191974. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés pneumatikus anyagmozgatásra
5 191974 6 gokat is tartalmazó folyadékokat akár sík, vagy akár mérsékelt emelkedésű nyomvonalon haladó vezetékekben nagy megbízhatósággal lehet szállítani, a nyomásfokozáshoz nincs szükség különleges és drága szivattyúra,.az 5 anyagtovábbítás csekély fajlagos levegő szükséglettel valósítható meg, a vezetékegyüttesben pedig lerakódásoktól nem kell tartani. A csekély levegő felhasználás - és emi- 10 att a minimális energia szükséglet - egyrészt annak tudható be, hogy az anyagtovábbitás kvantumokon történik, másrészt annak, hogy az anyagérkezés szüneteiben levegő fogyasztás nem történik. Kedvező, hogy a nyomásfo- 15 kozó gép, célszerűen légkompresszor üzemelési ciklusa független a levegő felhasználástól, így aránylag csekély teljesítőképességű is lehet. A gazdasági előnyök között figyelemre- 20 méltó, hogy a létrehozott nyomáskülönbség által a levegő munkavégző képességét az ismert megoldásokhoz viszonyítva sokkal jobban lehet hasznosítani, a mérsékelt levegőfelhasználás és a benne létrehozott kény- 25 szeráramlás miatt kis átmérőjű szállító vezetékek alkalmazhatók, és ez az építési költségeket is számottevően mérsékli. Kedvező az is, hogy az anyagszállításhoz elegendők a levegő impulzusok, és igy a ciklikus üzem 30 fenntartásához segédenergiára nincs szükség. Előny végül, hogy a szállító vezeték könnyen csatlakoztatható más, pl. gravitációs vezetékekhez. A találmányt kiviteli példák kapcsán, rajzok alapján ismertetjük köze- 35 lebbről. A mellékelt rajzon az 1. ábra a berendezés egy lehetséges kiviteli alakja, a 2. ábra a záró szerelvény részlete, a 40 3. ábra a berendezés egy másik kiviteli alakja. Az 1. ábrán a berendezés olyan kiviteli változatát láthatjuk, amelynél az 1 táptartály talajfelszín alá besüllyesztett hengeres pa- 45 lástfelületű test. Ennek la gyűjtőterében helyezkedik el a továbbítandó folyadékelegy, amelynek 8 anyagszintjét az 1 táptartályon kívül elhelyezkedő - és vele a 30 összekötő vezeték útján kapcsolatban álló - 3 adagér- ^0 zékelő észleli. Az 1 táptartályba a továbbítandó anyag a 21 bevezető csövön keresztül érkezik, és a 29 üritó nyíláshoz csatlakozó 14 elvezető csövön keresztül távozik. Az 1 táptartály la 55 gyűjtő terének fölső részét az lb légtér alkotja, amelybe a 10 légtartály felől adagokban érkezik a továbbítandó anyagot impulzusszerűen túlnyomás alá helyező szállító levegő. Az lb légtérhez csatlakozik a 21 bevezető cső célszerűen kibővített torkolatát alkotó 31 fogadó kamra. Ebben helyezkedik el a 17 töltő szelep, amely a továbbítandó anyagot az 1 táptartályba beereszti, és egyszerű csappantyúként lehet kialakítva. A 17 töltő szelep akkor tud kinyílni, és így anyagadagot a 31 fogadó kamrán keresztül az 1 táptartályba engedni, amikor a 10 légtartályból az 5 levegőtovábbitó vezetéken a túlnyomást megtestesítő levegőimpulzus éppen nem érkezik. A levegőimpulzus érkezését a 6 vezérlő szerv befolyásolja, amely az 5 leve'gőtovábbitó vezetékbe beiktatott 2 záró szemelvényt működteti. Az 5 levegő továbbító vezetékbe a 10 légtartály felől a 18 levegő töltő csövön és a 2 záró szerelvényen keresztül érkezik a levegő. A 10 légtartály szükséges levegő mennyiségéről a 22 villamos motorral meghajtott 15 légkompresszor gondoskodik. A 15 légkompresszor a 23 táphálózati csatlakozó útján villamos energiaforrásra van kapcsolva. A villamoshálózatba van beiktatva a 12 távjelző, amely a 13 jelzővezetéken keresztül az 1 táptartályon elhelyezett 11 vészszint érzékelővel van összeköttetésben. Az utóbbi akkor lép működésbe, ha az la gyűjtő térben a 8 anyagszint túlságosan magasra emelkednék. Az 1 táptartályból a 14 elvezető csövön át eltávozó anyagadagok a 9 ürítő szelepen keresztül a szállító vezetékbe jutnak, amelyen keresztül a kívánt helyre továbbítódnak. A 7 szállító vezetéken át a levegő impulzusokkal kvantumokban elszállítandó anyag folyamatos utánpótlódásáról az 1 táptartály gondoskodik. Minden olyan esetben, amikor a 3 adagérzékelő az la gyűjtő tér szükséges 8 anyagszintjéről meggyőződik, akkor a 4 jelvezeték útján utasítást ad a 6 vezérlő szervnek, amely a 2 záró szerelvényt nyitott helyzetbe .billenti át'. így az 5 levegőtovábbitó vezetéken keresztül egy újabb levegő impulzus érkezik a 31 fogadó kamrába, majd onnan az 1 táptartály lb légterébe. Ennek hatására az la gyűjtő térből megindul a következő anyagadag a 14 elvezető csövön és a 9 ürítő szelepen keresztül a 7 szállító vezetékbe. Az 1. ábrán föltüntetett 2 záró szerelvény szerkezeti kialakítása közelebbről a 2. ábrán szemlélhető. Lényegét képezi a 2 zárószerelvény belsejébe beültetett 19 váltószerv, amely azáltal válik több útú szeleptestté, hogy benne a célszerűen T-alakú 20 átömlő rés van kialakítva. A 19 váltó szerv a 2 zárószerelvény belsejében elforgatható, és ezáltal a 20 átöinlŐ rés egyidejűleg fedésbe hozható az 5 levegőtovábbitó vezeték 5a torkolatával, továbbá a 18 levegótőltő cső 18a torkolatával és az 1. ábrán is bejelölt. 16 lefúvató csonk 16a torkolatával. A berendezés alapállapotában a 21 bevezető csövön keresztül azáltal tud a továbbítandó anyag a 31 fogadó kamrán át az 1 táptartályba bejutni, hogy a 2 zárószerelvény az 5 levegő továbbító vezeté4
