192010. lajstromszámú szabadalom • Eljárás triazin-származékok és azokat tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

1 192.010 2 oldószerben végezzük, vagy amennyiben az alkalma­zott bázis folyadék, ezt is alkalmazhatjuk oldószer­ként. iii) Az (Id) általános képletü vegyületet az (la) álta­lános képletü vegyület és egy szerves vagy szervetlen salétromossav-származék (például amilnitrit, izoamil­­nitrit, nátriumnitirit stb.) reakciójával, majd a kapott diazoniumsó szubsztituciós reakciójával állíhatjuk elő. A diazóniumsó képzését elsőrendő aminokból ki­indulva a szokásos módon végezzük, amelynek során az (la) általános képletü vegyületet salétromossavval vagy sójával reagáltatjuk ásványi sav (például sósav, kénsav, stb.) jelenlétében, hűtés közben vagy szoba­­hőmérsékleten. A reakcióban alkalmasan használható oldószer a víz, az ecetsav, a kloroform és hasonlók. A kapott di­­azónium-vegyületet kívánt esetben izolálhatjuk és tisz­títhatjuk, de izolálás nélkül is a következő reakciólé­pésbe vihetjük. A diazóniumsó szubsztituciós reakcióját a szokáso­san alkalmazott módszerrel végezhetjük. Például, amennyiben R* helyén cianocsoportot tartalmazó vegyületet kívánunk előállítani, a diazóni­­umsót cianid-vegyülettel (például réz(I) cianiddal, nik­­kelcjaniddal stb.) reagáltatjuk. Amennyiben kis szén­atomszámú alkil-tio-vegyületet, fenil-tio-vegyületet vagy kis szénatomszámú alkoxi-tiokarbonil-tio-vegyü­­letet kívánunk előállítani, amelyben az R’ csoport jelentése ezen csoportok valamelyike, a diazoniumsót a megfelelő tiol-vegyülettel reagáltatjuk sav vagy bázis jelenlétében. A szubsztituciós reakciót kívánt esetben semlegesí­tés után hajtjuk végre. A semlegesítést az i) eljárásban leírt alkálifém-karbonát- vagy alkálifém-hidrogén-kar­­bonát bázisokkal végezhetjük. A reakció hőmérsékle­te nem döntő befolyású, és a reakciót hűtés vagy me­legítés közben hajtjuk végre. Az alkalmazott oldószer megegyezik a kezdeti lépésben leírt oldószerrel. Az (Iw) általános képletü vegyületet az (Ik) általá­nos képletü vegyület szolvolizise segítségével állíthat­juk elő. Ezt követően kívánt esetben előállíthatjuk az (lm) általános képletü vegyületet, az (Iw) általános képletü vegyület alkilezőszerrel végrehajtott reakciójával. Megfelelő alkilezőszer lehet példul egy kis szén­atomszámú alkilhalogenid, mint például alkil-klorid (például propil-klorid, butil-klorid, stb.), kis szénatom­számú alkil-bromid (például metil-bromid, etil-bro­­mid, propil-bromid, stb.), kis szénatomszámú alkil­­jodid (például metil-jodid, etil-jodid, propil-jodid, stb) kis szénatomszámú alkil-szulfát (például dimetil-szul­­fát, dietil-szulfát, stb.), kis szénatomszámú alkán-szul­­fonát (például metil-mezilát, etil-mezilát, stb.), kis szénatomszámú alkil-tozilát (például metil-tozilát, etil-tizolát, stb.) és hasonlók. A reakciót általában például alkoholban (például­­metanolban, etanolban, propanol ban, stb.), előnyö­sen bázis, mint például alkálifém-hidroxid (például nátrium-hidroxid, kálium-hidroxid, stb.), alkálifém-al­­koxid (például nátrium-metoxid, kálium-metoxid, stb) alkálifém-hidrid (például nátrium-hidrid, kálium-hid­­rid, stb.) és hasonlók jelenlétében, szobahőmérsékle­ten vagy melegítés közben hajtjuk végre. Egy keletkezett diazóniumsót CuHlg2 jelenlétében kéndioxiddal (III) általános képletü vegyületté alakít­hatunk. Az (In) általános képletü vegyületet a (III) általá­nos képletü vegyület és ammónia reakciójával állíthat­juk elő. A reakciót általában víz, alkohol (mint például me­tanol, etanol, izopropil-alkohol, stb.) és hasonló oldó­szerekben,szobahőmérsékleten vagy melegítés közben végezzük. A reakciót hűtés vagy melegítés közben, szokásos, a reakciót ellenkező irányba nem befolyásoló oldó­szerben hajthatjuk végre. Ilyen oldószer lehet például a víz, alkohol, diklór-metán, kloroform és hasonlók. Az (Íj) általános képleíű vegyületet az (Ii) általános képletü vegyület védőcsoportjának eltávolításával állít­hatjuk elő. A védőcsoport eltávolítását hidrogenolizis segítségével végezhetjük. A fenil-(kis szénatomszámú alkil)-csoportot előnyö­sen sav jelenlétében végzett hidrolízissel vagy reduk­cióval távolíthatjuk el. A redukciót az a) eljárás mód­szere szerint végezhetjük, különösen előnyösen katali­tikus redukciót alkalmazhatunk. A hidrolízisben alkalmazható sav lehet hidrogén­­halogenid (például hidrogén-jodid, hidrogén-bromid, stb.), bór-tri-halogenid (például bór-tribromid, bór­­triklorid, stb.) és hasonló ágens. A reakciót hűtés vagy melegítés közben, szokásos, a reakciót ellenkező irányba nem befolyásoló oldó­szerben hajthatjuk végre. Ilyen oldószer lehet például a víz, alkohol, diklór-metán, kloroform és hasonlók. Az (Ih) általános képletü vegyületeket az (lg) álta­lános képletü vegyületek és halogénezőszer reakciójá­val állíthatjuk elő. Megfelelően alkalmazható halogé­nezőszer lehet a klór, bróm, jód, N-bróm-szukcinimid N-klór-szukcinimid és hasonlók. A reakciót általában az i) eljárásban leírt szokásos oldószerben végezhetjük. A fenti, találmány szerinti eljárásokban alkalmazott kiindulási anyagok ismert vagy új vegyületek. Az új vegyületek a példákban leírt módszerekkel vagy ezek­kel kémiailag ekvivalens módszerekkel állíthatók elő. A találmány szerinti módon előállított (1) általános képletü vegyületek a szokásos módszerekkel, például extrakcióval, lecsapással, frakcionált kromatográfiával frakciónak kristályosítással, átkristályosítással és ha­sonló módszerekkel izolálhatok és tisztíthatók. Amennyiben a találmány szerinti eljárással előállí­tott (I) általános képletü vegyület optikai izomerek keveréke, kívánt esetben optikai reszolválást végezhe­tünk a szokásosan alkalmazott módszerek segítségével. Az alábbiakban leírt magas vérnyomás ellenes ha­tás, vérlemez-aggreációt inhibiáló hatás és gyomorfe­kély-ellenes hatás tesztvizsgálatokkal állapítható meg, az. eredmények azt mutatják, hogy a találmány szerin­ti eljárással előállított (I) általános képletü vegyületek magas vérnyomás ellenes, vérlemez-aggregációt gátló és gyomorfekély-ellenes hatású anyagok és magas vér­nyomás, trombózis és gyomorfekély kezelésére alkal­masak állatok és emberek esetében. A tesztvizsgálat öthetes, hím Wister patkányok egyik veséjét érzés­telenítés közben eltávolítjuk. Dezoxi-kortikoszteron-acetátot (30 mg/kg) szusz­­pendálunk földimogyoró olajban és kétszer egy héten szubkután injekció formában adagoljuk. Az ivóvizet 1%-os sóoldatra cseréljük. 5—7 héttel az operáció után 150-200 Hg mm átlagos vérnyomású állatokat alkalmazunk a kísérletben. A vizsgált vegyületet orá­lisan adagoljuk. A vérnyomást a combartériánál mér­jük nyomásátalakító segítségével és az átlagos artériás vérnyomásértéket elektromosan integrálva regisztrál­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom