúd lábrészénél egy vezetőken­gyellel van ellátva, amelynek közepén köralakú nyílás van. A vasbetétkosár függőleges rúdjai egyenesen hú­zódó tüskékként vannak a vezetőkengyel alá kivezet­ve és előnyösen saját súlyuknál fogva horgonyzódnak le az építési alapban. A betonozóhüvely két héjból áll, amelyek alul úgy vannak egymással csuklósán össze­kötve, hogy az egyik illeszkedési pontnál kívül levő héj a szemközti illeszkedési pontban belül helyezke­dik el, hogy a betonozóhüvely hajlási sugara ne változ­zon. Emellett a betonozóhüvely lábánál levő egyik il­leszkedési pont a következőképpen van kiképezve: A belül levő héj a lábrész tartományában egy tá­masztóelemmel rendelkezik, amelynek elülső végén váll van kiképezve. A vállnak a belül levő héj külső élétől való távolsága megfelel a kívül levő héj vastag­ságának. Emellett a belül levő héjnak ferdén a támasz­tóelem vízszintes tengelye alatt felfekvési pontja van, amely ezen héj görbülete irányában van elrendezve. A betonozóhüvely kívül levő héja egy függőleges, felfelé összeszűkülő bevágással van ellátva, amelynek felső vége alakját tekintve a belül levő héj támasztó­elemének alakjához igazodik, hogy alakzáró alátá­masztás jöjjön létre. A kívül levő héj felfekvési pont felé néző függőleges éle a lábrész tartományában o­­lyan görbeként van kialakítva, amely a betonozóhü­vely héjainak szétfeszítésekor a felfekvési ponton fut le. ,__A betonozóhüvely-lábrészénél levő másik illeszke­dési pont a következőképpen van kialakítva: Ä belül levő héj összeszűkülő bevágással van el­látva, ahol az ezen héj görbülete irányába eső felfek­vési pont szintén a belül levő héjon van elrendezve. A kívül levő héj támasztóelemmel van ellátva, hol a váll közvetlenül a kívül levő héj külső élén, a kívül le­vő héj belső éle mögötti alátámasztási felületen fek­szik és a belül levő héjat felveszi az ott elrendezett, felfelé összeszűkülő bevágás tartományában. A kívül levő héj függőleges éle a lábrész tartományában itt is görbeként van kialakítva, hogy a felfekvési ponton lefuthasson. A betonozóhüvely lábrésztartományban levő illesz­kedési pontjai felett és szükség szerint a betonozóhü­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom