192013. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új apovinkaminol-észter-származékok előállítására
1 2 A találmány tárgya eljárás az (I) általános képletű új apovinkaminol-észter-származékok és savaddíciós sóik előállítására. Az (I) általános képletben Rí hidrogénatomot vagy nitro-csoportot, Rí 1-17 szénatomos alkil-, vagy nitro-csoporttal vagy rövidszénláncű alkoxi-csoport(ok)kal helyettesített fenil-csoportot, Rj hidroxil-csoportot vagy -OR5-csoportot - ahol Rs jelentése 2—18 szénatoinos alkanoil-, vagy rövidszénláncú alkoxi-csoport(ok)kal helyettesített benzoi!-csoport —, R* hidrogénatomot jelent, továbbá R3 és R4 együttesen egy vegyérték-kötést jelent, azzal a megkötéssel, hogy ez utóbbi esetben Rí nem jelenthet hidrogénatomot. R, jelentésében a nitro-csoport előnyösen a 9-, vagy 11-helyzetben állhat, míg R2 jelentésében alkil-csoportként metil-, etil-, vagy magasabb szénatomszámú, például pentadecil-csoport szerepelhet. A fenil-csoport helyettesítője előnyösen nitro-, vagy metoxi-csoport lehet. Rs jelentésében alkanoil-csoportként előnyösen acetil-, helyettesített benzoil-csoportként előnyösen pedig 3,4,5-trimetoxi-benzoil-csoport szerepelhet. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek újak, az irodalomban a 183.323., a 183.324., a 183.325. és a 183.326. lajstromszámú magyar szabadalmi leírások ismertetnek hasonló szerkezetű vegyöleteket. Ezek a szabadalmi leírások az apovinkaminol, valamint 17,18-dehidro-apovinkaminol trimetoxibenzoátját, továbbá a 9-nitro-, 11-nitro-, 10-bróm-, 11-bróm- és 10-metoxi-apovinkaminol-trimetoxibenzoátot ismertetik. A fenti szabadalmi irodalom szerint ezek a vegyületek gátolják a foszfodiészteráz-enzim aktivitását és elsősorban kóros sejt-proliferációval járó bőrbetegségek gyógyítására alkalmazhatók. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületeket ugyancsak bőrbetegségek gyógyításában lehet használni és azzal az előnnyel rendelkeznek, hogy fotostabilitásuk az eddig ismert vegyieteknél nagyobb. Mint ismert, az epidermis kóros proliferációval járó megbetegedések viszonylag gyakoriak. Ezek között a betegségek között jó és rosszindulatúak egyaránt előfordulnak. Bizonyos kór-formák csak emberen, mások emberen és állaton egyaránt előfordulhatnak. Mindhogy a kóros sejt-proliferációval járó bőrbetegségek egy része, így például apsoriasis állatokon nem fordul elő, a vegyületek psoriasis elleni hatását állatkísérletekkel csak indlrek$ módon lehet valószínűsíteni. Voorhees és munkatársai [Arch, Derm. 104 395- —365 /1971/3 megállapította, hogy a kóros sejt-proiiferációt a ciklusos-adonozin-monofoszfát (c-AMP) szintjének csökkenése kíséri. Mint ismeretes a c-AMP adenilcikláz hatására keletkezik és foszfodiészteráz hatására bomlik el. Voorhees eredményesen befolyásolta a psoriasisos folyamatot olyan szerekkel, melyek az adenilcikláz működését stimulálják (például norepinephrin), vagy amelyek a főszfordiészteráz működését gátolják (például papa verin). Modell-kísérleteinkben megállapítottuk, hogy amely vegyületekncl in-vitro foszfodiészteráz-gátló hatást találtunk, azok a klinikai kísérletben is beváltak psoriasis kezelésére. A modell kísérleteket állati testszövetekből (patkány-agy, marha-agy, marha-szív) izolált foszfodiészteráz segítségével végezzük. Az enzim-izolálás J. Schröder és H.V. Richenberg módszerével [Biochem. Biophys. Acta 302, 50 (1973)] történhet, majd az izolált foszfodiészterázt J. G. Hardman és E. W. Sutherland módszerével tisztítottuk [J. Biol. Chem. 240 3704 (1965)], s végül a tisztított enzim aktivitását G. Pöch rádioizotópos módszerével inkubációs, rendszerben először a gátlószer nélkül, majd a vizsgált vegyület, mint gátlószer jelenlétében 20 perc inkubálási idő után megmértük [N. S. Arch. Pharmacol. 268 272 (1971)]. A vizsgált vegyületből 1 mmólos sósavas-vizes törzsoldatot készítettünk, s a törzsoldat segítségével az inkubált enzim-preparátumhoz különböző mennyiségeket adtunk úgy, hogy az inkubált mintában a vegyület koncentrációja 5x10^, lxlO'5 és 5xl0's mól/litemek feleljen meg. Analóg módon adtuk az enzim-preparátumhoz a referenciaanyag (papaverin) oldatát is. A kontroll (gátlószer nélküli enzim-oldat) aktivitását 100%-nak vettük, és a vizsgált vegyület, valamint papaverint tartalmazó oldatok aktivitását a kontroll százalékában fejeztük ki. Analóg módon mértük a marha agy-, marha szív-preparátumból nyert enzimen is az eredményeket. Az eredmények felhasználásával grafikonon ábrázoltik az enzim-aktivitását a pmólban kifejezett enzim-inhibitor koncentráció logaritmusa függvényében és a görbéről leolvastuk azt az enziminhibitor koncentrációt, mely 50%-kal csökkenti az enzimaktivitást (Iî0). A kapott eredményeket az 1. táblázat mutatja. 192.01 5 10 15 20 25 30 35 40 45 2
