192076. lajstromszámú szabadalom • Eljárás etilén-propilén- dién-alapú terpolimerek előállítására

1 192.076 2 A találmány tárgya eljrás etilén- propilén-dién alapú terpolimerek előállítására. Ismeretes, hogy az etilén-propilén terpolimerek szintézise hidrogén-karbonát oldatban vagy szuszpen­zióban (általában folyadék fázisú propilént alkalmaz­va) Ziegler-Natta katalizátor jelenlétében végrehajtha­tó. A harmadik monomer (termonomer) általában egy olyan vegyület, amelynek molekuláiban két darab kettős kötés található, amelyek közül az egyik kettős kötés részt vesz az etilén és propilén polimerizációs folyamatábí i másik pedig ilyen körülmények kö­zött nem reagal, így felhasználható az ezt követő vul­­kanizációs eljárás során, amikor a polimerláncok tér­­hálósítása játszódik le. Kiváló tulajdonságú etilén-propilén terpolimerek előállításához olyan termonomert kell alkalmazni, amelyben a kettős kötés reaktivitása nem azonos (fly módon a polimerizációs folyamat során a polimerek térhálósodása nem következik be) és a vulkanizálandó szabad kettős kötés a molekulában nem a főláncon, hanem oldalláncon található. A terpolimerek tulajdonságai szempontjából a leg­jobb eredményeket gyűrűs, endometilén kötésű ter­­monomerek, így például diciklopentadién vagy etili­­dén-norbornén alkalmazásával nyerték. Ezeknek a ter­­monomereknek endometilén gyűrűiben található ket­tős kötések a polimerizációs körülmények között nagy reaktivitásúak, míg a második kettős kötés a po­­limerizáció során passzív, így a vulkanizációs folyamat számára aktív marad. A fenti termonomerek alkalmazásának az a hátrá­nya, hogy a tiszta állapotban történő előállításhoz szükséges extrakciós és raffinálási műveletek bonyolul tak és költségesek. A találmány szerinti etilén és propilén alapú terpo­limerek sorát a következőképpen bővítettük ki: etilén bői, propilénből, propenil-norboménből és diciklo­­-pentadiénből állnak és az etilén/propilén mólaránya: 1/1 — 5/1 míg a norbornén/diciklopentadién mólará­nya: 5/1 —1/1. Ezek a terpolimerek nagy molekulasúlyú amorf poli­merek, amelyek kénnel vulkanizálhatok és a telítet­­lenségi fokuk 5-15 tömeg%. A találmány szerinti terpolimereket a következő módon állítjuk elő: etilént, propilént és egy olyan di­­énkeveréket, amely a propenil-norbomén előállítás közti terméke és 70—75 % propenil-norbomént és 25—30 % diciklopentadiént tartalmaz, polimerizá­lunk alifás, nafténes vagy aromás szénhidrogén oldó­szerben, vagy ezek keverékeiben, -30 C° és+30 C° hőmérséklet-tartományban, 1—10 atm. nyomáson olyan katalizátor jelenlétében, amely oldható vaná­­dium komponenst és halogénezett szerves alumínium komponenst tartalmaz modifikátor hozzáadásával vagy anélkül. 1. példa 2,5 1 térfogatú hűtőköpennyel és keverővei ellá­­torr reakcióedénybe beöntünk 2 1 frissen desztillált n-heptánt, miután a levegőt és a nedvességet tiszta nitrogéngáz alkalmazásával kiszorítottuk, majd a hőmérsékletet 10 C°-ra állítjuk be. Ezután az oldó­szert etilén és propilén keverék (a keverékben az eti­lén/propilén mó - _.i:ya 60/40 és a terhelés 250 1/óra) 20 percig törtéi:" Jtbuborékoltatásával telítjük. Az nldószer telítése után adagolópumpa segítségével 30 percig VOCl3-at (0,5 tnól/1) és Al2(C2H5)3Cl3-at (az Al/V mólaránya 9/1) adagolunk »reakciókeverék­hez, majd 6 g diénkeveréket, amely 70/30 arányban propenilnorbomént és diciklopentadiént tartalmaz. Ezután az etilén és propilén keverék átbuborékoltatá­­sát 20 percig folytatjuk, majd a reakcióelegyet meta­nol hozzáadásával dezaktiváljuk, desztillált vízzel mossuk és acetonnal kicsapjuk. Üy módon 148 g po­limert állítunk elő, amelynek koherens viszkozitása: 2,3, telítetlenségi foka: 3,24 g % és összetétele: 59 mól etilén, 41 mól % propilén. A polimer Mooney - viszkozitása MLfl*4):58,125 C°-on mérve. A polimerek fizikai és mechanikai tulajdonságának megállapítása céljából a következő összetételű keveré­ket állítjuk elő: terpolimer 100 g ZnO 5 sztearinsav 1 Russ FEF 70 Russ SRF 40 192 olaj 70 cink-dietil-ditio-karbamát 2 tetrametil-ditio-diszulfid 0,5 merkapto-benz-tiazol 0,5 kén ' 1,5 A fenti keveréket felvisszük egy laboratóriumi hen­gerre és 30 percig 160 C°-on vulkanizáljuk. A mérési eredmények a következők: szakítószilárdság: 125 kg/Qz; modul—300%: 114,6 kg/Qz; törési nyújthatóság: 345 % és a Shore keménység: 66. 2. példa A reakciót folyamatos működésű berendezésben végezzük, amely 6 1 űrtartalmú és hűtőköpennyel, va­lamint higanyos manométerrel ellátott. Toluolos ol­dószerben a következő katalizátor rendszert alkal­mazzuk: vanádium-triacetil-acetonát (VAc3) és AKCjHs^Cl keverékét, amelyben a VAc3 koncent­ráció: 1 mmól/1 és az Al/V mólaránya 15/1. A reakció-körülmények: 5 C° hőmérséklet és 50 mmHg nyomás. A reaktorba egyidejűleg vezetjük be a telített oldó­szert a VAc3 és A1/C2H5)2C1 oldatokat, valamint a diénkeverék oldatát, amely 75/25 súlyarányban tar­talmaz propenil-norbomént és diciklopentadiént (a reakciótérben a diénkeverék koncentrációja: 20mmól/ II). A nyomást 70/30 mólarányú etilén-propilén keve­rék alkalmazásával tartjuk fent. A reakciókeverék tar­tózkodási ideje a reaktorban: 1,5 óra. Az oldószer összmennyisége: 20 1. Üy módon 1,03 kg terpolimert nyertünk (5,1 g% szilárd anyag tartalomnak felel meg). Koherens viszkozitása: 1,75; propilén tartalom: 30 mól %; telítetlenségi fok: 5,2 g % és Mooney viszkozi­tás ML (1*4):.50, 125 C°-on mérve. A polimer fizikai és mechanikai sajátságait az 1. példában megadott módon vizsgáljuk meg. Az azonos összetételű keveré­ket Banbury keverőben keverjük és a vulaknizálást 160 C°-on 30 percig végezzük. A polimer tulajdonsá­gai a következők: szakítószilárdság: 119,7 kg/Qz; mo­dul 300 %: 102,7 kg/Qz; törése nyújthatóság: 395 % és a Shore keménység: 58. A találmány szerinti terpolimerek előállíthatók V-Al katalitikus rendszer jelenlétében történő poli­­tnerizációval, modifikátor hozzáadásával vagy anélkül. Vanádiumkomponensként szénhidrogénes oldószer­5 10 16 20 25 30 05 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom