191984. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hibridómák és ezek segítségével antitestek előállítására

7 191984 8 nómához és a többieket a jelen találmány szerinti szüló-sejtvonalhoz (ME1), amelyet a hibridóma készítéséhez alkalmazunk. A jelen találmány szerinti hibridóma ké­szítéséhez szükséges új tumor sejtvonal ké­szítésének módszerét, az ezt a sejtvonalat szüló-sejtvonalként használó hibridóma ké­szítésének módszerét és ebből a hibridómából hasznos biológiai anyagok előállításának fo­lyamatát írjuk le a későbbiekben. A jelen ta­lálmány szerinti hibridóma készítéséhez a szülő sejtvonalat a csontvelő sejtekből szár­mazó tumor sejtektől eltérő tumorsejtek ter­mészetes mutációjával vagy indukált mutáció­jával nyerhetjük, ilyen humán tumor sejtek főleg humán melenóma sejtek, humán nyelv­rák sejtek és humán hepatóraa sejtek lehet­nek. A jelen találmány szerinti hibridómát ennek az új sejtvonalnak egy másik szülő­­-sejtvonallal, vagyis partnerrel történő fúzi­ójával készíthetjük, amely partner származ­hat pl. állatok B-sejtjéből, beleértve a szó­ban forgó antigénnel immunizált embert is. Az egyszerűség kedvéért a jelen találmányt az alábbiakban úgy írjuk le, hogy főleg hu­mán tumor sejtek egér lépsejtekkel történő fúziójával készített hibridóma tenyészetéből nyert monoklonális antitest (MoAb) termelésé­nek kivitelezésére utalunk. Meg lehet érteni azonban, hogy a jelen találmány semmiképpen sem korlátozódik erre a szóban forgó kivitel­re. A humán tumor sejtek, amelyek szüló­­-törzsként szolgálnak a hibridóma készítésé­hez, előállításának folyamata egy, a DNS szintézis mentő ciklusában érdekelt enzim (HGPRT)-hiányos klón izoláláséval kezdődik abból a célból, hogy lehetővé váljon hibridó­­mák ezt követő HAT-szelekciója. Ezt a lépést a következő két módszer egyikével lehet végrehajtani. Az egyik módszerben közvetle­nül 8-azaguanint adunk megfelelő koncentrá­cióban a tápközeghez úgy, mint 8-azaguanin rezisztens törzsek nyeréséhez. Egy másik módszerben ráksejteket vagy UV besugár­zással vagy mutációs induktorral kezelünk a ráksejt fajlagos típusától függően, és az így kezelt sejteket ezt követően visszük ét egy 8-azaguanint tartalmazó tápközegbe. Az UV besugárzást úgy hajtjuk végre, hogy a sej­teket UV lámpa (GL-15)-fényének tesszük ki 30 cm távolságból 15 másodperc és 10 perc közti időtartamokra. Egy megfelelő mutációs induktor az etilmetánszulfonát (EMS) vagy az N-metil-N’-nitro-N-nitrozo-guanidin (MNNG), ezeket 0,05-10 /ug/ml mennyiségben alkalmaz­zuk. Miután a sejteket a mutációs induktor jelenlétében tenyésztettük több órától 3 na­pig terjedő időtartamokon át, a tenyészetet szérummentes tápközeggel alaposan átmossuk és átvisszük egy 8-azaguanint tartalmazó tápközegre. Bármelyik módszert használjuk, a folyamat első lépése egy vagy több 8-aza­­guanin-rezisztens törzs megjelenésével vég­ződik. A második lépés ellenőrzésből áll, hogy megláthassuk, vajon a 8-azaguanin rezisztens törzs sejtjei lehetővé teszik-e az ezt követő HAT-szelekciöt. A 8-azaguanin rezisztens tör­zseket megfelelő tápközegben tenyésztjük, amelyet azután centrifugálással eltávolítunk. A fennmaradó sejteket azután kétszer mos­suk megfelelő tápközegben, majd átvisszük friss HAT tápközegbe (105 sejt/ml). 5 napos inkubálás után a sejteket triptán-kékkel megfestjük. Ha csaknem az összes sejtet el­pusztultnak találjuk, az azonos 8-azaguanin­­- rezisztens törzs sejtjeit (105 sejt/ml) Costar 3596 lemezre (mikro-lemez 96 üreggel) he­lyezzük el, miután 105 betápláló sejtet (azaz lépsejtet) helyeztünk el minden egyes üreg­be. A lemezre helyezés előtt a 8-azaguanin rezisztens sejteket olyan koncentrációra hí­gítjuk, hogy biztosítva legyen, hogy egynél több sejt ne legyen az egyes üregekben (valószínűség alapján 0,1 sejt/üreg). A le­mezre helyezett sejteket kb. 1 hétig inkubál­­juk. A kiónokat hagyjuk szaporodni a sejt­­-populációban és amikor ezek elérik a 105 sejt/ml koncentrációt, ezeket ismét HAT táp­közeggel hozzuk össze, majd addig hagyjuk, amíg mind elpusztulnak. A fenti eljárást elő­nyösen legalább kétszer megismételjük. A második lépés a 8-azaguanin rezisztens sej­tek teljes pusztulásának bizonyságával vég­ződik HAT tápközegben. Szükséges, hogy 8- -azaguanint mindig tegyünk a HAT tápközeg­be, amíg a kívánt sejtvonalat létrehozzuk. A fenti eljárásban 8-azaguanint helyet­tesíteni lehet BudR-el (bróm-dezoxi-uridin) ahol TK-ban hiányos és HAT tápközegre is­mét érzékeny kiónok nyerhetők. A kívánt sejtvonal létrehozása után ezt olyan tápkö­zegben kell tartani, amely 8-azaguanint tar­talmaz, ha alkalmas. A létrehozott sejtvonal tenyésztéséhez szükséges tápközeg lehet ugyanolyan, mint amilyent a humán tumor sejt mutációja előtt használtunk. Sőt, a lét­rehozott sejtvonalat lehet használni szülő sejtvonalként a hibridóma-készítéshez anél­kül, hogy ehhez speciális tápközegre lenne szükség. A létrehozott sejtvonalat megfelelő­en lehet tárolni hagyományos módszerrel, egy 10% FCS-et (borjú-embrió szérum) és 10% DMSO-t (dimetil-szulfoxid) tartalmazó tápközegben szuszpendálva, amelyet ezután vagy folyékony nitrogénben tartunk, vagy egy fagyasztóban -80 °C vagy ennél alacso­nyabb hőmérsékleten. A jelen találmány szerint létrehozott sejtvonal alkalmas szülő sejtvonalként egy hibridóma előállításához. Ha a sejtvonal hu­mán tumor sejtből ered, ez alkalmas lesz szülő sejtvonalként humán-humán hibridóma előállításához. A másik szülő (partner-sejt) lehet a szóban forgó antigénnel immunizált ember perifériás véréből, mandulájából, nyi­rokcsomójából és lépéből származó B-sejt. A humán-humán hibridómáknak egyik nagy elő­nye az, hogy olyan immunglobulinok előállitá-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom