192132. lajstromszámú szabadalom • Sztereo nézőléc és nézőszerkezet
1 192.132 2 A találmány tárgya sztereó nézőléc és nézőszerkezet, amelynek segítségével nyomtatott vagy vetített képpárok úgy egyesítlietők, hogy a néző csak az öszszegzett virtuális képet látja. A környezet ábrázolása térlátás nélkül soha nem lehet teljes értékű, ugyanis két szemmel való nézés esetében a különböző távolságban lévő tárgyakat mélységi tagozódással érzékeljük, mert a bal ill. a jobb szem a köztük lévő távolság következtében — egymástól eltérő képet lát. Ha képről, vagy más felvételről akarunk sztereo képet látni, készíthető egy olyan bal, — ill. a jobbszemoldalnak megfelelő képpár, amely az erre a célra kiképezett, megfelelő nézőkészüléken keresztül térhatású benyomást kelt a nézőben. Ez azonban csak akkor valósul meg, ha mindegyik szem csak a számára felvett képet látja, továbbá, ha az egymásnak megfelelő képpontok nézőirányai a térben metsződnek és, ha a távoli tárgypontok képei közötti távolság nem nagyobb, mint a két szem közötti szemköz, amely kis eltéréssel átlagosan 65 mm. Vannak olyan ismert nézőkészülékek, amelyek alkalmasak mélységi tagozódást érzékeltető bal, és jobb szemoldali képek virtuális összegzésére, azonban ezek mindegyike rendelkezik néhány hátrányos tulajdonsággal. A lencsepárral készített nézőkészülék csak adott szeinl élőtávol Sághoz kötött nagyságú képpár sztereo nézésére alkalmas, a lencsepáros tükrös sztereoszkópok szintén csak meghatározott célra és képmérethez alkalmazhatók. A fent említett nézőszerkezetek egy része adott célra készített bonyolult berendezés, amely meglehetősen költséges is, másik részük egyszerű nézőléc, amely két egymással élével szembefordított prizmát tartalmaz. Ezutőbbinak azonban az. a hiányossága, hogy a virtuálisan összegzett képen kívül a bal, — és jobbszemoldali képek is láthatók. A találmánnyal az volt a célom, hogy egy olyan egyszerű, tetszőleges méretű sztereo képek, sztereo felvételek nézését lehetővé tevő nézőlécet, illetőleg nézőszerkezetet alakítsak ki, amely felépítésében egyszerű, könnyen és olcsón gyártható, lehetővé teszi, hogy' csoportosan lehessen sztereo felvételt nézni. A találmány alapvetően két felismerés optimális egyesítésével valósult meg. Mint köztudott a mozdulatlanul előrenéző emberi szem látószöge kb. 90°, ami a tisztalátás távolságon (1Q = 25 cm) 50x50 cm — területnek felel meg. Isme retes továbbá az is, hogy az előrenéző szem 1 távolságban egy pillantással is részleteiben értékelhető éles képet a látószögön beiül, azaz 15°-on belül lát. Ezt a találmány egyszerűbb érthetősége kedvéért az 1. ábrán mulatjuk be. Az is ismeretes, hogy az a szemközű ember a tisztalátás 1 távolságában az a szemközzel megegyező nagyságú fles képet érzékel, ami elkülönített nézéskor az. egy ban térhatásúvá érzékelődik, mert a a bal ill. a hőbb szem a köztük lévő távolság következtében a teret egymástól eltérően látja, vagyis az 1. ábrán Tj^gbal és T^j jobb szemmel látott valós képek eredőjeként egy Z^ß, virtuális képet lát. A taiáimány egyik felismerése tehát az volt, hogy ha egy megfelelően kiképezett takarással biztosítjuk, hogy a bal szem csak a balsz.emoldali képet, a jobb szem csak a jobbszemoldali képet lássa külön-külön, akkor az agyban valóban csak a virtuális kép jelenik meg, és a valós képet kiszűrjük. A találmány szerinti nézőléc egyik felismerése tehát egy, a nézőlécen, célszerűen a szem távolságban elhelyezett két nyílás, a nézőiéc többi részének takarásával,amely biztosítja,hogy csak a virtuális képet lássuk. A másik felismerés pedig, amit nagyszámú kísérlettel alátámasztottunk az, hogy az alkalmazott prizma hajlásszögét az ismerteknél nagyobbra választottuk, hogy ne csak a tisztánlátás távolságához meghatározott képet lehessen megfelelő mélységélességben látni, hanem növelt kép esetén növelt nézőtávolságban is megfelelő legyen a mélységélesség. A találmány tárgya tehát sztereo nézőléc, amely két élével szembefordított prizmát, ezekhez kiképezett célszerű tartóelemet tartalmaz, ahol a prizmák egyík síkja egy síkban van elhelyezve. A találmány szerinti sztereo nézőléc egy előnyös kiviteli alakját az jellemzi, hogy a prizmák hajlásszöge kiviteli alakját az jellemzi, hog a prizmák hajlásszöge 15—20°, és a prizmák egy, a prizmák éltengelyével párhuzamos fallal ellátott, a két valós képet kiszűrő és csak az összegzett virtális képek látását megengedő, egymástól célszerűen szem táv cJságban (a = 6,5 cm) lévő nyílásokat tartalmazó átlászatlan ■ tartóelemben vannak elhelyezve, A találmány szerinti sztereo nézőléc egy további előnyös kiviteli alakját az jellemzi, hogy a tartóelemben a prizmák méretével megegyező nyílások vannak A találmány szerinti sztereo nézőléc még egy to vábbi előnyös kiviteli alakját az jellemzi, hogy a tartóelemet a prizma képezi, amelyben a nyílásokon kívüli rész átlátszatlan réteggel van borítva. A találmány szerinti sztereo nézőléc még egy to vábbi előnyös kiviteli alakját az jellemzi, hogy a prizmáknak a szem felőli oldalán a prizmák mentén ebben a síkban elmozdíthatóan van egy-egy, a nyílásokat magábafoglaló betételem elhelyezve. A találmány szerinti sztereo nézőléc még egy további előnyös kiviteli alakját az jellemzi, hogy a betételem a tartóelem éle mentén csúsztathatóan van kiképezve. A találmány szerinti sztereo nézőléc még egy további előnyös kiviteli alakját az jellemzi, hogy a nyílás szélessége célszerűen 8— 12 mm. A találmány szerinti sztereo nézőléc még egy további előnyös kiviteli alakját az. jellemzi, hogy a prizmák elforgathatóan vannak kiképezve. A találmány szerinti sztereo nézőléc még egy további előnyös kiviteli alakját az jellemzi, hogy szemüveghez hasonló szárral van ellátva. A találmány tárgya továbbá sztereo nézőszerkezet, amely egymással élükkel szembefordított prizmákat és a prizmák a nézendő kép, és a képet megvilágító lámpák befogadására kiképezett tartószerkezetet tartalmaz. * A találmány szerinti sztereo nézőszérkezet egy előnyös kiviteli alakját az jellemzi, hogy a prizmák egymással érintkező élére merőlegesen egy a tisztalátás távolságig nyúló átlátszatlan takarólemezt tartalmaz, és a prizmák a tartószerkezetben a takarólemez síkjában eltolhatóan vannak elhelyezve. A találmányt a továbbiakban példakénti kiviteli alakjai segítségévei, a mellékelt ábrákon ismertetjük részletesebben, az . 1. ábrán látható a találmány szerinti felismerést és a találmány szerinti méretezést magyarázó ábra, a 2. ábrán látható a találmány szerinti prizma szerepét bemutató rajz, a 3. ábrán látható a találmány egy példakénti kiviteli 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
