192004. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 7-(benzo-tienil-acetil-amino)-cef-3-m-4-karbonsav-származékok előállítására

1 szerinti vegyületek A (VII) képlet szerinti szabad oxi­­mino savak vagy ezek sói Gram-negatív és Gram-pozi­­tiv kórokozók ellen hatékonyak, mint stafilokokku­­szok, sztreptokokkuszok, szalmonella, proteusz, E. coli és klebsziella. A (VII) képlet szerinti azon vegyületek, amelyek­ben R2’ karboxil-helyettesített alkoxicsoport vagy cikloalkoxicsoport, azokból a vegyületekből állítha­tók elő, amelyekben RJ> hdiroxicsoport. A szabad hidroximot a következő karboxi-helyettesítésű alkil­­halogeniddel alkilezzük: X C X~jr(CH2)n -COOR®, d amelyben X klóratom vagy brómatom, Ré a fentiek­ben meghatározott karboxi-védőcsoportot és c,d és n jelentése az előbbiekben megadott. Az acilezést iners szerves oldószerben, mint például dimetil-formamid­­dimetil-acetamid, tetrahidrofurán vagy aceto-nitril, vízmentes körülmények között vitelezzükkí, valamely bázis, például nátrium-hidrid jelenlétében. Az ilyen karboxi-helyettesített alkoxi-csoportokra példaként szolgálnak a karboxi-metoxi-csoport, 2-karboxi-etoxi­­csoport, 2-karboxi-prop-2-oxi-csoport, 3-karboxi-pro­­poxi-csoport, 3-karboxi-but-3-oxi-csoport és 2-(karbo­­xi-metil)-prop-2-oxi-csoport. Előnyösen az Oí-oximino­­ecetsav-benzo-tienil oldalláncának szabad oximját al­kilezzük a karboxi-helyettesítésű alkil-halogeniddel és a nyert származékot használjuk a korábban leírt acile­­zési módszerek valamelyikével a kívánt 7-amino- mag­­vegyület acilezésére. A karboxi-helyettesített cikloal­­koxi-csoportokra példaként szolgálnak: 1-karboxi-cik­­lobut-l-il-oxi-csoport, 1-karboxi-metil-ciklobut-l-il­­oxi-csoport, 1-karboxi-ciklopent-l-il-oxi-csoport és 1- karboxi-ciklohex-l-il-oxi-csoport. A 7-amino mag-vegyületek acilezésére használt di­­hidro- és benzo-tienil-glicin-származékokat a követke­ző képletű benzo-tienil-glioxil-savból nyerjük R4~J-COOR7, O amely képletben R7 1-4 szénatomos alkilcsoport és R4 jelentése az (I) általános képletnél megadott. A glioxil-sav-észter-származékot hidroxil-aminnal oxim­­má vagy O-helyettesített hidroxil-aminnal O-helyette­­sített oximmá alakítjuk. Utóbbira példa a metoxil­­amin. Az oximot vagy O-oximot ezután redukáljuk vagy Pd/C katalizátorral való hidrogénezéssel vagy előnyösen a glicin-észter cinkporos és hangyasavas redukciójával, ami után a glicin-észtert glicinné szap­­panosítjuk el. Ezt a reakciómenetet benzo-tienil-gli­­dnnel a f képletsor szemlélteti. A képletsorban R, R1 és R7 jelentése az előbbiek­ben megadottal azonos és R2 hidrogénatom vagy 1—4 szénatomos alkilcsoport Egy másik eljárásváltozatban a benzo-tienil-glicin és a dihidro-benzo-tienil-glicin vegyületeket R4—CH2 CXX3R7 képletű ecetsav-észterből állítjuk elő. Az ecetsav-észtert etilalkoholban — 50°C és 09C közötti hőmérsékleten butil-nitrittel és nátrium-e tilát­­tál reagállatva egy oxim keletkezik. Az oximot a fen­2 tebb leírtak szerint redukáljuk és az észter elszappa* nosításával nyerjük a benzo-tienil-glicint vagy dihidro­­benzo-tienilglicint. Azelőtt, mielőtt a 7-amino mag­­vegyület acilezésére felhasználnánk kívánatos, hogy a glicin-származék aminocsoportját a korábban megha­tározott hagyományos védőcsoportok valamelyikével megvédjük. Hasonlóképpen kívánatos egy mag-vegyü­­let acilezéséhez az oxim hdiroxicsoportjának megvé­dése a (VIO általános képletű vegyület előállítása so­rán. Például az oxim hidroxicsoportját acilcsoporttal pl. klór-acetil-csoporttal vagy alkil- vagy helyettesített alkiloxi-karbonil-csoporttal, minta t-BOC csoport véd­jük meg. A benzo-tienil-glidl és dihidro-benzo-tienil-glicil vegyület D-, L vagy D,Ltérszerkezetű lehet. Előnyö­sen az észtert vagy a szabad savat rezolváljuk vagy epi­­merizáljuk a kívánt D-izomerré, amit azután az acUe­­zésben használunk fel. A rezolválást például dibenzo­­il-borkősavval végezhetjük Lorenznek a 3 832 388 számú Amerikai Egyesült Allamok-beli szabadalmi le­írásában ismertetett módszerével vagy benzalinánen keresztül epimerizálunk Clark és Elks 3 976 680. sz. Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásban leírt módszerével A D és L izomerek szétválasztása enzimatikusan is elvégezhető a Methods in Enzymo­­logy-ban (44, 746 /1976/) leírt eljárással. E módszer szerint a D.Lelegyet N-klór-acetil-származék formájá­ban olyan DEAE Sephadex-szel töltött kolonnán en­gedjük át, amely az N-acil-L-aminosav-amino-hidroláz enzimet tartalmazza. Az enzim hidrolizálja az L-N- klór-acetil szubsztrátumot, a D-N-klór-acetil-származé­­kot viszont nem hidrolizálja és ez ebben a formában 0,1 moláris kálium-hidrogén-foszfát pufferoldattal (pH kb. 7,08) eluálható. A kívánt D-N-klór-acetil-gli­­dnt kémiailag hidrolizáljuk 2-amino-2-(benzo-tienil)­­ecetsawá vagy észterré vagy 2-amino-2-(2,3-dihidro­­benzo-tienil)-ecetsawá vagy észterré. A (VII) képletű oximino cefalosporinok oximino­­csoportja előnyösen szín-helyzetű, noha az anti-izomer is számottevő baktériumellenes hatású. A kívánt izo­mert a kívánt konfigurációjú oxiinino-sawal kapjuk meg. Az oximino-sav szín- és an ti-formái az izomerek elegyéből kromatográfiával, különösen C18 nagynyo­mású folyadék-kromatográfiával nyerhetők. Az (I) általános képletű antibiotikum vegyületet vagy gyógyszerészetileg elfogadható sóját alkalmas adagolási formákba hozhatjuk, mint kapszulák, osz­tott porok, tabletták vagy folyékony szuszpenziók, amelyek perorális alkalmazás céljára megfelelnek A készítmények tartalmazhatnak még kötőanyagot, an­­tioxidánst, stabilizátort, csúsztató anyagot, emulgeá­­lószert és hasonlókat. Az ilyen összetételek tartalmaz­hatnak keményítőt, vagy cukrot, mint répacukor, nádcukor, glükóz vagy mannóz. A szuszpenziók íz­anyagot, puffert, emulgeálószert és hasonlókat tartal­mazhatnak Alkalmas adagolási forma lehet az antibio­tikum 250-500 mg-ját tartalmazó zselatin kapszula. Az oximino vegyületek parenterális adagolásra al kalmas formába is hozhatók. Így például a vegyület hermetikusan leforrasztott üvegcsékbe vagy steril gu­midugóval ellátott Lm. vagy i.v. adagolásra szolgáló ampullákba tölthető. Hasonlóképpen az oximino ve­gyületek műanyag tasakba is kiszcrelhetők i.v. csepp­­infuziós alkalmazásra. Az ilyen felhasználásra az an­tibiotikum mellett fiziológiásán elfogadható folyadé­kot, mint desztillált víZ, 5‘/b-os dextróz oldat vagy fi­ziológiás konyhasó oldat, is tartalmaz a készítmény. Az oximino cefalosporinok. alkalmas adagolási for-192.004 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom