191962. lajstromszámú szabadalom • Főzőhely gáztűzhelyekhez

2 191962 3 A találmány tárgya főzőhely gáztűzhe­lyekhez, amely gázégőt környező szerkezeti elemeket foglal magába. A javasolt főzóhely különösen olyan gázégővel kapcsolatban al­kalmazható előnnyel, amely gázégőhöz az égóteknóben elhelyezkedö|;égófej, az égőfejjel összekötött keverőcső, továbbá a keverócsó előtt lévő gézfúvóka tartozik. Ismeretes, hogy gáztűzhelyekkel kap­csolatban a fő törekvés általában az volt, hogy a gázégő jó hatásfokkal üzemeljen, vagyis, hogy a gáz kötött energiáját az el­égetés révén minél jobb hatásfokkal haszno­sítsa. Általában elhanyagolták azonban az égőhelyek megfelelő kialakítását és így a fő­zőhelyek konstrukciója elmaradt a hőhaszno­­sítás szempontjából optimális kialakítástól. Pedig a főzóhely szerepe az égéstermékek hőtartalmának kiaknázása terén nem elhanya­golható. Az égéstermékek hótartalmának hasznosítása függ a főzőhelyre helyezett edény alatt és mellett kialakult konvekciótól valamint a főzóhelyre helyezett edényre alul­ról ható hősugárzástól. Mind a konvekció, mind a hősugárzás a főzóhely szerkezeti ele­meinek megfelelő kialakításéval irányítható. A találmány tárgyét képező főzőhely az ismert gáztűzhelyek hiányosságait van hivat­va kiküszöbölni. A javasolt főzőhely elemei úgy vannak megválasztva, hogy a füstgázok hőtartalma mind konvekció révén, mind hősu­gárzás révén a lehető legnagyobb mértékben hasznosítható legyen a főzóhelyre helyezett edény felé. A találmány szerinti fózőhelynél az égő­fej égóteknóben helyezkedik el, amely úgy van megformálva, hogy a kiáramló égéstermé­kek sebessége mindenütt csaknem állandó, ami az edény fenekénél - az égóteknóben - konvekció révén biztosítja a Jó höátszár­­maztatást. Az edény fenékrészének a melegí­tése nem egyedül konvekció segítségével történik, hanem hősugárzással is, ami a tek­nő felületéről és a külső lángrózsa-gyűrűről indul ki. Az égőteknó anyaga, illetve falvastagsá­ga úgy van megválasztva, hogy csak kis hő­kapacitása legyen, így az csak kevés hót tá­rol, ami kedvező hatású az edény felmelegí­­tési ideje szempontjából. Az égőteknó alsó oldalának kis emisszió­képességű anyaggal való bevonása és az égőteknó alatt lévő reflektor megakadályozza azt, hogy számottevő hőmennyiség vesszen el a lefelé irányuló hősugárzás révén. A főzőhelyre helyezett edény felfekvési felületeként az égóteknóben elhelyezkedő né­hány tartóborda, valamint az égőfej-fedél szolgál, amely érinti az edényt. Az égőfej közvetlen hűtése a rajta lévő edény révén kedvező hatású a gázégő működése szem­pontjából. Ha a találmány szerinti főzóhely fedő­lappal le van fedve, akkor a szokásos gáz­tűzhely fózőhelyhez képest megnövelt melegí­tési illetve főzési hatásfok érhető el. A találmány szerinti főzóhely lényege, hogy az égőteknó felfelé domborodó - vagyis alulról homorú - és hogy az égőteknó alatt legalább egy reflektor van. A találmány szerinti főzóhelyet célszerű úgy kialakítani, hogy az égöteknönek több, sugárirányú, az égőfej-fedél felső síkjával azonos magasságban lévő felső részű tartó­­bordája legyen, továbbá hogy az égőteknó alsó vége és a gázégő szemközti eleme között nyílás legyen, és hogy a reflektor alatt felfogó teknő legyen. A találmány szerinti főzóhely egy elő­nyös kiviteli alakját képezi az a megoldás, amelynél az égőteknó vastagsága legfeljebb egy mm, előnyösen 0,5 mm-nél kisebb. Egy további előnyös kiviteli alakja a találmány szerinti főzőhelynek az olyan meg­oldás, amelynél az égőteknó alsó oldalán kis sugárzóképességü bevonat, célszerűen alumí­niumréteg van. A találmány szerinti fózóhelyet a csatolt rajzokon szemléltetett példakénti kiviteli alak kapcsán ismertetjük részletesebben. A talál­mány jobb megértése végett a rajzokon nem­csak a szűk értelemben vett főzóhely szere­pel, hanem a főzóhellyel kapcsolatban alkal­mazott gázégő is. A rajzokon az 1. ábra nyitott főzóhely elölnézete, részben metszve, a találmány szerinti főzó­hellyel kapcsolatban alkalmazott égő egy részletével, a 2. ábra az 1. ábra szerinti főzóhely felül — nézete, a 3. ábra a találmány szerinti fózóhellyel kapcsolatban alkalmazott gázégő nagyított képe, részben függőleges metszetben.^ Az 1. és 2. ábrán egy gáztűzhely több főzóhelye közül az egyik látható. Az 1 égőfej a kerek 11 égőteknó köze­pén helyezkedik el, ez pedig a 17 tűzhely­­teknóbe van beépítve. A 11 égőteknó belülről kifelé domborodik és három sugárirányú 12 tartóbordója van, amelyeknek a felső része azonos magasságban van a 4 égőfej-fedél felső síkjával és a tűzhely további 19 tartó­­bordáinak felső éleivel, amelyek a 17 tűz­­heiyteknön vannak és így a 20 edény felfek­vési síkját képezik. A tűzhely 19 tartóbordái segítségével lehetőség van a 20 edény aka­dálytalan eltolására a főzőhelyről, vagy a másikra való áttolására. A 11 égőteknó kb. 0,5 mm vastagságú rozsdamentes acéllemez és ezért csak kevés hőt tárol, ami kedvező az edény felmelegedé­si idejének szempontjából. Ezen kívül az alsó oldalén előnyős módon vékony alumínium ré­teggel van bevonva. Mivel az alumínium su­gárzóképessége kisebb, mint a rozsdamentes acélé. Ilyen módon elérhető, hogy az égötek­­nő felvett hője előnyös módon felfelé, azaz az edény fenekének irányéban sugárzódik ki. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom