192013. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új apovinkaminol-észter-származékok előállítására

1 2 A találmány tárgya eljárás az (I) általános képletű új apovinkaminol-észter-származékok és savaddíciós sóik előállítására. Az (I) általános képletben Rí hidrogénatomot vagy nitro-csoportot, Rí 1-17 szénatomos alkil-, vagy nitro-csoporttal vagy rövidszénláncű alkoxi-csoport(ok)kal helyette­sített fenil-csoportot, Rj hidroxil-csoportot vagy -OR5-csoportot - ahol Rs jelentése 2—18 szénatoinos alkanoil-, vagy rövid­­szénláncú alkoxi-csoport(ok)kal helyettesített benzo­­i!-csoport —, R* hidrogénatomot jelent, továbbá R3 és R4 együttesen egy vegyérték-kötést jelent, azzal a megkötéssel, hogy ez utóbbi esetben Rí nem jelenthet hidrogénatomot. R, jelentésében a nitro-csoport előnyösen a 9-, vagy 11-helyzetben állhat, míg R2 jelentésében alkil­­-csoportként metil-, etil-, vagy magasabb szénatom­számú, például pentadecil-csoport szerepelhet. A fenil-csoport helyettesítője előnyösen nitro-, vagy metoxi-csoport lehet. Rs jelentésében alkanoil­­-csoportként előnyösen acetil-, helyettesített benzoil­­-csoportként előnyösen pedig 3,4,5-trimetoxi-benzoil­­-csoport szerepelhet. A találmány szerinti eljárással előállított vegyü­­letek újak, az irodalomban a 183.323., a 183.324., a 183.325. és a 183.326. lajstromszámú magyar szabadalmi leírások ismertetnek hasonló szerkezetű vegyöleteket. Ezek a szabadalmi leírások az apovin­­kaminol, valamint 17,18-dehidro-apovinkaminol tri­­metoxibenzoátját, továbbá a 9-nitro-, 11-nitro-, 10-bróm-, 11-bróm- és 10-metoxi-apovinkaminol-tri­­metoxibenzoátot ismertetik. A fenti szabadalmi irodalom szerint ezek a vegyületek gátolják a fosz­­fodiészteráz-enzim aktivitását és elsősorban kóros sejt-proliferációval járó bőrbetegségek gyógyítására alkalmazhatók. A találmány szerinti eljárással előállított vegyüle­­teket ugyancsak bőrbetegségek gyógyításában lehet használni és azzal az előnnyel rendelkeznek, hogy fotostabilitásuk az eddig ismert vegyieteknél na­gyobb. Mint ismert, az epidermis kóros proliferáció­­val járó megbetegedések viszonylag gyakoriak. Ezek között a betegségek között jó és rosszindulatúak egyaránt előfordulnak. Bizonyos kór-formák csak emberen, mások emberen és állaton egyaránt elő­fordulhatnak. Mindhogy a kóros sejt-proliferációval járó bőr­betegségek egy része, így például apsoriasis állato­kon nem fordul elő, a vegyületek psoriasis elleni hatását állatkísérletekkel csak indlrek$ módon le­het valószínűsíteni. Voorhees és munkatársai [Arch, Derm. 104 395- —365 /1971/3 megállapította, hogy a kóros sejt­­-proiiferációt a ciklusos-adonozin-monofoszfát (c-AMP) szintjének csökkenése kíséri. Mint isme­retes a c-AMP adenilcikláz hatására keletkezik és foszfodiészteráz hatására bomlik el. Voorhees ered­ményesen befolyásolta a psoriasisos folyamatot olyan szerekkel, melyek az adenilcikláz működését stimulálják (például norepinephrin), vagy amelyek a főszfordiészteráz működését gátolják (például papa verin). Modell-kísérleteinkben megállapítottuk, hogy amely vegyületekncl in-vitro foszfodiészteráz-gátló hatást találtunk, azok a klinikai kísérletben is bevál­tak psoriasis kezelésére. A modell kísérleteket állati testszövetekből (pat­kány-agy, marha-agy, marha-szív) izolált foszfodi­észteráz segítségével végezzük. Az enzim-izolálás J. Schröder és H.V. Richenberg módszerével [Bio­­chem. Biophys. Acta 302, 50 (1973)] történhet, majd az izolált foszfodiészterázt J. G. Hardman és E. W. Sutherland módszerével tisztítottuk [J. Biol. Chem. 240 3704 (1965)], s végül a tisztított enzim aktivitá­sát G. Pöch rádioizotópos módszerével inkubációs, rendszerben először a gátlószer nélkül, majd a vizsgált vegyület, mint gátlószer jelenlétében 20 perc inkubá­­lási idő után megmértük [N. S. Arch. Pharmacol. 268 272 (1971)]. A vizsgált vegyületből 1 mmólos sósavas-vizes törzsoldatot készítettünk, s a törzs­oldat segítségével az inkubált enzim-preparátumhoz különböző mennyiségeket adtunk úgy, hogy az in­kubált mintában a vegyület koncentrációja 5x10^, lxlO'5 és 5xl0's mól/litemek feleljen meg. Analóg módon adtuk az enzim-preparátumhoz a referencia­­anyag (papaverin) oldatát is. A kontroll (gátlószer nélküli enzim-oldat) aktivi­tását 100%-nak vettük, és a vizsgált vegyület, vala­mint papaverint tartalmazó oldatok aktivitását a kontroll százalékában fejeztük ki. Analóg módon mértük a marha agy-, marha szív­­-preparátumból nyert enzimen is az eredményeket. Az eredmények felhasználásával grafikonon ábrázol­­tik az enzim-aktivitását a pmólban kifejezett enzim-inhibitor koncentráció logaritmusa függvé­nyében és a görbéről leolvastuk azt az enziminhibi­tor koncentrációt, mely 50%-kal csökkenti az en­zimaktivitást (Iî0). A kapott eredményeket az 1. táblázat mutatja. 192.01 5 10 15 20 25 30 35 40 45 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom