192115. lajstromszámú szabadalom • Vályús gőzmángorló
1 192.115 2 A találmány lárgya vályús gőzmángorló legalább egy, perforált palástit ntángorlóliengerrel, ezt köpenye mentén részben körülvevő, fűtött mángorlóváJyúval és oldalállvánnyal ellátott mángorlóegységgel, a mán?orlóhenger belsejéből levegőt elszívó ventillátorral, riss levegőt bevezető készülékkel, valamint egyik légáramból a másikba hőt átvivő készülékkel. Az ilyen gőzmángorló nedves textilipari termékek szárítására és simítására szolgál. A vályús gőzmángorlók esetében szokásos dolog az, hogy a munkazónákban a mángorlóhengerek és a mángorlóvályúk között keletkező vízgőz-levegő keveréket elszívják. Ebből a célból a legtöbb mángorlóhengernek perforált köpeny felülete és üreges csapágytengelye van, ami utóbbin át csatlakozik az elszívó készülék. Ilyen berendezést ír le a 131 918. sz. NDK szabadalmi leírás. Ebben az elszívott levegőben tekintélyes mennyiségű és felhasználatlanul maradt hőenergia van, amit a fűtőrendszernek folyamatosan pótolnia kell a gőzmángorló számára. Ennek a hiányosságnak a kiküszöbölése céljából vált ismertté az a vályús gőzmángorló, amely esetében ennek a hulladék hőmennyiségnek legalább egy részét hasznosítják. A 468 074. sz. DD-PS által ismertetett mángorló esetében a mángorlóhengerre csatlakoztatott elszívóvezeték ventillátoron át hőátvivő egyik járatához vezet, ami alkalmas arra, hogy egy légáram hőjét másik légáramnak adja át. Ebből a célból a hőátvivőnek második járata is van, amelyen keresztül további ventillátor útján a gőzmángorló köpenyén kívülről szívott friss levegőt kényszerítik át. Az ilyen módon előmelegített friss levegőt két ládához vezetik, amik a mángorlóvályú előtt, illetve után vannak elrendezve és szitaszerűen áttört helyekkel rendelkeznek a friss levegő kilépése számára. A friss levegő ezen ládák körzetében leadja a hőmennyiségét az előtte elhaladó textíliának és ilyen módon azt elő-, illetve után szárítja. Hátrányos ebben a megoldásban az, hogy a hőátvivőt a mángorlótól különválasztva és attól nagyobb távolságra kell elrendezni. Ezzel vagy nagy hőveszteségek lépnek fel az elszívott levegőnek a mángorlóhengertől a hőátvivőhöz való szállítása közben, vagy túl nagy költséget okoz a megfelelő vezetékek hőszigetelése miatt. Ehhez járul természetesen a nagy helyigény és a magas építési költség. A meleg levegő a szárítandó textíliával való érintkezés után a mángorló környezetébe áramlik ki és az el nem fogadhatóan nagy terhelést jelent a kezelőszemélyzet számára. Ráadásul ilyen módon a rendszer még mindig igen nagy hőmennyiséget veszít, amit a friss levegő visz magával. A 2 814 618 sz. DE-PS olyan vasalógépet ismertet amely esetében a hőátvivővel a mángorlóhengerektől származó elszívott levegővel és a mángorlóvályúk fűtésekor keletkező kondenzátummal előmelegített friss levegőt közvetlenül hengerből és vályúból álló egység (mángorlóegység) közelében vezetik a mángorlótérbe. Ennek a vasalógépnek azonban szintén meg van az a hátránya, hogy a hőátvivőt a mángorlón kívül kell elhelyezni, ami a fent említett összes hátránynyal együtt jár. Ezen túlmenően a vályús gőzmángorlók esetében szokásos az is, hogy szükség esetén a mángorló teljesítményét viszonylag kis költséggel úgy növeljék, hogy újabb.mángorlóegységeket szerelnek hozzá. Ez a 2 814 618 számú DE-PS szerinti megoldás esetében nem lehetséges. Jelen megoldás tulajdonosánál is régóta folynak a forróvályús gőzmángorlók továbbfejlesztését célzó munkálatok. Az egyik ilyen továbbfejlesztésünk elsősorban a hőveszteség csökkentésére és a forróvályús mángorló közelében tartózkodó igénybevételének csökkentésére irányult. Itt is megoldatlan azonban a kellő mértékű hőhasznosítás, a berendezés helyigények csökkentése,illetve a bővítés lehetősége. A találmánnyal megoldandó feladat az ismert megoldások hátrányainak kiküszöbölése mellett olyan vályús gőzmángorló kialakítása, amely lehetővé teszi az elszívott levegőben lévő hőmennyiség jobb hasznosítását, a gőzmángorló helyigényének csökkentését, ehhez a hővisszanyerő rendszernek a mángorló belsejében történő elhelyezését, továbbá a meglévő berendezések bővítését, továbbépítését. A találmány szerinti továbbfejlesztés értelmében a vályús gőzmángorló minden mángorló egységéhez van hőátvivő rendelve, amelynek áramlási tere egyrészt a mángorlóegység mángorlóhengeiének szívónyílásával, másrészt távozó levegőt gyűjtő csatornán át az elszívó ventillátorral van összekötve, másik áramlási tere pedig levegőbevezető készülékkel van összekötve és a friss levegőt átvezető csatornaként van kialakítva, mimellett a levegőbevezető készülék a mángorlótérben elhelyezett kifújó készülékhez van csatlakoztatva. A találmány értelmében célszerű, ha minden mángorlóegységnek külön szabályozója van az elszívott levegő mennyisége számára. Célszerű továbbá, ha a kifújó készülék a mángorlótér első harmadában van. Ezt a készüléket a gőzmángorló vályúhídja fölött is elrendezhetjük. Kivitelezhetjük önmagában ismert fúvókaládaként is. További célszerű kiviteli alak, amelyben a friss levegőt bevezető csatorna szívónyílása szintén a gőzmángorló külső köpenyén belül van elrendezve. Ezt a szívónyílást szűrővel láthatjuk el. Célszerű végezetül az a kiviteli alak, amelyben az elszívó készülék elszívó ventillátora térben a friss levegőt bevezető csatorna szívónyílása és a vályús gőzmángorló külső falában kialakított környezeti levegő belépőnyílás között van elrendezve. A találmány további részletéit kiviteli példák kapcsán a mellékelt rajzra való hivatkozással mutatjuk be. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti vályús gőzmángorló egyik célszerű kiviteli alakjának hosszmetszete, méghozzá a 2. ábra I—I vonala mentén, a 2. ábra az 1. ábra II—II vonala mentén vett metszet részlete. A vályús gőzmángorló, amilyenre a találmány is vonatkozik, lényegéten két (1) oidalállvánnyal, legalább egy (2) mángorlóhengerrel, amely az (1) oldalállványokban van elfordíthatóan ágyazva és legalább egy (3) mángorlóvályúval van ellátva. A (2) mángorlóhengert 120 és 180° közötti szög alatt köpenye mentén körülveszi a (3) mángorlóvályú. Ismeretesek olyan gőzmángorlók is, amelyekben mindegyik (2) mángorlóhengerhez két ilyen (3) mángorlóvályú van rendelve. A szóbanforgó példában a (2) mángorlóhenger, a (3) mángorlóvályú és a gépállvány hozzájuk rendelt részlete az (1) oldalállványok, továbbá a most nem ábrázolt meghajtás (4) mángorlóegységet alkot. Az 1. ábrán látható több vályús gőz mángorlóban egymás után három (4) mángorlóegység van. A (3) mángorlóvályúkat (5) vályúhídak kötik össze. Az 1. ábra metszetén ugyan a (2) mángorlóhengerek, a (3) mángorió-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
