191947. lajstromszámú szabadalom • Erősáramú csatlakozó aljzat
7 191947 8 19 nyílásán és a 16 reteszlap belső 20 nyílásán át közel L-alakú 21 közvetítőelem egyik 22 szára nyúlik bele. A 21 közvetítöelem üreges belsejében 23 torziós rugó van elhelyezve, melynek egyik vége a 21 közvetitőelera tengelyén van rögzítve és másik vége a 21 közvetítöelem 22 szárába nyúlik bele. A 21 közvetítöelem másik, 24 szára az 1 alaptestben, annak síkjára merőlegesen eltolhatóan ágyazott 25 múködtetócsap hosszanti 26 vágatában illeszkedik. A 25 működtetőcsap üreges belsejében a 23 torziós rugó erejét meghaladó rugóerejű 27 tekercsrugó van elhelyezve, melynek egyik vége a 25 működtetőcsap üregének végén, másik vége a 21 közvetitőelem 24 szárán támaszkodik. A 25 működtetőcsapból merőleges 28 lemez nyúlik ki, amely a 16 reteBzlappal áll működtető kapcsolatban. Nyugalmi helyzetben a 25 működtetőcsap a 28 lemez révén az 1 alaptest 29 peremén támaszkodik. A csatlakozó aljzat nem ábrázolt védőfedelén a 25 működtetőcsap 30 műkődtetőgorabja nyúlik keresztül és válik ily módon hozzáférhetővé. Az ábrázolt csatlakozó aljzat 31 védöérintkezőket is tartalmaz. A 31 védóérintkezók az 1 alaptest 5 érintkező hüvelyek összekötő egyenesére merőleges felezővonal mentén kiképezett 32 kivágásaiban vannak elfordithatóan elhelyezve, és alsó, ívelt 33 száruk a 16 reteszlap 9 működtetőcsapokkal szemben lévő felületén fekszik fel. A 31 védőérintkezők az 1 alaptest élén körbenfutó 34 fémszalaggal vannak egymással és a rajzon nem látható belső védőkapoccsal szilárdan és galvanikusan összekötve. A 34 fémszalag jelen példában szegecseléssel van az 1 alaptesthez rögzítve. A 3. ábrán az 1. ábra szerinti csatlakozó aljzat keresztmetszetét tüntettem fel. Az ábrán jóllátható a 16 reteszlap elhelyezkedése 1 alaptestben és támaszkodása a 15 tartóhidon, valamint kivehető az 1 alaptest 3 vezérpályája is, amelybe a 4 záróelem peremével alakosan illeszkedik. A 9 műkődtetőcsapokban a rajzon nem látható csatlakozó dugó 8 érintkezőcsapjait megvezető 35 mélyedések vannak bemunkálva. A metszeten látható, hogy az 5 érintkező hüvely 5a szárain a 4 záróelemet kétoldalról közrefogó 36 vezetőfülek vannak kiképezve, ezek a 36 vezetőfülek úgy is kialakíthatók, hogy egy további derékszögű behajlítás révén az abban az esetben a 4 záróelemben kiképzett megfelelő 37 vezetőhornyokba illeszkednek, ami azt jelenti, hogy a csatlakozó aljzat nyitása során az 5 érintkező hüvelyek 5a szárainak szétnyílása nincs a hüvely anyagénak rugalmasságára bizva, hanem az elmozduló 4 záróelem 37 vezetőhornyai kényszerítik azokat a széttartó mozgásra. Az utóbb említett kiviteli változatot a 3. ábrán szaggatott vonallal jelöltem be. A találmány szerinti csatlakozó aljzat működését a 4. és 5. ábra segítségével ismertetem. A 4. ábrán látható nyugalmi helyzetben a 4 záróelem 6 vezetófelületei révén az 1 alaptest síkjából kiemelkedő 9 működtetőcsapok oldalán támaszkodik, elmozdulni nem tud. így az 5 érintkező hüvelyek 5a szárai kellőképpen széttartó helyzetben állnak. A 16 reteszlap 18 retesze a 4 záróelem aljában kiképzett 12 reteszfészekbe nyúlik bele, a 21 közvetítöelem a 2. ábrán látható pozícióban van. A csatlakozó dugó 8 érintkezőcsapjainak aljzatba történő bedugaszolása során a 8 érintkezőcsapok a 35 mélyedésekbe illeszkedve elnyomják a 16 reteszlap 9 működtetőcsapjait. Amint azok felső pereme egy síkba kerül az 1 alaptest felületével, a 21 közvetítőelem 23 torziós rugója a 22 szár közvetítésével hirtelen és nagy sebességgel üzemi helyzetbe mozgatja a 4 záróelemet, melynek 6 vezetófelületei az 5 érintkező hüvelyek 5a szárait rászorítják a 8 érintkezőcsapokra, és a kifogástalan elektromos és mechanikus érintkezés a 4 záróelem 7 fészkeiben állandósul. A 4 záróelem mozgása során a 12 reteszfészek kialakítása és a 16 reteszlap rugalmassága révén a 18 retesz is visszasüllyed az 1 alaptest síkjába, és a 4 zéróelem üzemi helyzetébe a 13 reteszfészekbe pattan vissza, ily módon arretálva a 4 záróelem üzemi helyzetét. Ekkor a 21 közvetítöelem 22, 24 szárai is elfordulnak a kellő mértékben, de a 24 szárra a 27 tekercsrugó még mindig nem fejt ki számottevő nyomóerőt. A 16 reteszlap a 8 érintkezőcsapok által lenyomott 9 működtetőcsapok hatására szembeniévé oldalával ugyancsak elnyomja a 31 védőérintkezők rugalmas, ívelt 33 szárait, így a 31 védőérintkezók is elfordulnának, ha már korábban nem kapcsolódtak volna a csatlakozó dugó védőérintkezőivel. így a bekapcsolás hatására csupán a védóérintkezók érintkezési nyomása nő meg jelentősen, és biztosít kifogástalan kapcsolatot a csatlakozó aljzat és a csatlakozó dugó között. Egyrészt ez a tény, másrészt a 8 érintkezőcsapokat a 4 záróelem 7 fészkeiben szorosan fogvatartó 5 érintkező hüvelyek biztosítják, hogy a csatlakozó dugót üzemi helyzetben nem lehet a csatlakozó aljzatból kihúzni. Az összekapcsolt állapot tetszőleges ideig fenntartható az elektromos és mechanikus paraméterek legkisebb romlása nélkül. A csatlakozás megszűntetése során - ugyancsak a csatlakozó aljzat síkjára merőleges irányban - megnyomjuk a 25 működtetőcsap 30 működtetőgombját, és a 25 működtetőcsap 26 vágata mentén elmozdul a 21 közvetitőelem közrefogott 24 szárán. Mivel a 16 reteszlap 18 retesze a 4 záróelem 13 reteszfészkébe nyúlik bele és a 4 záróelemet rögzíti, a 21 közvetítöelem 14 üreg falán támaszkodó 22 szára és így arra merőleges 24 szára sem tud elmozdulni, Így a 25 működtetőcsap belsejében elhelyezkedő 27 tekercsrugó összenyomódik. Az említett reteszelés miatt az igen erős 27 tekercsrugó nem tudja a 21 kézvetítőelemet elfordítani mindaddig, míg a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
