192063. lajstromszámú szabadalom • Poralakú papíripari szervetlen töltőanyag kompozíció

1 192.063 2 A találmány tárgya aktív hatású, önmagában is nagy retenciójú szervetlen töltőanyag kompozíció, melynek alkalmazásával gazdaságosan oldható meg a nagy hamutartalmú papírok gyártása, a papírok szer­kezeti és szilárdsági tulajdonságainak csökkenése nél­kül. A kompozíció 65-98 tömeg% papíripari hagyomá­nyos szervetlen töltőanyagot, 2-35 tömeg% alumíni­umsót, célszerűen alumíniumszulfátot, nátrium-alu­­minátot, vagy azok keverékét a töltőanyag kompozí­ció összes tömegére vonatkoztatva, valamint 0,1—6 tömeg% poralakú kationos polielektrolitot tartalmaz. A találmány feladata, hogy olyan töltőanyag kom­pozíciót bocsásson a papíripari rendelkezésére, amely­nek segítségével a töltőanyagveszteség jelentősen le­csökkenthető és növelhető a vele készült papír hamu­­tartalma, újszerű módon a szilárdsági tulajdonságok jelentős rontása nélkül. A töltőanyag kompozíció al­kalmazása során járulékos hatásként csökken az eny­vezőanyag fajlagos szükséglete és csökken a körvíz szerves és szervetlen lebegőanyag tartalma. A töltőanyag, a finomrostok, valamint az enyvező és egyéb segédanyagok, mint pl. nedvesszilárdító sze­rek, keményítők, színezékek retenciójának javulása, valamint a szilárdságnövekedés ezideig nem várt és jelentős gazdaságié redménnyel jár. A papíripar a szervetlen ásványi anyagok közül töltőanyagként a következőket használja: — szilikátok (pl. kaolin, talkum, stb.) — szulfátok (pl. BaS04, stb.) — karbonátok (pl. MgC03, CaC03, stb.) — oxidok (pl. Ti02, ZnO, stb.) — szulfidok (pl. ZnS, stb.) A felsorolt töltőanyagok közül az ipari gyakorlat­ban legnagyobb mennyiségben a kaolint, talkumot — valamint speciális célok elérésére — BaS04-ot és Ti02 -ot alkalmaznak. A töltőanyagokból a papíripari felhasználás során vizes szuszpenziót állítanak elő, majd ezt a cellulózrost szuszpenzióhoz adagolják. A papírgyártás során meg­figyelhető a töltőanyagok jelentős mértékű vesztesé­ge-A veszteség mértéke függ: — az adagolt töltőanyag fajtájától, — az adagolt töltőanyag mennyiségétől — és a papírgyártástechnológiai körülményektől, mint pl. géptípus, szitatípus, vákuu, mértéke, töltőanyag adagolás mértéke, adagolt segédanya­gok típusa és mennyisége, stb.) A töltőanyagok jelentős mértékű veszteségének oka elsősorban az, hogy a hagyományos technológiá­val előállított szervetlen ásványi eredetű töltőanyagok és az ipari cellulózrost típusok vizes szuszpenzióban negatív felületi töltéssel rendelkeznek méréseink sze­rint. A méréseket Pen—Kern Laser Zee Meter 500 A /USA/ berendezésen végeztük: például: cellulózrost szegi kaolin osztrák kaolin (Aspanger A-2) (Aspanger A-3) cseh kaolin zéta-potenciál — 13...—27 mV -28...-32 mV-16...-20 mV -18...-32 mV -15. ..-25 mV 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 görög kaolin-16.. .-22 mV Ti02-40.. .-50 mV osztrák talkum-30.. .-40 mV Zeolex 133 (szint. szilikát típusú töltő­anyag) Zeofinn Oy-Finnország-35.. .-40 mV A cellulózrost, valamint a töltőanyag részecskék vh zes közegben erősen negatív felületi töltésük következ­tében kölcsönösen taszítják egymást, melynek eredmé­nyeként a töltőanyagrészecskék jelentős mennyisége a cellulóz rövidrostokkal együtt (rost-törmelék, fi­nomrost) a gyártási vízzel keresztül haladnak a papír­gépi szitán. Ismeretes, hogy retenciószerekkel javítható a cel­lulózrost és a töltőanyag retenciója. A technika jelenlegi állása szerint a kiindulási pa­píripari szuszpenzió — amely cellulózrostokból, töl­tőanyag és segédanyagrészecskékből áll, melyek nega­tív felületi töltéssel rendelkeznek —, részecskéi a lap­képzés előtt a rostszuszpenzióhoz adagolt retenció­­szer hatására különböző mértékben elveszítik negatív töltésüket, így a rendszerben homo-, ill. heterokoagu­­lációs folyamatok indulnak meg és javul a cellulóz­rost, valamint a töltőanyagrészecskék retenciója. E közismert papíripari technológiai tanítás lénye­gét felismerve világossá vált, hogy a cellulózrostok és egyéb adalékanyagok felületi töltését negatív értéken hagyva stabilis, pozitív felületű részecskékkel rendel­kező töltőanyag kompozíciót a papíripari rendszer­hez adagolva a töltőanyagvisszatartás értéke növelhe­tő. E felismerést kihasználva állítottuk elő további el­járásunkkal a szuszpenziójában stabilis, pozitív töltés­sel rendelkező töltőanyag kompozíciót. Azt tapasztaltuk, hogy a talámány szerinti töltő­anyag kompozíció alkalmazása esetén a töltőanyag a cellulóz roston megkötődik és a veszteség minimálisra csökken. A találmány szerinti töltőanyag kompozíció vízzel szuszendálva pozitív felületi töltéssel rendelke­ző szuszpenziót ad. így töltőanyag kompozíciónkkal gazdaságosan le­­hetelőállítani nagyobb hamutartalommal papírt, azon­ban ki kell küszöbölni a hamutartalom növelésével be­következő jelentős szilárdságcsökkenést is ahhoz, hogy nagy hamutartalommal a felhasználói igényeket is jól kielégítő papír legyen előállítható. Ezt a felada­tot oldja meg módszerünk, a korábbi megoldásoktól teljesen eltérő és teljesen újszerű eredményeket bizto­sítva, amikoris olyan porformájú polielektrolitokat alkalmazunk a töltőanyag kompozícióban, amelyek hatásukat lassabb oldékonyságuk következtében csak akkor fejtik ki, amikor az alumíniumsók ionjai már a töltőanyag részecskék felületét pozitívra töltötték. Ilyenkor a polielektrolit makromolekulák kötődve a töltőanyagrészecskék felületén, aktív csoportokat ké­peznek, amelyek hajlamosak lesznek másodlagos ké­miai kötőerőkkel kapcsolódni a cellulózrostokhoz, valamint a segédanyagok részecskéihez. E kötések eredményeként a töltőanyagkompozíciónk aktív sze­repet tölt be a papírlap szerkezetében, eltérően a ha­gyományos töltőanyagtól és nem csökkenti ennek szerkezeti és felületi szilárdságát. A találmány szerinti töltőanyagot oly módon állít­juk elő, hogy az ismert töltőanyag gyártástechnológia utolsó lépcsőjében a töltőanyag szárítás után a légszá­raz töltőanyaghoz a kompozíció összes tömegére vo­natkoztatva 2-35% légszáraz poralakú alumíniumsót, 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom