192103. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kinolin-3-karbonsav-származékok előállítására
men módszerekkel, valamely más (I) általános képlett! vegyüietté alakíthatunk. Így egy olyan (I) általános képletű vegyületet, ahol Rí 1-4 szénatomos alkil-csoport és X oxigénatom a fentiekben megadott módon olyan (1) általános képletű vegyüietté alakíthatunk át, ahol X kémiai kötést jelent. Ezenkívül egy adott esetben sóformában álló (I) általános képletű karbonsavat (R> -X = hidroxícsoport), előnyösen 20-50 °C hőmérsékleten, például (orrában lévő dietil-éterben, valamely 1—5 szénatomos alkil-lítium-vegyülettel reagáltatunk. Ezenkívül egy olyan (I) illetve (XIX) általános képletű vegyületben, az R2 karboxil- vagy Rj-X-C^Oj- csoportot, önmagában ismert észterezési eljárással ezt észterezett karboxicsoporttá alakíthatjuk. így például valamely alkohollal egy megfelelő kondenzációs szer, például egy dehidratizálószer, például diciklohexil-karbodiimid, vagy egy ásványi sav, például kén- vagy sósav jelenlétében, valamely alkohollal kezelhetjük, vagy egy hidroxi-(rövidszénláncú)alkilcsoport képzésére egy megfelelő epoxi-(rövidszénláncú)-alkánnal reagáltathatjuk. Az észterezést ezenkívül egy megfelelő N.N-di-frövids^énláncúj-alkil-formamid-acetáttal, például N,N-dimetil-formamid-dietil-acetállal, vagy N,N,0-trimetil-formaidinium-metoszulfáttal, valamely karbonáttal vagy pirokarbonáttal, például dietil-(piro)-karbonáttal, vagy egy szerves szulfáttal vagy foszfáttal, például egy di-(rövidszénláncú)-alkilszulfittal vagy tri-(rövidszénláncü)-alkil-foszfittal is végezhetjük, mely utóbbi esetben egy megfelelő savas szer, például p-toluol-szulfonsav jelenlétében dolgozunk. Ezenkívül egy észterezendő (I) általános képletű savat, ahol a szabad karboxicsoport sóformában, például alkálifém-, például nátriumsóként áll, egy alkohol reakcióképes észterével, például egy megfelelő halogeniddel, például kloriddal bromiddal vagy jodiddal, vagy kénsav-észterrel reagáltathatunk. Végezhetjük azonban az észterezést egy, a bevezetendő rövidszéni áncú alkoxícsoportnak megfelelő rövidszénláncű alkénnel is, előnyösen egy savas kondenzálószer, például egy erős protonsav, például kénsav vagy egy Lewis-sav, például bór-trifluorid-éterát jelenlétében is. Az (I) általános képletű vegyületben az R2 észterezett karboxilcsoportot és/vagy Ri-X-C(=0) csoportot átészterezéssel, például egy alkohollal, szükség esetén egy megfelelő átészterező katalizátor, például egy megfelelő alkálifém- illetve például nátrium- vagy kálium-alkoholát, vagy egy ásványi sav, például kénsav vagy hidrogén-klorid jelenlétében valamely más, I -6 szénatomos alkanollal észterezett karboxicsoporttá alakíthatjuk. A Rj karboxicsoport észterezett karboxicsoporttá történő átalakítását azonban úgy is végezhetjük, hogy a karboxíl-vegyületet először egy reakcióképes karboxi-származékká, például N,N -bisz-(imidazolil-l)-karbamiddal az 1-tmidazoliddá alakítjuk át, majd egy reakcióképes alkohollal, például 4-nitrofenollal vagy ciano-metanollaí reakcióképes észterré vagy valamely halogénezőszerrel, például tionil-kloriddal a savkloriddá alakítjuk, majd ezután a megfelelő alkohollal, illetve ammóniával reagáltatjuk. Az (I) általános képletű vegyületekben az észterezett Rj Karboxilcsoportot, illetve az R^X-CfO)- csoportot önagmukban ismert módszerekkel szabad karboxicsoporttá alakíthatjuk át, például hidrolízissel, általában egy savas vagy bázikus hidrolizálószer, példáid egy ásványi sav vagy karbonsav, például sósav, kénsav vagy ecetsav, vagy egy alkálifém-hidroxi vagy -karbonát, például nátriunv-hidroxid, illetve -karbonát, vagy kálium-hidroxíd, illetve -karbonát jelenlétében. Az (1) általános képletű vegyületeket ezenkívül ahol és Rg együttesen oxocsoportot, Rç és Rq együttesen kémiai kötést és Rp hidrogénatomot jelent, és ezek tautomeijeit szokásos módon az 1-helyzetű nitrogénatomon, hidrogénatomtól eltérő gyökkel szubsztituálhatjuk és/vagy a 4-helyzetű oxigénatomon és/vagy az R3 hidroxicsoporton éterezhetjük. A gyűrű ndrogénatom szubsztitúciója, illetve a gyűrűhöz kapcsolódó hidroxilesoportok éterezése a szokásos módon történik, például egy megfelelő alkohol reakcióképes észterével reagáltatva, szükség esetén bázikus kondenzálószer, például egy alkálifém-hidrid, -amid, -nlkoholát vagy -hidroxid, például nátrium-hidrid, nátrium-amid, lítium-, diizopropil-amid, nátrium -metanolít, kálium-terc-butanolát vagy káiium-hidroxid alkalmazásával, hűtés vagy melegítés közben, például 0-120 °C hőmérséklet-tartományban, inertgáz, például nitrogén-atmoszférában és/vagy zárt edényben. A megfelelő alkoholok reakcidképes észterei fő'eg az ásványi savakkal alkotott észterek, például halogén-hidrogénsavakkal vagy kénsawal, vagy szerves szulfonsavakkal, például metán-, etán-, benzol-, p-toluol- vagy fluor-szulfonsavval alkotott észterek. Az (I) általános képletű vegyület észterének alkil-halogeniddel nátrium-hidrid jelenlétében, dimetil-formamidban történő kezelése során olyan vegyületekből kiindulva, ahol R2 észterezett karboxicsoport, csaknem kizárólag az N-alkil-származékok nyerhetők. Az (I) általános képletű sóképző csoportokat tartalmazó vegyületek sóképző csoportokat tartalmazó vegyületek önmagukban ismert módon sóvá alakíthatók át, például egy bázissal, előnyösen oldó- vagy hígítószer jelenlétében. A kapott sókat önmagukban ismert módon a szabad vegyületekké alakíthatjuk át, például valamely savas reagenssel, például egy ásványi savval kezelve. Az (I) általános képletű vegyületek és ezek sói hidráiként is keletkezhetnek. Ugyancsak tartalmazhatják ezen vegyületek a kristályosításhoz alkalmazott oldószer-molekulákat is. Az (I) általános képletű vegyületek szabad formája és só formája következtében az előzőekben és az ezután következőkben a szabad vegyületek vagy sóik alatt célszerűen és értelem szerint adott esetben a megfelelő sók, illetve szabad vegyületek is értendők. A találmány szerinti eljárásban előnyösen olyan kiindulási anyagokat használunk, melyek az előzőekben különösen értékesnek felsorolt vegyületekhez vezetnek. Az új (I) általános képletű vegyületek illetve sóik értékes gyógyászati tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezen vegyületek főleg antiallergiás hatásúak, melyet például patkányokon, körülbelü 1 mg/kg intravénás, és 1 mg/kg orális adagolás esetén a passzív kután anafilaxia vizsgálatban (PCA-reakció) mutatható ki. Ezen vizsgálatot Goose és Blair (Immunology', Vol. 16. S. 794 /1969/) által leírt módszerrel végeztük. A passzív kután anafíiaxiát Ovary (Progr. Allergy, Vol. 5., S. 459 (1958/) által leírt módon hoztuk lézre. Az (I) általános képletű vegyületek és sóik antiallergiás, főleg degranuláeiót gátló hatását ín vitro, patkányok peritoneális sejtjeiből történő hisztamin-felszabaditással, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
