191947. lajstromszámú szabadalom • Erősáramú csatlakozó aljzat

7 191947 8 19 nyílásán és a 16 reteszlap belső 20 nyílá­sán át közel L-alakú 21 közvetítőelem egyik 22 szára nyúlik bele. A 21 közvetítöelem üre­ges belsejében 23 torziós rugó van elhelyez­ve, melynek egyik vége a 21 közvetitőelera tengelyén van rögzítve és másik vége a 21 közvetítöelem 22 szárába nyúlik bele. A 21 közvetítöelem másik, 24 szára az 1 alaptest­ben, annak síkjára merőlegesen eltolhatóan ágyazott 25 múködtetócsap hosszanti 26 vá­gatában illeszkedik. A 25 működtetőcsap üre­ges belsejében a 23 torziós rugó erejét meg­haladó rugóerejű 27 tekercsrugó van elhe­lyezve, melynek egyik vége a 25 működtető­­csap üregének végén, másik vége a 21 köz­­vetitőelem 24 szárán támaszkodik. A 25 mű­ködtetőcsapból merőleges 28 lemez nyúlik ki, amely a 16 reteBzlappal áll működtető kap­csolatban. Nyugalmi helyzetben a 25 működ­tetőcsap a 28 lemez révén az 1 alaptest 29 peremén támaszkodik. A csatlakozó aljzat nem ábrázolt védőfedelén a 25 működtetőcsap 30 műkődtetőgorabja nyúlik keresztül és válik ily módon hozzáférhetővé. Az ábrázolt csatla­kozó aljzat 31 védöérintkezőket is tartalmaz. A 31 védóérintkezók az 1 alaptest 5 érintke­ző hüvelyek összekötő egyenesére merőleges felezővonal mentén kiképezett 32 kivágásai­ban vannak elfordithatóan elhelyezve, és al­só, ívelt 33 száruk a 16 reteszlap 9 működ­tetőcsapokkal szemben lévő felületén fekszik fel. A 31 védőérintkezők az 1 alaptest élén körbenfutó 34 fémszalaggal vannak egymással és a rajzon nem látható belső védőkapoccsal szilárdan és galvanikusan összekötve. A 34 fémszalag jelen példában szegecseléssel van az 1 alaptesthez rögzítve. A 3. ábrán az 1. ábra szerinti csatlako­zó aljzat keresztmetszetét tüntettem fel. Az ábrán jóllátható a 16 reteszlap elhelyezkedé­se 1 alaptestben és támaszkodása a 15 tartó­­hidon, valamint kivehető az 1 alaptest 3 ve­zérpályája is, amelybe a 4 záróelem peremé­vel alakosan illeszkedik. A 9 műkődtetőcsa­­pokban a rajzon nem látható csatlakozó dugó 8 érintkezőcsapjait megvezető 35 mélyedések vannak bemunkálva. A metszeten látható, hogy az 5 érintkező hüvely 5a szárain a 4 záróelemet kétoldalról közrefogó 36 vezető­­fülek vannak kiképezve, ezek a 36 vezetőfü­lek úgy is kialakíthatók, hogy egy további derékszögű behajlítás révén az abban az esetben a 4 záróelemben kiképzett megfelelő 37 vezetőhornyokba illeszkednek, ami azt je­lenti, hogy a csatlakozó aljzat nyitása során az 5 érintkező hüvelyek 5a szárainak szét­nyílása nincs a hüvely anyagénak rugalmas­ságára bizva, hanem az elmozduló 4 záróelem 37 vezetőhornyai kényszerítik azokat a szét­tartó mozgásra. Az utóbb említett kiviteli változatot a 3. ábrán szaggatott vonallal jelöltem be. A találmány szerinti csatlakozó aljzat működését a 4. és 5. ábra segítségével is­mertetem. A 4. ábrán látható nyugalmi hely­zetben a 4 záróelem 6 vezetófelületei révén az 1 alaptest síkjából kiemelkedő 9 működte­­tőcsapok oldalán támaszkodik, elmozdulni nem tud. így az 5 érintkező hüvelyek 5a szárai kellőképpen széttartó helyzetben állnak. A 16 reteszlap 18 retesze a 4 záróelem aljában ki­képzett 12 reteszfészekbe nyúlik bele, a 21 közvetítöelem a 2. ábrán látható pozícióban van. A csatlakozó dugó 8 érintkezőcsapjainak aljzatba történő bedugaszolása során a 8 érintkezőcsapok a 35 mélyedésekbe illeszked­ve elnyomják a 16 reteszlap 9 működtető­­csapjait. Amint azok felső pereme egy síkba kerül az 1 alaptest felületével, a 21 közvetí­tőelem 23 torziós rugója a 22 szár közvetíté­sével hirtelen és nagy sebességgel üzemi helyzetbe mozgatja a 4 záróelemet, melynek 6 vezetófelületei az 5 érintkező hüvelyek 5a szárait rászorítják a 8 érintkezőcsapokra, és a kifogástalan elektromos és mechanikus érintkezés a 4 záróelem 7 fészkeiben állandó­sul. A 4 záróelem mozgása során a 12 retesz­fészek kialakítása és a 16 reteszlap rugal­massága révén a 18 retesz is visszasüllyed az 1 alaptest síkjába, és a 4 zéróelem üzemi helyzetébe a 13 reteszfészekbe pattan vissza, ily módon arretálva a 4 záróelem üzemi hely­zetét. Ekkor a 21 közvetítöelem 22, 24 szárai is elfordulnak a kellő mértékben, de a 24 szárra a 27 tekercsrugó még mindig nem fejt ki számottevő nyomóerőt. A 16 reteszlap a 8 érintkezőcsapok által lenyomott 9 működtető­­csapok hatására szembeniévé oldalával ugyancsak elnyomja a 31 védőérintkezők ru­galmas, ívelt 33 szárait, így a 31 védőérint­­kezók is elfordulnának, ha már korábban nem kapcsolódtak volna a csatlakozó dugó védőérintkezőivel. így a bekapcsolás hatásá­ra csupán a védóérintkezók érintkezési nyo­mása nő meg jelentősen, és biztosít kifogás­talan kapcsolatot a csatlakozó aljzat és a csatlakozó dugó között. Egyrészt ez a tény, másrészt a 8 érintkezőcsapokat a 4 záróelem 7 fészkeiben szorosan fogvatartó 5 érintkező hüvelyek biztosítják, hogy a csatlakozó du­gót üzemi helyzetben nem lehet a csatlakozó aljzatból kihúzni. Az összekapcsolt állapot tetszőleges ideig fenntartható az elektromos és mechanikus paraméterek legkisebb romlása nélkül. A csatlakozás megszűntetése során - ugyancsak a csatlakozó aljzat síkjára merőle­ges irányban - megnyomjuk a 25 működtető­­csap 30 működtetőgombját, és a 25 működte­tőcsap 26 vágata mentén elmozdul a 21 köz­­vetitőelem közrefogott 24 szárán. Mivel a 16 reteszlap 18 retesze a 4 záróelem 13 retesz­fészkébe nyúlik bele és a 4 záróelemet rög­zíti, a 21 közvetítöelem 14 üreg falán támasz­kodó 22 szára és így arra merőleges 24 szá­ra sem tud elmozdulni, Így a 25 működtető­csap belsejében elhelyezkedő 27 tekercsrugó összenyomódik. Az említett reteszelés miatt az igen erős 27 tekercsrugó nem tudja a 21 kézvetítőelemet elfordítani mindaddig, míg a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom