192006. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadék és szilárdfázist tartalmazó elegyek szétválasztására

1 192.006 2 taházban elrendezett elválasztószerkezet felső szita­szerkezete előtt, annak hosszirányában elmozduló, kívánt helyezetten rögzítve van elrendezve. Ezzel a szerkezeti kialakítással a szitaszerkezet aktív szita­felülete állítható be a mindenkori elegy jellemzőknek megfelelően. A találmány szerint előnyös az is, ha a berendezés elválasztószerkezetét képző szitaszerkezetek szitafelü­lete, - a szitaszerkezetek tartószerkezetével támasz­tott, - keretekben elrendezett, kopásálló anyagból előnyösen műanyagból fröccsöntéssel kialakított szi­tanyílásokat és ezeket határoló terelőbordákat tartal­mazó csereszabatos szitaelemekből van kiképezve. A találmánynak ez a szerkezeti-ismérve a legolcsóbb, legegyszerűbb és legkönnyebben javítható szitafelület kialakítást biztosít. Az elválasztószerkezet szitafelü­letét képező szitaelemek ugyanis a legolcsóbb anyag­ból, például műanyagból, a legegyszerűbb technoló­giával, például fröccsöntéssel, tömeggyártásban rend­­ldvül pontos mérettartással és tűrési határok mellett állíthatók elő. A műanyagból készült szitaelemek igen ellenállóak a korróziós igénybevételekkel szemben. A szitaelemek, amelyek a találmány szerinti tömeggyár­tással kerülnek előállításra tartókeretekben, többed­­magukkal összefogva helyezkednek el a szitaszerkeze­tek tartóelemein. A keretekben való elhelyezés bizto­sítja az olcsó szitaelemek gyors cseréjét, mert meg- __ hibásodás esetén csupán a szitaelemet befogadó ke­retet kell az őt rögzítő kallantyú oldásával felszaba- - dítani és a csereszabatos szitaelem elhelyezése után az üzemelés folytatható. Ezzel a szerkezeti kialakí­tással lényegesen egyszerűsödik a szitafelületek javítá­sa, ami különösen az üzem biztonság szempontjából jelen lényeges előnyt az ismert megoldásokhoz ké­pest. Előnyös az is, ha a találmány szerinti a berendezés elválasztószerkezetének felső szitaszerkezete hosszabb mint annak alsó szitaszerkezete, továbbá, ha a szita­szerkezetek hosszaránya 3:1 arányban van megválaszt­va. Ezzel a szerkezeti kialakítással biztosítható az elegy szilárdfázisából a legjobb hatásfokú folyadék el­távolítás. A találmány szerint előnyös az is, ha elválasztó­szerkezetének alsó szitaszerkezete leadó oldalán billenőén ágyazott, rugóval támasztott torlólemezzel van ellátva. Ezzel a szerkezeti kialakítással biztosít­ható, hogy az alsó szitaszerkezet végén a szűrőfelület jellemzői a szilárdfázis részben feltorlaszolásával is sza­bályozható legyen. Előnye ennek a szerkezeti kialakí­tásnak az, hogy a szilárdfázis túlzott feltorlaszolása esetén a torlólemez a rugó ellenében elmozdul, a fel­torlaszolt szilárdfázis lecsúszva a szitafelületről ismét egyensúlyi helyzetet terem. Végezetül ? találmány szerinti előnyös, ha a talál­mány szerinti berendezés elegyfeladó szerkezete a fel­ső szitaszerkezet előtt annak hosszirányában elmoz­duló és kívánt helyzetben rögzített, a felső szitaszer­kezet szitaelemei felé nyitott, az elegy feladóhoz flexi-, bilis elegyhozzávezetőcsővel csatlakoztatott, bukó­éllel ellátott vályú alakjában van kiképezve. Ez a szer­kezeti megoldás a szitafelület méretének tág határok közötti szabályozhatóságát biztosítja. A találmányt részletesen kiviteli példán rajz alap­ján ismertetjük, ahol az 1. ábra egy találmány szerinti berendezés függő­leges metszetének perspektivikus részképe, a 2. ábra az 1. ábrán ábrázolt berendezés egyik szita­­szerkezetének keresztmetszete, a 3. ábra egy találmány szerinti berendezés szitaszer­kezetének szitaeleme rész keresztmetszetben, a 4. ábra az 1. ábrán ábrázolt találmány szerinti be­rendezés szitaszerkezeteinek csuklószerkezettel való csatlakoztatásának kinagyított rész nézete a szita­szerkezetek rész hosszmetszetével. Az ábrákon ábrázolt kiviteli példa szerinti beren­dezés lényegében lemezanyagból készült 1 szitaház­ból, változó dőlésszöggel áííthatóan elrendezett 2 el­választószerkezetből, a 2 elválasztószerkezetet képző felső 21 szitaszerkezetet, valamint annak hosszirá­nyú folytatásában elrendezett alsó 22 szitaszerkezetet egymáshoz elfrodíthatóan változtatható lapszögeel csatlakoztató, rögzítőszerkezettel ellátott 3 csukló­­szerkezetből, valamint 4 elegyfeladószerkezetből áll. Az 1 szitaházban, annek alsó részén, a 2 elválasztó szerkezet alatt 11 folyadékgyűjtőtér van kiképezve, amely legmélyebb pontján 12 folyadékelvezető­­-csonkkal van ellátva. A 2 elválasztószerkezet, amint azt már említettük, hosszabb felső 21 szitaszerkezetből és annak hossz­irányú folytatásában elrendezett, ahhoz a 3 csukló szerkezettel elfordulóan, változtatható lapszöggel csatlakoztatott rövidebb alsó 22 szitaszerkezetből áll. A felső 21 szitaszerkezet és az alsó 22 szitaszerkezet hosszaránya a találmány szerint 3.1 arányban van megválasztva. Mind a felső 21 szitaszerkezet, mindaz alsó 22 szitaszerkezet lényegében 23 hossztartókból, valamint 24 kereszttartókb <3 kialakított tartószerke­zetet tartalmaz, amelyekre 25 keretekbe foglalt 26 szitaelemek kerülnek elhelyezésre. A 25 kereteket a 23 hossztartókhoz csatlakoztatott 27 terelőfalak bel­ső oldalán elrendezett 28 leszorítószervek rögzítik. A 28 leszorítószervek kiviteli példa esetében csavar­ral rögzíthető támasztólemezek alakjában vannak kiképezve. A találmány szerint a 26 szitaelemek kopásálló műanyagból, előnyösen kemény PVGből fröccsöntés­sel, 261 szitanyílásokkal és a 261 szitanyílásokat ha­tároló 262 bordákkal nagyobb felületegységként van­nak kiképezve. Két egymással szomszédos 26 szita­elemek csereszabatosán, azonos méretben készülnek. A 26 szitaelemeket a 25 keretek tartják össze. Egy­­-egy 25 keretben előnyösen kettő, vagy annál több 26 szitaelem kerül elhelyezésre. A 2 elválasztószerkezetet képező felső 21 szita­­szerkezet és az alsó 22 szitaszerkezet közötti változó lapszöget biztosító csuklós kapcsolatát részletesen a 4. ábrán mutatjuk be. A felső 21 szitaszerkezetet, il­letve az alsó 22 szitaszerkezetet elfordulóan csatla­koztató 3 csuklószerkezet az 1 szitaházban elrende­zett 31 csapból és a 31 csap körül elfordulóan ágya­zott, a felső 21 szitaszerkezet, illetve az alsó 22 szita­­szerkezet tartószerkezetének egymással szomszédos végő 24 kereszttartóihoz erősített 32 karokból áll. A 3 csuklószerkezet az ábrákon nem ábrázolt rögzítő­­szervvel is el van látva, amely meggátolja hogy a 3 csuklószerkezettel kapcsolt szerkezeti elemek rögzítés után elmozduljanak. A kiviteli példa esetében a 3 csuklószerkezet 31 csapja az 1 szitaház fala felé szű­külő kúpos hosszkeresztmetszettel van kiképezve és végén csavarmenettel van ellátva. A csavarmenetre fel­helyezett az ábrán nem ábrázolt karral ellátott anya becsavarásával a 31 csap behúzódik a 3 csuklószerke­zet megmunkált forgásfelületeibe és ezáltal kívánt lap­szöggel rögzíti a 21 illetve 22 szitaszerkezeteket az 1 szitaházban az előre meghatározott és beállított dőlés­szöggel. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom