192067. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés az altalaj lazítására és trágyázására

1 A találmány tárgya eljárás altalaj lazítására ás az el­járás foganatosítására alkalmas berendezés. Mezőgazdasági szakemberek előtt jól ismert az, hogy azokon a mezőgazdasági területeken, ahol a te­lepített termesztett kultúra nem teszi lehetővé az ed­dig ismert altalaj lázitók hatékony alkalmazását, szük­ség lenne a növények száméra legkedvezőbb mélységű legkedvezőbb helyű altalaj lazítás elvégzésére. Ennek szüksége elsősorban a nagyüzemi leg művelt szőlő-, gyümölcs- és erdőterületeken mutatkozik. Altalajlazításra szolgáló «(járások és izek foganatosí­tására alkalmas berendezések már Ismartek. Példakép­pen említhetjük a német Rabewerk cég által gyártott aktív művelőeszközzel rendelkező altalajlazító beren­dezést, amely úgy van felépítve, hogy a talajban kés­alakú lezítószerszámot húznak oly módon, hogy a be­rendezésre szerelt kar előtt haladó vágóéit függőleges irányban mechanikusan mozgatják. A berendezés hátránya az, hogy a lazítószefszám a talaj nagymértékű koptatóhatása miatt gyakran meg­hibásodik ét idő alőtt elkopik. Ez a berendezés a ha­zai talaj lazítására - amint a nagyüzemi tapasztalatok Is bizonyítják - nem alkalmas. Ismert továbbá a hazánkban szabadalommal védett vontatott, vibrációs altalajlazító berendezés. Az alta­laj fellazítása hidromotoros maghajtású, vibrációs lázi­­lószerszámmal történik. Szántóföldön, e hazai mező­­gazdaság részére megfelelő. Hátránya az, hogy a kerté­szeti állókultúrák, tehát szőlő, gyümölcs talajának fel­lazítására nem alkalmas. Közös hátránya valamennyi talaj lazító berendezés­nek az, hogy e fellazítás munkatartománya gyakorla­tilag mindig azonos sávba esik, a talajban húzott ék­alakú szerszám rendkívül nagy vonóerőteljesítményt igényel, végül az ezen berendezések révén fellázított terület felülete rendkívül egyenetlen, rögös. Alkalmazásuk további hátránya az — éppen a vi­szonylag nagy vonóerőszükséglet miott - hogy példá­ul nagyüzemi szőlőterületeken a keskeny sortávolság miatt <2,4 -3,5 m) nem lehetséges, vagy nagyon kor­látozott, mart a szükséges vonóerőt biztosító traktor károkozás nélkül a sorközbe nem fér be. A hazai tapasztalatok azt is Igazolják, hogy az álta­lánosan ismert késes altalajlazltók üzeme közben gyak­ran előfordul, hogy a megengedettnél nagyobb mérté­kű gyökérsérülést, gyökérszaggatást okoznak. Emiatt a növény fertőződhet, a sérült gyökérrészek elősegítik a fertőzött gócok kiterjedését, szélsőséges esetben a nagy számban elvágott gyökerek a növényt fejlődésé ban visszavetik, vagy a növény elpusztul. A talmány szerinti megoldásnak megfelelő eljárás ét altalaj lazító berendezés révén az Ismert eljárások és berendezések hátrányait kívánjuk kiküszöbölni. Ezt a célt oly módon sikerült elérni, hogy egy olyan altalajlazftó berendezést konstruáltunk, amelyben a lazítást nem vontatott késsel végezzük, hanem helyet­te agy üreget,csőalakú, a munkagéphez csuklósán rög­zített lazítószerszámot alkalmazunk, amelyen keresz­tül sűrített levegőt juttatunk a talajba. Annak érdeké­ben, hogy a lazítószerszám könyebben tudjon a talaj­ba hatolni, • vége ki van hegyezve, és célszerűen úgy van kialakítva, hogy a rajta lévő nyíláson keresztül műtrágyák, adalékanyagok ét nyomelemek Is a talaj­ba juttathatók. A csőalakú jezftószarszém ezért cél­­tzeKlan kettősfalú csőből ven kialakítva. A* altalajlazító berendezés - a találmány »érinti megoldásnak megfelelően - vontatójárműre van sze­relve, amelyen a sűrített levegőt tartalmazó tartályok 2 Is el vannak helyezve. A találmány jobb megértése végett a leíráshoz raj­zokat mellékeltünk. A rajzokon az 1. ábra a találmány elvi kialakítását vázlatosan szem­lélteti, a 2. ábra a berendezést traktorra szerelt megoldásban mutatja be, a 3. ábra pedig az altalajlazftószerszámot a munkagép­re csatlakozó gémszerkezettel egybeépítve mutatja be. Az 1. ábrán látjuk az (1) altalajlazító szerszámot. Ennek csőalakú kialakítása révén lehetővé válik az, hogy az (1) altalajlazftó szerszámon keresztül, ame­lyen célszerűen legalább egy (2) nyílás van kiképezve, a sűrített levegő a kívánt talajmélységbe kerüljön. (3. ábra). Az (l)altalajlazltószerszám egy csuklósán a gép­re rögzített dugattyús (3) munkahenger végén a kívánt távolságra állítható be. További dugattyús (4) munka­­henger segítségével az <1) altalaj lazító szerszámot a földbe lehet szúrni. A beszúrás mélységét az alkalma­zott tolóerő révén lehet meghatározni. Az (1) altalajlazftó szerszámhoz csatlakozik a sűrí­tett levegőt szállító <5) vezeték, amely célszerűen a gép vázához van rögzítve. A fenti megoldás révén a különböző sortávolságú, különböző magasságú, kü­lönböző lomb- és koronaalakú ültetvényekhez a be­rendezést egyaránt használhatjuk, a csuklós mozgatás segítségével, A sűrített levegőt szállító (5) vezeték a nyomás él mennyiség beállítására, vezérlésére szolgá­ló szerelvény közbeiktatásával egy (6) légtartályba van bekötve, amely szintén a járműre van szerelve. A levegőszükségletet, - vagyis a légtartály nagysá­gát - önmagában ismert módon, a légtartályhoz csat­lakozó (7) kompresszor teljesítményétől és az (1) al­talaj lazító szerszám vagy szerszámok levegőfogyasztá­sától függően határozzuk meg. A rajzokból az is látható, hogy az Ismertetett kivi­teli példa szerint felépített berendezést a legáltaláno­sabb módon traktorra szerelve alakítjuk ki. Ennek megfelelően a traktornak a teljesítmény leadó tége­lyéről hajtott (7) kompresszor termeli a sűrített leve­gőt, amelyet önmagában Ismert módon a (6) légtar­tályba vezetjük. A traktorok által kezelhető szerelvé­nyek biztosítják azt, hogy az (1) altalajlazító szerszám megfelelő nyomású és mennyiségű sűrített levegőt kapjon, amikor a megfelelő mélységet elérje. Annak érdekében, hogy az (1) altalajlazító szerszá­mot a megfelelő munkahelyzetbe vigyük, önmagában Ismart dugattyús munkahengerrel működtetett (8) gémszerkezetet alkalmazunk, amelynek mind vízszin­tes, mind függőiegs irányú mozgatása a kezelőfülké­ből — önmagában ismert szerelvények révén - például pneumatikus munkahengerek révén - biztosítható, vagyis az (1) altalaj lazító szerszám a kellő távolságban és mélységben a talajba belenyomható. Ezt a mélysé­get az erőgép teljesítményének függvényében, általá­ban 300—1200 mm mélységben határozhatjuk meg. Az 1. ábrán az is látható, hogy az (1) altalajlazító szerszám mind a sűrített levegőt tartalmazó tartállyal, mind pedig folyékony műtrágyát tartalmazó 19) tar­tállyal egyaránt össze van kapcsolva. Mind a levegőtar­­táíy, mind a folyékony trágyát tartalmazó (9) tartály ágy-agy önmagában ismert vezérlőberendezés révén a csőalakú, alul hegyben végződő az (1) altalajlazító szerszámmal csővezetékek útján van összekötve. A fo­lyékony trágyát szállító vezetékbe egy (10) szivattyú és (11) átváltószelep segítségével a traktor kezefőja bármelyik tartályból adagolhatja a szükséges közeget a talajba. A talajba juttatott sűrített levegő végzi el ily 192.067 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom