192129. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az A-41030 jelzésű antibiotikumok előállítására
1 2 A 26. táblázat adatai azt mutatják, hogy az antibiotikumok hatásosan fokozzák a bendő propionát-képzését. A fentiekben hasznosnak bizonyult antibiotikus vegyületek alkalmazása megelőzi és gyógyítja a ketózist és megjavítja a táplálékhasznosítást. A ketózis okozati mechanizmusában a propionát-vegyületek hiányos képződése szerepet játszik. Az itt ajánlott kezelés propionsavat vagy propionátokat preferenciálisan képező táplálékok alkalmazásából áll. A bejelentésünkben megadott módszer feltehetően közönséges táplálékok propionátképzését is serkenti, csökkentve ezzel a ketózis előfordulását. Azt találtuk, hogy a leírt antibiotikus vegyületek fokozzák kérődző állatoknál a táplálékhasznosítás hatékonyságát, propionáttermelést fokozó dózisokban alkalmazva. Az antibiotikumokat — egyedileg vagy mint az egész komplexet, vagy mint egy gazdaságos, kevésbé tisztított egész komplexet — célszerűen az állat eleségéhez hozzáadva alkalmazzuk. Azonban az antibiotikus vegyületek más módon is előnyösen alkalmazhatók. Például feldolgozhatok tablettákká, folyékony gyógyszerekké, bóluszokká (nagy tabletták) vagy kapszulákká, és így adagolhatok az állatoknak. Az antibiotikus vegyületek ilyen dózisformájú készítményei az állatgyógyászati gyógyszerészeiből ismert eljárásokkal állíthatók elő. Minden egyedi dózisegységnek a tápláiékhasznosítást javító vegyület olyan mennyiségét kell tartalmaznia, amely közvetlen kapcsolatban van a kezelendő áHat számára szolgáló megfelelő napi dózissal. Kapszulák könnyen előállíthatok úgy, hogy zselatinkapszulákat bármely kívánt formájú antibiotikummal megtöltünk. Kívánt esetben az antibiotikum közömbös, poralakú hígítóval, így cukorral, keményítővel vagy kristályos tisztított cellulózzal hígítható, hogy a kényelmesebb betölthetőség érdekében térfogatát növeljük. Az antibiotikumokból tablettákat szokásos gyógyszerészeti eljárásokkal készítünk. A tablettaelőállítás jól ismert, fejlett módszer. A hatóanyagon kívül általában alapanyagot, szétesést elősegítő anyagot, abszorbenst, kötőanyagot és síkosító anyagot tartalmaz. Jellemző alapanyag például a laktóz, finom porcukor, NaCl, keményítő és mannit. A keményítő jó szétesést elősegítő anyag is, az alginsavhoz hasonlóan. Felületaktív anyagok, mint nátrium-lauril-szulfát és dioktil-nátrium-szulfoszukcinát ugyancsak használhatók. Általában alkalmazott abszorbens a keményítő és laktóz, míg olajos anyagokhoz magnézium-karbonát is alkalmas. Gyakran használt kötőanyag a zselatin, gumik, keményítő, dextrin és különféle cellulózszármazékok. Szokásosan használt síkosító anyag a magnézium-sztearát, talkum, paraffin, különböző fémszappanok és polietilénglikol. Az antibiotikum lassan kiürülő bóluszként is alkalmazható. Az ilyen bóluszokat a tablettákhoz hasonlóan állítjuk elő, de gondoskodunk róla, hogy az antibiotikum oldódását valamilyen módon késleltessük. A bóluszokból a hatóanyag hosszabb időn át szabadul fel. A lassú oldódás elősegítése érdekében az antibiotikumot vízben oldhatatlan formában alkalmazzuk. Egy anyagot, unt például vasreszeléket adunk hozzá a bólusz sűrűségének a növelése és a bendő alján nyugvó helyzetben való tartása céljából. Az antibiotikum oldódását úgy késleltethetjük, hogy oldhatatlan anyagokat alkalmazunk, melyekbe a gyógyszert beágyazzuk. így például növényi viaszokat, tisztított ásványi viaszokat és vízben oldhatatlan polimer anyagokat használhatunk. Az antibiotikumokból folyékony gyógyszereket legkönnyebben úgy készítünk, hogy az antibiotikum vízoldható formáját választjuk ki. Ha valamely okból oldhatatlan formára van szükség, akkor szuszpenziót készítünk. Folyékony orvosságot fiziológiai elfogadható oldószerben, mint polietilénglikolban való oldással is előállíthatunk. Az antibiotikumok oldhatatlan formáinak szuszpenziót oldóhatással nem rendelkező folyadékokkal állíthatjuk elő, mint növényi olajokkal, például földimogyoró, kukorica- vagy szezámolajjal, glikollal, mint propilénglikollal vagy polietilénglikollal, vagy vízzel, függően a kiválasztott antibiotikum formájától. Alkalmas, fiziológiailag elfogadható adjuvánsok szükségesek az antibiotikum szuszpenzióban tartásához. Az adjuvánsokat sűrítőanyagok, mint karboxi-metil-cellulóz, polivinil-pirrolidon, zselatin, és az alginátok közül választhatjuk ki. A felületaktív szerek számos csoportja is használható az antibiotikumok szuszpendálásához. Például lecitin, alkil-fenol-polietilén-oxid adduktok, naftalinszulfonátok, alkil-benzolszulfonátok, és polioxietüén-szorbitán-észterek jól használhatók oldóhatással nem rendelkező folyadékokkal készített szuszpenziók előállítására. Ezen felül egyes esetekben a folyadék hidrofil jellegét, sűrűségét és felületi feszültségét befolyásoló sok anyag segítheti elő a szuszpenziók előállítását. Például szilikon habzásgátlók, glikolok, szorbit és cukrok hasznos szuszpendáló szerek lehetnek. A szuszpendálandó antibiotikumot az állattenyésztőnek szuszpenzió, vagy az antibiotikum és az adjuvánsok száraz keveréke formájában bocsátjuk rendelkezésre. Az utóbbi esetben az anyag használat előtt hígítandó. Az antibiotikumokat a kérődzők ivóvizében is alkalmazhatjuk. Az ivóvízbe való bevitelt úgy oldjuk meg, hogy a kívánt antibiotikum megfelelő mennyiségét vízoldható vagy vízben szuszpendálható formában adjuk a vízhez. Az ivóvízhez hozzáadandó antibiotikum elkészítésekor ugyanazokat az elveket követjük, mint folyékony gyógyszerek előállításakor. Az antibiotikus vegyületekkel legpraktikusabb módon úgy kezelhetők az állatok, hogy a vegyületeket a táplálékukban alkalmazzuk. Minden fajta táplálékhoz hozzáadhatok az antibiotikus vegyületek, beleértve száraz tápokat, folyékony tápokat, szemcsésített tápokat. Állati tápokban a hatóanyagok ismert módon vihetők be. Szokásosan koncentrált hatóanyag-premixet készítünk nyersanyagként a gyógyszert tartalmazandó táplálék részére. Például tipikus hatóanyag-premixek körülbelül 2-888 g hatóanyagot tartalmaznak per kg premix. Ez a széles tartomány annak a széles hatóanyagkoncentrációnak a következménye, amelyre a végső tápban szükség lehet. A premixek folyékonyak vagy szilárdak. A hatásos kezeléshez megfelelő mennyiségű antibiotikus vegyületet tartalmazó állati táplálékok összeállítása főként számolási kérdés. Csak ki kell számítani az egyes állatoknak beadandó vegyületmennyi-192.129 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 24